Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Okɛ Ohiɛ Afɔ̃ Yehowa Nɔ Ni Ofee Ekãa

Okɛ Ohiɛ Afɔ̃ Yehowa Nɔ Ni Ofee Ekãa

Okɛ Ohiɛ Afɔ̃ Yehowa Nɔ Ni Ofee Ekãa

“Okɛ ohiɛ afɔ̃ Yehowa nɔ; feemɔ ekãa ni owaje otsui. Hɛɛ, okɛ ohiɛ afɔ̃ Yehowa nɔ.”—LALA 27:14, NW.

1. Te hiɛnɔkamɔ he hiaa ha tɛŋŋ, ni te akɛ wiemɔ nɛɛ tsu nii yɛ Ŋmalɛi lɛ amli aha tɛŋŋ?

ANƆKWA hiɛnɔkamɔ tamɔ la ni kpɛɔ. Eyeɔ ebuaa wɔ ni wɔkwɛɔ nii kɛtekeɔ amrɔmrɔ kaai ni wɔkɛkpeɔ lɛ, ni wɔkɛ ekãa kɛ miishɛɛ kwɛɔ wɔsɛɛ be gbɛ. Yehowa pɛ ji mɔ ni baanyɛ aha wɔ hiɛnɔkamɔ ni ma shi shiŋŋ, ni efeɔ enɛ kɛtsɔɔ e-Wiemɔ ni ajɛ mumɔŋ aŋma lɛ nɔ. (2 Timoteo 3:16) Yɛ anɔkwale mli lɛ, wiemɔ “hiɛnɔkamɔ” lɛ jeɔ kpo shii abɔ yɛ Biblia lɛ mli, ni etsɔɔ hehiamɔ kɛ nɔmimaa ní akɛkpaa nɔ̃ kpakpa ko gbɛ, ni ekɔɔ nɔ ni akpaa lɛ gbɛ lɛ diɛŋtsɛ hu he. * Hiɛnɔkamɔ ni tamɔ nɛkɛ lɛ tsɔɔ babaoo fe nɔ̃ ko he shwelɛ folo kɛkɛ ni ayɔɔ ní ekolɛ abɛ nɔmimaa loo gbɛkpamɔ akɛ ebaaba mli.

2. Mɛɛ gbɛfaŋnɔ hiɛnɔkamɔ tsu yɛ Yesu shihilɛ mli?

2 Beni Yesu kɛ kaai kɛ shihilɛi ni mli wawai kpe lɛ, ekwɛ nii kɛteke amrɔmrɔ shihilɛ lɛ, ni ekɛ ehiɛ fɔ̃ Yehowa nɔ. “Ni nyamɔ ni ka ehiɛ lɛ hewɔ lɛ emia ehiɛ yɛ sɛŋmɔtso lɛ he amanehulu lɛ mli, ni ebuuu hiɛgbele lɛ, ni ekɛyata shi yɛ Nyɔŋmɔ maŋtsɛsɛi lɛ ninejurɔ nɔ.” (Hebribii 12:2) Akɛni Yesu gbala ejwɛŋmɔ waa kɛtee gbɛkpamɔ ni eyɔɔ akɛ eeebu maŋtsɛ ni Yehowa ji lɛ bem, ní etse E-gbɛi lɛ he hewɔ lɛ, egbaaa afã kɛjɛɛɛ toiboo ní eeefee eha Nyɔŋmɔ lɛ he kɔkɔɔkɔ, ekɔɔɔ he eko nɔ ni baajɛ mli kɛba.

3. Mɛɛ gbɛfaŋnɔ hiɛnɔkamɔ tsuɔ yɛ Nyɔŋmɔ tsuji ashihilɛ mli?

3 Maŋtsɛ David tsɔɔ akɛ hiɛnɔkamɔ kɛ ekãafeemɔ yɛ tsakpaa, ekɛɛ akɛ: “Okɛ ohiɛ afɔ̃ Yehowa nɔ; feemɔ ekãa ni owaje otsui. Hɛɛ, okɛ ohiɛ afɔ̃ Yehowa nɔ.” (Lala 27:14, NW) Kɛ́ wɔmiitao ni wɔwaje wɔtsui lɛ, no lɛ esaaa akɛ wɔŋmɛɔ gbɛ kɔkɔɔkɔ ní wɔhiɛnɔkamɔ lɛ bafeɔ nɔ ni bɛ faŋŋ, shi moŋ esa akɛ be fɛɛ be lɛ, wɔha wɔhiɛ ahi nɔ, ni wɔha ekã wɔtsui nɔ hu. Nakai ni wɔɔfee lɛ baaye abua wɔ ni wɔkase ekãa babaoo ni Yesu yɔɔ lɛ beni wɔkɛ wɔhe woɔ nitsumɔ ni ekɛwo ekaselɔi lɛ adɛŋ akɛ amɛtsu lɛ mli lɛ. (Mateo 24:14; 28:19, 20) Yɛ anɔkwale mli lɛ, atsĩ hiɛnɔkamɔ tã afata hemɔkɛyeli kɛ suɔmɔ he akɛ amɛji sui ni he hiaa waa ni haa Nyɔŋmɔ tsuji ŋmɛɔ amɛtsui shi yɛ amɛshihilɛ mli.—1 Korintobii 13:13.

