BÉCS: 2015. május 13-án mintegy 400-an gyűltek össze a Gerhard Steinacher tiszteletére készített emléktábla felavatásán. Gerhard Steinachert, aki Jehova Tanúja volt, 75 évvel ezelőtt a nácik kivégezték, mert nem volt hajlandó csatlakozni a német hadsereghez. Az átadáson Gabriele Votava, Bécs Meidling nevű kerületének polgármestere tartott beszédet a Lägenfeldgasse 68. számú ház előtt, ahol a Steinacher család korábban lakott. Az emléktáblát a ház falán helyezték el.

A megemlékezés témáját Gerhard Steinacher következő szavai adták: „Egyszerűen nem lőhetek!” Ezt akkor mondta, amikor kegyelmet kért. A szavai sok mindent feltárnak az általa oly nagy becsben tartott keresztény értékekről, például arról, amit Jézus mondott a Máté 19:19 szerint: „szeresd felebarátodat, mint önmagadat.”

Gerhard már fiatalon a Biblia lelkes tanulmányozója volt. 17 évesen döntött úgy, hogy Jehova Tanúja lesz. 1939. szeptember 15-én letartóztatták, mivel lelkiismereti okból nem vállalt katonai szolgálatot, és nem esküdött hűséget Hitlernek. Bécsben hat hétig tartották fogva, ezután előzetes letartóztatásba helyezték, és átszállították Berlinbe a Moabit börtönbe.

1939. november 11-én az első tárgyalásának nyitó napján azzal vádolták, hogy veszélyezteti a háborús erőfeszítéseket, és ezért halálra ítélték. Vallási meggyőződésére hivatkozva kegyelmet kért, de 1940. március 2-án a Reichskriegsgericht (birodalmi haditörvényszék) helyben hagyta a halálos ítéletet. Négy héttel később, március 30-án Gerhard Steinachert guillotine-nal végezték ki a hírhedt berlini Plötzensee börtönben. 19 éves volt.

Az emléktábla felavatása után az esemény tovább folytatódott a Volkshochschule Színházban. A résztvevők egyebek közt megtekinthették a Steinacher család történetéről készült kiállítást, melynek egyik darabja egy 1976-ban talált kis doboz volt. A dobozban 28 levél volt, melyeket Ignatz és Luise Steinacher írt a fiuknak a börtönbe, valamint 25 képeslap és levél Gerhardtól. Ezekben vigasztalta a szüleit, és kifejezte, hogy szilárdan ragaszkodik a hitéhez. A szülei szintén Jehova Tanúi voltak.

A Wiener Bezirkszeitung című bécsi hetilap az egyik cikkében emlékezetes eseménynek nevezte a megemlékezést, és azt írta, hogy Gerhard Steinacher bátor tette így „a homályból napfényre került”. Ezenkívül a következő szavakkal méltatta Gerhard Steinachert: „Kész volt meghalni az elveiért, azokért az elvekért, melyekért élt.”