Jézus áldozata az az eszköz, amely által Isten megmenti, vagyis megszabadítja az emberiséget a bűntől és a haláltól. A Biblia úgy utal Jézus kiontott vérére, mint váltságdíjra (Efézus 1:7; 1Péter 1:18, 19). Ezért mondta azt Jézus, hogy ő azért jött a földre, hogy az „életét adja váltságul sokakért” (Máté 20:28, Újfordítású revideált Biblia).

Miért volt szükség a váltságra?

 Az első embert, Ádámot Isten tökéletesnek, azaz bűntelennek alkotta. Örökké élhetett volna, de elveszítette ezt a lehetőséget, mivel nem engedelmeskedett Istennek (1Mózes 3:17–19). Amikor gyermekei születtek, átörökítette rájuk a bűnt (Róma 5:12). Ezért beszél úgy a Biblia Ádámról, mint aki „eladta” magát és a gyermekeit a bűn és a halál rabszolgaságába (Róma 7:14). Mivel egyetlen leszármazottja sem tökéletes, egyikük sem tudja visszavásárolni, amit Ádám elveszített (Zsoltárok 49:7, 8).

 Isten könyörületet érzett Ádám leszármazottai iránt a reménytelen helyzetük miatt (János 3:16). De mivel Isten ragaszkodik az igazságosságra vonatkozó mércéjéhez, nem tehette meg, hogy egyszerűen szemet huny a bűneik felett, és minden alap nélkül megbocsát nekik (Zsoltárok 89:14; Róma 3:23–26). Az emberiség iránti szeretete arra indította, hogy megteremtse a szükséges jogi alapot ahhoz, hogy megbocsáthassa és el is törölhesse a bűneiket (Róma 5:6–8). Ez a jogi alap a váltság.

Mit jelent a váltság?

 A Bibliában a „váltság” kifejezés a következő három tényezőt foglalja magában:

1.   Ár, amelyet ki kell fizetni (4Mózes 3:46, 47).

2.   A kifizetésével megszabadítanak, vagyis megváltanak valakit (2Mózes 21:30).

3.   Az értéke megegyezik azzal, amiért adják. a

 Figyeljük meg ezt a három tényezőt Jézus Krisztus váltságáldozatával kapcsolatban.

1.   Ár, amelyet ki kell fizetni. A Biblia ezt írja a keresztényekről: „áron vettek meg titeket” (1Korintusz 6:20; 7:23). Ez az ár Jézus vére, melyen „embereket [vett] meg az Istennek minden törzsből, nyelvből, népből és nemzetből” (Jelenések 5:8, 9).

2.   Megszabadítás. Jézus áldozata lehetővé teszi, hogy megszabaduljunk a bűntől (1Korintusz 1:30; Kolosszé 1:14; Héberek 9:15).

3.   Egyenértékűség. Amit Jézus feláldozott, teljesen egyenértékű azzal, amit Ádám elveszített. Mindkét esetben tökéletes emberi életről volt szó (1Korintusz 15:21, 22, 45, 46). A Biblia ezt mondja: „mint ahogy az egy ember [Ádám] engedetlensége által sokan bűnösökké lettek, ugyanúgy az egynek [Jézus Krisztusnak] engedelmessége által is sokan igazságossá fognak válni” (Róma 5:19). Ez a vers választ ad arra, hogyan lehetett egy ember halálával kifizetni a váltságot sok bűnös emberért. Jézus valójában „megfelelő váltságul adta magát mindenkiért”, aki erőfeszítést tesz, hogy a javára fordítsa azt (1Timóteusz 2:5, 6).