Ani ‘Onáa Hiɛnɔkamɔ ní Teke Nɔ’?

4. Kristofoi ni afɔ amɛ mu lɛ kɛ amɛnanemɛi “tooi krokomɛi” lɛ kɛ miishɛɛ miikpa mɛni gbɛ?

4 Nyɔŋmɔ webii miikpa wɔsɛɛ be ni yɔɔ miishɛɛ gbɛ. Kristofoi ni afɔ amɛ mu lɛ kɛ miishɛɛ miimɛ be ni amɛkɛ Kristo baasɔmɔ yɛ ŋwɛi lɛ, ni “tooi krokomɛi” lɛ hu yɛ hiɛnɔkamɔ akɛ ‘amɛbaaye amɛhe kɛjɛ fitemɔ nyɔŋyeli lɛ mli kɛya Nyɔŋmɔ bii ni yɔɔ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ anunyam heyeli lɛ mli.’ (Yohane 10:16; Romabii 8:19-21; Filipibii 3:20) Nɔ ni fata nakai “anunyam heyeli” lɛ he ji kpɔmɔ kɛmiijɛ esha kɛ nibii gbohii ni ejɛ esha mli kɛba lɛ mli. Yɛ anɔkwale mli lɛ, Yehowa—ni ji “nii kpakpai fɛɛ kɛ nikeenii ni hi kɛwula shi fɛɛ lɛ” a-Halɔ lɛ—kɛ nibii kpakpai ni hi fe fɛɛ baaha mɛi ni yeɔ lɛ anɔkwa lɛ.—Yakobo 1:17; Yesaia 25:8.

5. Mɛɛ gbɛ nɔ wɔɔtsɔ ‘wɔná hiɛnɔkamɔ ní ateke nɔ’?

5 Te esa akɛ gbɛfaŋnɔ ni Kristofoi ahiɛnɔkamɔ lɛ tsuɔ yɛ wɔshihilɛ mli lɛ ada aha tɛŋŋ? Wɔkaneɔ yɛ Romabii 15:13 lɛ akɛ: ‘Shi nɔhiɛkamɔ Nyɔŋmɔ lɛ kɛ miishɛɛ kɛ hejɔlɛ fɛɛ awo nyɛ obɔbɔɔbɔ yɛ hemɔkɛyeli mli, koni nyɛná hiɛnɔkamɔ ní ateke nɔ yɛ Mumɔ krɔŋkrɔŋ hewalɛ mli.’ Hɛɛ, anyɛŋ akɛ hiɛnɔkamɔ ato kɛnɛrɛ ní miitso yɛ duŋ mli lɛ he, shi moŋ abaanyɛ akɛ ato leebi hulu la ní kpɛɔ, ni haa mɔ náa toiŋjɔlɛ, miishɛɛ, yiŋtoo, kɛ ekãafeemɔ yɛ shihilɛ mli lɛ he. Kadimɔ akɛ kɛ́ wɔhé Nyɔŋmɔ Wiemɔ ni aŋma lɛ wɔye ní wɔná emumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ, ‘wɔbaaná hiɛnɔkamɔ ní teke nɔ.’ Romabii 15:4 lɛ kɛɔ akɛ: “Nibii abɔ ní aŋma ato momo lɛ, wɔ diɛŋtsɛ wɔhe nitsɔɔmɔ hewɔ aŋma ato lɛ, koni wɔkɛ tsuishiŋmɛɛ kɛ ŋmalɛi lɛ amli miishɛjemɔ lɛ aná hiɛnɔkamɔ.” No hewɔ lɛ, bi ohe akɛ: ‘Ani miiha mihiɛnɔkamɔ lɛ miikpɛ́ kaŋkaŋ kɛtsɔ Biblia lɛ ni mikaseɔ jogbaŋŋ ni mikaneɔ daa gbi hu lɛ nɔ? Ani misɔleɔ daa kɛbiɔ Nyɔŋmɔ mumɔ lɛ?’—Luka 11:13.

