A szexuális erőszak áldozatai közül sokakat szégyenérzet gyötör, sőt előfordul, hogy magukat hibáztatják. Nézzük meg a 19 éves Karen esetét, aki 6 és 13 éves kora között szenvedett el szexuális zaklatást. Ezt mondja: „A bűntudattal a legnehezebb megküzdenem. Azon emésztem magam, hogy miért hagytam ilyen sokáig.”

 Ha neked is hasonló érzéseid vannak, gondold át a következőket:

•   A gyerekek sem fizikailag, sem érzelmileg nincsenek felkészülve a szexuális kapcsolatra. Nem tudják, hogy mit foglal magában, ezért tudatosan beleegyezni sem tudnak. Tehát a gyerekek nem okolhatók.

•   A gyerekek könnyen megbíznak a felnőttekben és naivak, ezért sebezhetők a rossz szándékú emberek taktikáival szemben. „A molesztálók nagyon rafináltak, és egy gyerek nem lát át a mesterkedéseiken” – írja egy könyv (The Right to Innocence).

•   Egy gyerek talán szexuális izgalmat érez, miközben megbecstelenítik. Ha ez veled is így volt, gondolj arra, hogy ilyenkor a test automatikusan reagál. Ez nem jelenti azt, hogy te is hozzájárultál ahhoz, hogy megbecstelenítsenek, vagy hogy hibáztatható lennél érte.

 Javaslat: Gondolj valakire, aki annyi idős, mint amennyi te voltál, amikor szexuálisan zaklattak. Szerinted igazságos lenne felelősségre vonni, ha most őt használná ki valaki szexuálisan?

 Karennek is ez a gondolat segített. Három gyerekre kellett vigyáznia. Az egyikük majdnem hatéves volt, pont annyi, mint ő, amikor először lett szexuális erőszak áldozata. Ezt mondja: „Rádöbbentem, hogy milyen sebezhetőek az ilyen korú gyerekek, és hogy én is mennyire az voltam.”

 Egyértelmű hát, hogy csakis az elkövetőket terheli a felelősség. A Biblia ezt írja: „a gonosznak gonoszsága. . . önmagán lesz” (Ezékiel 18:20).

 Ha beszélsz egy felnőttel, akiben megbízhatsz, az rengeteget segíthet. A Bibliában ezt olvashatjuk: „Minden időben szeret az igaz társ, és testvérül születik a nyomorúság idejére” (Példabeszédek 17:17).

 Persze úgy érezheted, hogy akkor vagy biztonságban, ha nem beszélsz róla senkinek. Talán azt mondod, hogy ha csendben maradsz, azzal falat építesz magad köré, és megóvhatod magad attól, hogy még több fájdalom érjen. De ne felejtsd el, hogy ez a fal azokat is távol tartja, akik segíteni tudnának.

 Egy fiatal lány, Janet úgy érzi, rendkívül sokat enyhített a fájdalmán az, hogy beszélt valakivel. Ezt mondja: „Nagyon kicsi voltam, amikor megbecstelenített valaki, akit ismertem, és akiben megbíztam. Évekig magamban tartottam. De amikor rászántam magam, hogy beszélek róla az anyukámnak, olyan volt, mintha egy súlyos tehertől szabadultam volna meg.”

 Janet most már át tudja érezni, hogy miért nem mernek sokan beszélni az őket ért zaklatásról. Ezt mondja: „A megbecstelenítés kényes téma. De a vele járó fájdalommal még kellemetlenebb volt együtt élni. Jobb, hogy nem titkoltam sokáig.”

 A szexuális megbecstelenítés fájó érzéseket hagyhat maga után. Például azt érezheted, hogy sérült és értéktelen vagy, és csak azért létezel, hogy mások szexuálisan kihasználjanak. A sebeid csak úgy gyógyulhatnak be, ha megszabadulsz ezektől a téves gondolatoktól (Prédikátor 3:3). Mi segíthet ebben?

 Tanulmányozd a Bibliát. Ebben a könyvben Isten gondolait találjuk, melyek „hatalmasak erődítések lerontására”, vagyis még a magadról alkotott téves képet is meg tudják változtatni (2Korintusz 10:4, 5). Olvasd el a következő bibliaverseket, és elmélkedj rajtuk: Ézsaiás 41:10; Jeremiás 31:3; Malakiás 3:16, 17; Lukács 12:6, 7; 1János 3:19, 20.

 Imádkozz. Ha erőt vesz rajtad az értéktelenség érzése vagy a bűntudat, „vesd a terhed Jehovára” imában (Zsoltárok 55:22). Jusson eszedbe, hogy sosem vagy egyedül!

 Fordulj bizalommal a vénekhez. Ezek a keresztény férfiak olyanok, „mint rejtek szél ellen, és menedék zivatar ellen” (Ézsaiás 32:2). Segíthetnek abban, hogy továbblépj, és hogy kiegyensúlyozottan tudj gondolkodni magadról.

 Keress jó társaságot. Figyelj meg olyan férfiakat és nőket, akik példamutató keresztények. Hogyan bánnak másokkal? Idővel látni fogod, hogy nem mindenki használja ki azokat, akiket állítólag szeret.

 Egy fiatal nő, Tanya is levonta ezt a rendkívül fontos tanulságot. Már kisgyerekkora óta kihasználták szexuálisan. Ezt mondja: „Minden férfi bántott, aki közel állt hozzám.” Idővel azonban Tanya tapasztalta, hogy vannak olyan férfiak, akik képesek valódi szeretetet kimutatni mások iránt. Hogyan jutott erre a felismerésre?

 Szorosabb kapcsolatot ápolt egy példamutató keresztény házaspárral, és ez megváltoztatta a véleményét. Ezt mondja: „A férj példájából láttam, hogy nem minden férfi kegyetlen. Óvta a feleségét, ahogy Isten elvárja” (Efézus 5:28, 29). a