6. Mɛni esa akɛ wɔkwa bɔni afee ni wɔha wɔhiɛnɔkamɔ lɛ akpɛ kaŋkaŋ?

6 Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ waje Yesu ni fee nɔkwɛmɔnɔ efɔ̃ shi eha wɔ lɛ. Kɛ́ wɔkase lɛ jogbaŋŋ lɛ, no lɛ ‘etɔŋ wɔ, ni wɔsusumai lɛ anijiaŋ ejeŋ wui.’ (Hebribii 12:3) Eyɛ faŋŋ akɛ kɛ́ hiɛnɔkamɔ ni Nyɔŋmɔ kɛha wɔ lɛ fee sulii yɛ wɔjwɛŋmɔ kɛ wɔtsui mli, loo wɔha nibii krokomɛi—ekolɛ heloonaa nibii loo je lɛŋ otii—gbala wɔjwɛŋmɔ lɛ, no lɛ etsɛŋ ni wɔbaagbɔjɔ yɛ mumɔŋ, ni yɛ naagbee lɛ, wɔnyɛŋ wɔkɛ ekãafeemɔ ahiɛ jeŋba kpakpa mli. Kɛ́ wɔná su ni tamɔ nɛkɛ lɛ, ebaanyɛ eha ‘wɔkɛ wɔhemɔkɛyeli lɛ ayasha shi’ po. (1 Timoteo 1:19) Akɛ nɔ ni tamɔɔɔ nakai lɛ, anɔkwa hiɛnɔkamɔ wajeɔ wɔhemɔkɛyeli lɛ.

Hiɛnɔkamɔ He Miihia Kɛha Hemɔkɛyeli Námɔ

7. Hiɛnɔkamɔ he hiaa kɛha hemɔkɛyeli námɔ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

7 Biblia lɛ kɛɔ akɛ: “Hemɔkɛyeli ji nii ni mɛi ahiɛ kã nɔ lɛ anɔ hewalɛnamɔ kɛ nii ni anaaa lɛ anɔmimaa.” (Hebribii 11:1) Enɛ hewɔ lɛ, hiɛnɔkamɔ jeee nɔ ko ni fata hemɔkɛyeli he kɛkɛ; eji nɔ ko ni he hiaa waa kɛha hemɔkɛyeli námɔ. Susumɔ Abraham he okwɛ. Yɛ adesa susumɔ naa lɛ, beni Yehowa wo ekɛ eŋa Sara shi akɛ ebaaha amɛ gboshiniyelɔ lɛ, no mli lɛ amɛfo bifɔmɔ. (1 Mose 17:15-17) Te Abraham fee enii eha tɛŋŋ? ‘He ni kulɛ hiɛnɔkamɔ ko bɛ lɛ, ehiɛ kã nɔ kɛ̃ ni ehe eye, koni etsɔ jeŋmaji pii atsɛ.’ (Romabii 4:18) Hɛɛ, hiɛnɔkamɔ ni Nyɔŋmɔ ha Abraham ná lɛ ha ená hemɔkɛyeli ni ma shi shiŋŋ akɛ ebaafɔ́. Hemɔkɛyeli ni ená nɛɛ hu waje ehiɛnɔkamɔ lɛ, ni eha ehiɛnɔkamɔ lɛ mli wa waa. Enɛ hewɔ lɛ, Abraham kɛ Sara ná ekãa ni amɛshi amɛmaŋ kɛ amɛwekumɛi po, ni amɛkɛ amɛwala be ni eshwɛ lɛ yahi buui amli yɛ maŋsɛɛ shikpɔŋ nɔ!

8. Anɔkwayeli ni akɛŋmɛɔ tsui shi lɛ wajeɔ hiɛnɔkamɔ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

8 Abraham ha hiɛnɔkamɔ ni eyɔɔ lɛ mli wa kɛtsɔ toiboo ni efee eha Yehowa kwraa lɛ nɔ, ni efee nakai yɛ shihilɛi ni mli wawai po amli. (1 Mose 22:2, 12) Kɛ́ wɔ hu wɔfee toiboo wɔha Yehowa ni wɔŋmɛ wɔtsui shi yɛ esɔɔmɔ lɛ mli lɛ, wɔbaanyɛ wɔná nɔmimaa akɛ wɔnine baashɛ nyɔmɔwoo lɛ nɔ. Paulo ŋma akɛ “tsuishiŋmɛɛ” haa anáa ‘shidaamɔ kpakpa,’ ni shidaamɔ kpakpa lɛ hu haa anáa hiɛnɔkamɔ, ‘ni hiɛnɔkamɔ lɛ wooo mɔ hiɛgbele.’ (Romabii 5:4, 5) Enɛ hewɔ lɛ, Paulo ŋma akɛ: ‘Wɔmiitao akɛ nyɛteŋ mɔ fɛɛ mɔ atsɔɔ nɛkɛ mɔdɛŋbɔɔ nɛɛ nɔŋŋ, koni ama hiɛnɔkamɔ lɛ nɔ mi kɛyashi naagbee.’ (Hebribii 6:11) Kɛ́ wɔná wɔkɛ Yehowa teŋ wekukpaa ni bɛŋkɛ kpaakpa lɛ, wɔbaaná su kpakpa ni tamɔ nɛkɛ, ni no baanyɛ aye abua wɔ ni wɔnyɛ wɔkɛ ekãa kɛ miishɛɛ adamɔ shihilɛi ni mli wawai fɛɛ anaa.

“Nyɛnyaa yɛ Hiɛnɔkamɔ Mli”

9. Mɛni wɔbaanyɛ wɔfee daa ni baanyɛ aye abua wɔ koni ‘wɔnya yɛ hiɛnɔkamɔ lɛ mli?

9 Hiɛnɔkamɔ ni Nyɔŋmɔ kɛha wɔ lɛ hi kwraa fe nɔ fɛɛ nɔ ni je lɛ baanyɛ ekɛha wɔ. Lala 37:34 (NW) lɛ kɛɔ akɛ: “Okɛ ohiɛ afɔ̃ Yehowa nɔ ni onyiɛ egbɛ lɛ nɔ, ni eeewó onɔ, koni shikpɔŋ lɛ atsɔ onɔ̃. Beni aaafolɔ mɛi fɔji lɛ, ooona.” Hɛɛ, wɔyɛ yiŋtoo ni wɔɔdamɔ nɔ ‘wɔnya yɛ hiɛnɔkamɔ lɛ mli.’ (Romabii 12:12) Ni kɛlɛ, bɔni afee ni wɔnyɛ wɔfee nakai lɛ, esa akɛ wɔhiɛ ahi wɔhiɛnɔkamɔ lɛ nɔ be fɛɛ be. Ani osusuɔ hiɛnɔkamɔ ni Nyɔŋmɔ kɛha bo lɛ he daa? Ani obaanyɛ ofee he mfoniri yɛ ojwɛŋmɔ mli akɛ oyɛ Paradeiso lɛ mli, ni oyɛ gbɔmɔtsoŋ hewalɛ kpakpa, ofeee yeyeeye, oyɛ osuɔlɔi ateŋ, ni ootsu nitsumɔ ni haa mɔ tsui nyɔɔ emli diɛŋtsɛ? Ani ojwɛŋɔ Paradeiso he mfonirii ni atɛŋ yɛ wɔwoji lɛ amli lɛ nɔ? Abaanyɛ akɛ nii ahesusumɔ ni tamɔ nɛkɛ ní afeɔ daa lɛ ato samfɛlɛ ko ni akɛ glase fee ní atsumɔɔ he daa bɔni afee ni eha ana agbonaa nii jogbaŋŋ lɛ he. Kɛ́ wɔtsumɔɔɔ glase lɛ hiɛ lɛ, etsɛŋ ni mlu kɛ muji baahà hiɛ, ni ehaŋ wɔna agbonaa nii ni yɔɔ fɛo lɛ jogbaŋŋ. Ekolɛ enɛ baaha nibii krokomɛi agbala wɔjwɛŋmɔ. Eba akɛ wɔŋmɛŋ gbɛ kɔkɔɔkɔ ni eba lɛ nakai!

10. Mɛni hewɔ nyɔmɔwoo lɛ gbɛ ni wɔkpaa lɛ saa wekukpaa ni kã wɔkɛ Yehowa teŋ lɛ he yɛ gbɛ kpakpa nɔ lɛ?

10 Yɛ anɔkwale mli lɛ, suɔmɔ ni wɔyɔɔ kɛha Yehowa lɛ ji nɔ̃ titri hewɔ ni wɔsɔmɔɔ lɛ lɛ. (Marko 12:30) Ni kɛlɛ, esa akɛ wɔkɛ miishɛɛ akwɛ nyɔmɔwoo lɛ gbɛ. Yɛ anɔkwale mli lɛ, Yehowa kpaa wɔ gbɛ akɛ wɔfee nakai! Hebribii 11:6 lɛ kɛɔ akɛ: “Kɛ hemɔkɛyeli bɛ lɛ, anyɛŋ Nyɔŋmɔ hiɛ asa; ejaakɛ mɔ ni baa Nyɔŋmɔ ŋɔɔ lɛ, ja ehe eye akɛ eyɛ ni eji mɛi ni taoɔ esɛɛ gbɛ lɛ anyɔmɔwolɔ hu.” Mɛni hewɔ Yehowa sumɔɔ akɛ wɔna lɛ akɛ eji Nyɔmɔwolɔ lɛ? Ejaakɛ kɛ́ wɔfee nakai lɛ, wɔkɛ no tsɔɔ akɛ wɔle wɔŋwɛi Tsɛ lɛ jogbaŋŋ. Eji nihalɔ, ni esumɔɔ ebii lɛ waa. Susumɔ enɛ he okwɛ, eji wɔbɛ ‘wɔsɛɛ be he hiɛnɔkamɔ’ kulɛ, wɔnáŋ miishɛɛ, ní wɔnijiaŋ baanyɛ aje wui yɛ gbɛ ni waa kwraa nɔ.—Yeremia 29:11.

11. Mɛɛ gbɛ nɔ hiɛnɔkamɔ ni Nyɔŋmɔ kɛha Mose lɛ ye ebua lɛ ni ekpɛ eyiŋ yɛ gbɛ ni ja nɔ?

11 Mose ji mɔ ko ni tee nɔ ekɛ ejwɛŋmɔ ma hiɛnɔkamɔ ni Nyɔŋmɔ kɛha lɛ lɛ nɔ, ni ekɛ enɛ fee nɔkwɛmɔnɔ ni sa kadimɔ waa efɔ̃ shi. Ákɛ “Farao biyoo lɛ bi” lɛ, Mose baanyɛ aná hewalɛ, hegbɛ, kɛ nii babaoo yɛ Mizraim. Ani ebaatiu nibii nɛɛ asɛɛ, aloo ebaasɔmɔ Yehowa? Mose kɛ ekãafeemɔ hala akɛ ebaasɔmɔ Yehowa. Mɛni hewɔ? Ejaakɛ ‘ekwɛ nyɔmɔwoo lɛ gbɛ waa.’ (Hebribii 11:24-26) Hɛɛ, eye faŋŋ akɛ Mose ná hiɛnɔkamɔ ni Yehowa kɛfɔ̃ ehiɛ lɛ he miishɛɛ.

12. Mɛni hewɔ akɛ Kristofoi ahiɛnɔkamɔ lɛ to dadefai he lɛ?

12 Bɔfo Paulo kɛ hiɛnɔkamɔ to dadefai he. Wɔ mfonirifeemɔŋ dadefai lɛ buɔ wɔjwɛŋmɔŋ nyɛmɔi ahe koni wɔnyɛ wɔkpɛɔ wɔyiŋ yɛ gbɛ ni ja nɔ, ni wɔkɛ otii kpakpai amamɔ wɔhiɛ, ni wɔya nɔ wɔye anɔkwa. (1 Tesalonikabii 5:8) Ani obúɔ mfonirifeemɔŋ dadefai ni oyɔɔ lɛ be fɛɛ be? Kɛ́ ofee nakai lɛ, no lɛ taakɛ bɔ ni Mose kɛ Paulo fee lɛ, bo hu okɛ ohiɛ ‘efɔ̃ŋ nifalɛ ni bɛ shweshweeshwe lɛ nɔ, shi moŋ Nyɔŋmɔ hiɛkalɔ lɛ nɔ, mɔ hu ni ŋɔɔ nibii fɛɛ ehaa wɔ babaoo, akɛ wɔye mli ŋɔɔmɔ lɛ.’ Eji anɔkwale akɛ dani ooonyɛ okwa nibii ni mɛi babaoo kpɛlɛɔ nɔ lɛ, ebiɔ ni okɛ ekãafeemɔ akpoo ŋkomeŋfa nibii asɛɛtiumɔ, ni kɛlɛ kɛ́ obɔ mɔdɛŋ ofee nakai lɛ, obaaná he sɛɛ waa! Yɛ anɔkwale mli lɛ, mɛni hewɔ esa akɛ oha nɔ ko atsĩ bo gbɛ koni onine akashɛ “anɔkwa wala lɛ,” ni ji wala ni asaa ato mɛi ni sumɔɔ Yehowa ní amɛkɛ amɛhiɛ fɔ̃ɔ enɔ lɛ nɔ?—1 Timoteo 6:17, 19.

‘Mishiŋo Gbi ko Gbi Ko’

13. Mɛɛ nɔmimaa Yehowa kɛhaa enɔkwa tsuji lɛ?

13 Be mli ni je lɛ “kɔ̃ɔmɔi lɛ” yaa nɔ emli waa lɛ, esa akɛ mɛi ni kɛ amɛhiɛ fɔ̃ɔ ŋmɛnɛŋmɛnɛ nibii agbɛjianɔtoo nɛɛ nɔ lɛ kɛ gbeyeishemɔ asusu nibii ni amɛkɛbaakpe wɔsɛɛ lɛ ahe waa. (Mateo 24:8) Shi mɛi ni kɛ amɛhiɛ fɔ̃ɔ Yehowa nɔ lɛ naaa gbeyeishemɔ ni tamɔ nɛkɛ. Amɛbaaya nɔ ‘amɛhi shi shweshweeshwe, ni amɛhe aaajɔ amɛ ní efɔŋ gbeyeishemɔ bɛŋ.’ (Abɛi 1:33) Akɛni amɛkɛ amɛhiɛ efɔ̃ɔɔ ŋmɛnɛŋmɛnɛ nibii agbɛjianɔtoo nɛɛ nɔ hewɔ lɛ, amɛkɛ miishɛɛ boɔ Paulo ŋaawoo lɛ toi akɛ: “Shika suɔmɔ akaba nyɛjeŋba mli, ni nyɛmii ashɛa nii ni nyɛyɔɔ lɛ he; ejaakɛ lɛ diɛŋtsɛ ekɛɛ: ‘Mishiŋo ni misaa mikwaŋo gbi ko gbi ko.’”—Hebribii 13:5.

14. Mɛni hewɔ esaaa akɛ Kristofoi feɔ yeyeeye tsɔ̃ yɛ amɛheloonaa hiamɔ nii ahe lɛ?

14 Wiemɔi ni ji “misaa” kɛ “gbi ko gbi ko” lɛ maa nɔ mi yɛ gbɛ ni yɔɔ faŋŋ nɔ akɛ Nyɔŋmɔ baakwɛ wɔ. Yesu hu ma nɔ mi eha wɔ akɛ Nyɔŋmɔ jɛɔ suɔmɔ mli esusuɔ wɔ he, ni ekɛɛ akɛ: “Shi nyɛtaoa Nyɔŋmɔ maŋtsɛyeli lɛ kɛ ejalɛ lɛ tsutsu, ni akɛ nii nɛɛ fɛɛ [heloonaa nibii ni he hiaa yɛ shihilɛ mli lɛ] aaafata he aha nyɛ. No hewɔ lɛ nyɛkahaoa nyɛhe nyɛtoa wɔ́; ejaakɛ wɔ́ diɛŋtsɛ aaahao yɛ enii ahe.” (Mateo 6:33, 34) Yehowa le akɛ ebɛ mlɛo kɛha wɔ akɛ wɔɔfee ekãa yɛ e-Maŋtsɛyeli lɛ he ní yɛ nakai beaŋ nɔŋŋ lɛ wɔ diɛŋtsɛ wɔtsu wɔheloonaa hiamɔ nii ahe nii. No hewɔ lɛ, nyɛhaa wɔkɛ wɔhe afɔ̃a nyɛmɔ kɛ shwelɛ ni eyɔɔ akɛ eeetsu wɔhiamɔ nii ahe nii eha wɔ lɛ nɔ kwraa kɛmɔ shi.—Mateo 6:25-32; 11:28-30.

15. Mɛɛ gbɛ nɔ Kristofoi tsɔɔ amɛhaa ‘amɛhiŋmɛi nɔ tseɔ’?

15 Kɛ́ wɔha ‘wɔhiŋmɛi nɔ tse lɛ,’ etsɔɔ akɛ wɔkɛ wɔhe fɔ̃ɔ Yehowa nɔ. (Mateo 6:22, 23) Mɔ ni hiŋmɛi nɔ tse lɛ yeɔ anɔkwa, enáa jwɛŋmɔ ni ja, ni etsiɔ ehe kɛjɛɔ hiɛjoomɔ kɛ ŋkomeŋfa nibii asɛɛtiumɔ he. Wɔhiŋmɛi nɔ ní aaatse lɛ etsɔɔɔ akɛ esa akɛ wɔye ohia futaa loo wɔku wɔhiɛ wɔshwie sɔ̃i ni jwere wɔnɔ ákɛ Kristofoi lɛ nɔ. Ákɛ nɔ ni tamɔɔɔ nakai lɛ, etsɔɔ akɛ esa akɛ wɔná “jwɛŋmɔ ni sa” be mli ni wɔkɛ Yehowa sɔɔmɔ yeɔ klɛŋklɛŋ gbɛhe lɛ.—2 Timoteo 1:7.

16. Mɛni hewɔ hemɔkɛyeli kɛ ekãafeemɔ he hiaa bɔni afee ni wɔhiŋmɛi nɔ atse lɛ?

16 Wɔhiŋmɛi nɔ ní wɔɔha etse daa lɛ biɔ ni wɔná hemɔkɛyeli ní wɔfee ekãa. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, kɛ́ onitsumɔtsɛ ko ma nɔ mi doo akɛ okɛ be ni okɛyaa Kristofoi akpeei atsu nii daa lɛ, ani obaafee ekãa ní okɛ mumɔŋ nibii aye klɛŋklɛŋ gbɛhe? Kɛ́ mɔ ko yiŋ miifee lɛ kɔshikɔshi yɛ shi ni Yehowa ewo akɛ ebaakwɛ etsuji lɛ he lɛ, no lɛ ewaŋ kɛhaŋ Satan akɛ eeeha nɔnyɛɛ ni mɔ lɛ kɛkpeɔ lɛ mli awa, ni enɛ baanyɛ aha mɔ ko ni tamɔ nɛkɛ lɛ akpa kpeeiyaa kwraa. Hɛɛ, kɛ́ wɔyanáaa hemɔkɛyeli lɛ, yɛ nɔ najiaŋ ni Yehowa aaaná wɔnɔ hewalɛ lɛ, Satan moŋ baanyɛ aná wɔnɔ hewalɛ ni ebaakudɔ nibii ni wɔkɛyeɔ klɛŋklɛŋ gbɛhe lɛ. Mɛɛ oshara po enɛ aaaji nɛkɛ!—2 Korintobii 13:5.

“Okɛ Ohiɛ Afɔ̃ Yehowa Nɔ”

17. Mɛɛ gbɛ nɔ ajɔɔ mɛi ni kɛ amɛhe fɔ̃ɔ Yehowa nɔ amrɔ nɛɛ po?

17 Ŋmalɛi lɛ tsɔɔ shii abɔ akɛ mɛi ni kɛ amɛhiɛ fɔ̃ɔ Yehowa nɔ, ní amɛyɔɔ hekɛnɔfɔɔ yɛ emli lɛ anine enyɛŋ shi kɔkɔɔkɔ. (Abɛi 3:5, 6; Yeremia 17:7) Eji anɔkwale akɛ, ekolɛ bei komɛi lɛ esa akɛ amɛmii ashɛ heloonaa nii fioo ni amɛyɔɔ lɛ he, shi amɛbuɔ enɛ akɛ eji nɔ ko bibioo kɛ akɛto jɔɔmɔi ni asaa ato amɛ lɛ he lɛ. No hewɔ lɛ, amɛjieɔ lɛ kpo akɛ ‘amɛkɛ amɛhiɛ fɔ̃ɔ Yehowa nɔ,’ ni amɛyɛ nɔmimaa akɛ yɛ naagbee lɛ, ebaaha enɔkwa tsuji lɛ anine ashɛ nii fɛɛ ni amɛtsui shweɔ yɛ anɔkwale mli lɛ anɔ. (Lala 37:4, 34) Enɛ hewɔ lɛ, amɛyɛ miishɛɛ diɛŋtsɛ amrɔ nɛɛ po. “Jalɔi ahiɛnɔkamɔ lɛ baafee miishɛɛ; shi mɛi fɔji agbɛkwɛmɔ lɛ baafee yaka.”—Abɛi 10:28.

18, 19. (a) Mɛɛ nɔmimaa ni suɔmɔ yɔɔ mli Yehowa kɛhaa wɔ? (b) Mɛɛ gbɛ nɔ wɔtsɔɔ wɔhaa Yehowa hiɔ ‘wɔninejurɔ’ nɔ?

18 Kɛ́ tsɛ ko mɔ ebi nuu fioo ko nineshi kɛnyiɛ lɛ, gbekɛ lɛ nuɔ he akɛ eyɛ shweshweeshwe. Nakai nɔŋŋ wɔ hu wɔbaanu he akɛ wɔyɛ shweshweeshwe beni wɔkɛ wɔŋwɛi Tsɛ lɛ nyiɛɔ lɛ. Yehowa kɛɛ Israel akɛ: “Kaashe gbeyei, shi mi, mikɛo yɔɔ! . . . maye mabuao; . . . Ejaakɛ mi, Yehowa, o-Nyɔŋmɔ lɛ, mihiɛ oninejurɔ mli, ni miikɛɛo akɛ: Kaashe gbeyei! maye mabuao!”—Yesaia 41:10, 13.

19 Mɛɛ mfonirifeemɔŋ wiemɔ ni suɔmɔ yɔɔ mli po enɛ ji nɛkɛ—ákɛ Yehowa aaahiɛ mɔ nine mli! David ŋma akɛ: “Mikɛ Yehowa toɔ mihiɛ daa: ní eyɔɔ mininejurɔ nɔ nɛɛ, mididãŋ.” (Lala 16:8) Mɛɛ gbɛ nɔ wɔtsɔɔ wɔhaa Yehowa hiɔ ‘wɔninejurɔ’ nɔ? Kɛ́ hooo kwraa lɛ, wɔtsɔɔ gbɛ̀i srɔtoi enyɔ nɔ wɔfeɔ nakai. Klɛŋklɛŋ lɛ, wɔhaa e-Wiemɔ lɛ kudɔɔ wɔ yɛ shihilɛ mli nibii fɛɛ amli; ni nɔ ni ji enyɔ lɛ, wɔkɛ wɔjwɛŋmɔ maa jweremɔnɔ̃ ni yɔɔ nyam ni Yehowa kɛfɔ̃ wɔhiɛ lɛ nɔ. Lalatsɛ Asaf ŋma akɛ: “Mahi oŋɔɔ daa nɛɛ; ooomɔ mininejurɔ mli, okɛ oŋaawoo lɛ aaatsɔɔ mi gbɛ, ni kɛ fee sɛɛ lɛ, oooŋɔ mi kɛaatee anunyam mli.” (Lala 73:23, 24) Yɛ anɔkwale mli lɛ, wɔbaanyɛ wɔdamɔ nɔmimaa nɛɛ nɔ wɔkɛ ekãa akwɛ wɔsɛɛ be gbɛ.

“Nyɛkpɔmɔ lɛ Miibɛŋkɛ”

20, 21. Mɛɛ wɔsɛɛ be yɔɔ kɛha mɛi ni hiɛ kã Yehowa nɔ lɛ?

20 Gbi fɛɛ gbi lɛ, ebafeɔ nɔ ni he hiaa waa ákɛ wɔha Yehowa ahi wɔninejurɔ nɔ. Etsɛŋ ni amanehulu ní anako nɔ dã baaba Satan je lɛ nɔ, ni nɔ ni akɛbaaje enɛ shishi ji apasa jamɔ hiɛkpatamɔ. (Mateo 24:21) Adesai ni bɛ hemɔkɛyeli lɛ baashe gbeyei waa. Ni kɛlɛ, yɛ nakai basabasafeemɔ be lɛ mli lɛ, Yehowa tsuji ni yɔɔ ekãa lɛ baanya yɛ amɛhiɛnɔkamɔ lɛ mli! Yesu kɛɛ akɛ: “Beni nɛkɛ nibii nɛɛ eje shishi lɛ, nyɛdamɔa shi ni nyɛholea nyɛyitsei anɔ, ejaakɛ nyɛkpɔmɔ lɛ miibɛŋkɛ.”—Luka 21:28.

21 Belɛ nyɛhaa wɔnyaa yɛ hiɛnɔkamɔ ni Nyɔŋmɔ kɛha lɛ mli, ni wɔkaha Satan kɛ nibii ni ekɛtsuɔ nii yɛ ŋaa gbɛ nɔ kɛgbalaa mɔ jwɛŋmɔ lɛ miilaka wɔ loo ekɛmiika wɔ. Yɛ nakai beaŋ nɔŋŋ lɛ, nyɛhaa wɔbɔa mɔdɛŋ waa kɛnáa hemɔkɛyeli, suɔmɔ, kɛ Nyɔŋmɔ gbeyeishemɔ. Kɛ́ wɔfee nakai lɛ, wɔbaaná ekãa kɛbo Yehowa toi yɛ shihilɛi srɔtoi fɛɛ amli, ni wɔbaate shi wɔwo Abonsam. (Yakobo 4:7, 8) Hɛɛ, “nyɛfea ekaa ni nyɛwajea nyɛtsui, nyɛ mɛi fɛɛ ni nyɛmɛɔ Yehowa lɛ.”—Lala 31:24, NW.

[Shishigbɛ niŋmaa]

^ kk. 1 Eyɛ mli ákɛ akɛ wiemɔ “hiɛnɔkamɔ” lɛ fɔɔ nitsumɔ yɛ Kristofoi a-Hela Ŋmalɛi lɛ amli kɛkɔɔ nyɔmɔwoo ni Kristofoi ni afɔ amɛ mu lɛ baaná yɛ ŋwɛi lɛ he moŋ, shi yɛ nikasemɔ nɛɛ mli lɛ, wɔbaasusu bɔ ni akɛtsuɔ nii ahaa yɛ daa gbi shihilɛ mli lɛ he.

Ani Obaanyɛ Oha Hetoo?

• Mɛɛ gbɛ nɔ hiɛnɔkamɔ ni Yesu yɔɔ lɛ ye ebua lɛ ni efee ekãa?

• Hemɔkɛyeli kɛ hiɛnɔkamɔ yɛ tsakpaa yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

• Mɛɛ gbɛ nɔ hiɛnɔkamɔ kɛ hemɔkɛyeli baanyɛ aha Kristofonyo ko afee ekãa ni ekɛ otii kpakpai amamɔ ehiɛ yɛ shihilɛ mli?

• Mɛni hewɔ mɛi ni ‘kɛ amɛhiɛ fɔ̃ɔ Yehowa nɔ’ lɛ baanyɛ amɛkɛ nɔmimaa akwɛ wɔsɛɛ be gbɛ lɛ?

[Nikasemɔ lɛ he Sanebimɔi]

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 28]

Kɛ́ oji gbekɛ loo onukpa lɛ, ani obaanyɛ ofee he mfoniri yɛ ojwɛŋmɔ mli akɛ oyɛ Paradeiso lɛ mli?