2014. szeptember 4-e jelentőségteljes nap volt a Kirgizisztánban élő Jehova Tanúi számára. A Legfelsőbb Bíróság Alkotmányügyi Kamarája kimondta, hogy a 2008-ban elfogadott vallásügyi törvény * egyes részei alkotmányellenesek. A döntés értelmében Jehova Tanúinak joguk van a szabad vallásgyakorláshoz az ország déli részén, ahol az elmúlt négy év során többször is megtagadták tőlük a jogi státust.

Jehova Tanúit 1998-ban bejegyezték Kirgizisztánban, és országszerte bizonyos fokú vallásszabadságot élveztek. De amióta 2008-ban életbe lépett a vallásügyi törvény, a rendőrség többször megzavarta a Tanúk vallásos összejöveteleit az ország déli részén, azt állítva, hogy ott „illegális” a tevékenységük, mivel nincsenek helyileg bejegyezve a vallásszervezeteik. Megjegyzendő, hogy az Állami Vallásügyi Bizottság (ÁVB) tévesen úgy alkalmazta a 2008-as vallásügyi törvény némelyik korlátozó pontját, hogy a Tanúk ne tudják bejegyeztetni magukat ezeken a vidékeken. A szeptember 4-ei döntés most feloldotta ezeket a korlátozásokat.

A 2008-as vallásügyi törvény tiltja a be nem jegyzett „vallásszervezetek tevékenységét és működését” (8[2] cikkely). Az ÁVB úgy értelmezte ezt a rendelkezést, hogy be kell tiltani Jehova Tanúi vallásos tevékenységét azokban a kirgiz városokban és falvakban, ahol nincs helyileg bejegyezve a vallásszervezetük. Ugyanez a törvény előírja, hogy mielőtt egy vallásszervezet a bejegyzését kérné az ÁVB-től, nyújtson be egy közjegyző által hitelesített listát 200 alapító tag nevével a helyi városi tanácsnak, és az hagyja jóvá ezt a listát (10[2] cikkely). Emiatt Jehova Tanúi nehéz helyzetbe kerültek, ugyanis ahhoz, hogy törvényesen tarthassanak összejöveteleket, az ÁVB szerint be kellett jegyeztetniük magukat, de ezt nem tudták megtenni, mivel a helyi városi tanácsok nem hagyták jóvá az alapító tagok listáját. Így az ÁVB és a helyi hatóságok ürügyet találtak rá, hogy zaklassák a Tanúkat, amiért nem feleltek meg a bejegyzési feltételeknek. A Tanúk ezek miatt a nehézségek miatt az Alkotmányügyi Kamarához fordultak a törvény kérdéses pontjaival kapcsolatban.

Az Alkotmányügyi Kamara a döntésében kijelentette, hogy „a törvény előtt minden vallásszervezet egyenlő, és nem megengedhető, hogy egy bizonyos vallás bármely tagjával vagy csoportjával kivételezzenek más vallásokkal szemben”. A bíróság kimondta, hogy alkotmányellenes a 10(2) cikkely, melynek értelmében a helyi városi tanácsnak jóvá kell hagynia egy vallásszervezet alapító tagjainak a listáját. Továbbá kijelentette, hogy „tévesen lett értelmezve” a törvény 8(2) cikkelye, ugyanis a vallásszabadsághoz való jog lehetővé teszi, hogy egy vallásszervezet szabadon gyakorolja a vallásos tevékenységét az ország bármely részén, amelyet az alapító okiratában megjelölt. Jehova Tanúi Kirgizisztáni Vallási Központjának az 1998-as alapító okiratában az áll, hogy a szervezet tevékenysége az egész országra kiterjed. Ez azt jelenti, hogy Jehova Tanúi most már akadálytalanul folytathatják a vallásos tevékenységüket Kirgizisztán egész területén.

Dél-Kirgizisztánban Jehova Tanúi örömmel értesültek a szeptember 4-ei döntésről. Különösen Okszana Korjakina és az édesanyja, Nagyezsda Szergijenko örült, akik Os városában élnek. 2013 márciusa óta mindkettőjüket házi őrizetben tartották koholt vádak alapján. Bár egyértelmű bizonyítékok voltak az ártatlanságukra, azzal vádolták őket, hogy miközben a hitükről beszéltek három idős hölgynek, pénzt csaltak ki tőlük.

A tárgyalásuk 2014 szeptemberében volt az Osi Városi Bíróságon. Október 7-én a bíróság mindkettőjüket felmentette a vádak alól, és úgy határozott, hogy teljes kárpótlásra jogosultak a téves vádemelés, a letartóztatás és a házi őrizet miatt. A bíróság elismerte, hogy a két Tanú vallási előítélet és diszkrimináció áldozata lett a miatt a téves feltételezés miatt, hogy Os városában Jehova Tanúi tevékenysége illegális, mivel nincs bejegyezve a helyi vallásszervezetük. Okszana és Nagyezsda a záróbeszédében az Alkotmányügyi Kamara szeptember 4-ei döntésére hivatkozott, mely kimondta, hogy Jehova Tanúi tevékenysége egész Kirgizisztánban, így Osban is törvényes.

Mivel Kirgizisztán csatlakozott A Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányához, más nemzetek előtt is elkötelezte magát, hogy támogatni fogja az emberi jogokat és az alapvető szabadságjogokat, tudniillik a vallás-, a gyülekezési és a szólásszabadsághoz való jogot. A vallásszabadságot támogató döntéseivel a Legfelsőbb Bíróság Alkotmányügyi Kamarája kiállt az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok mellett. A Kirgizisztánban élő közel 5000 Jehova Tanúja nagyra értékeli a vallásszabadságot és azokat az állami intézményeket, amelyek minden állampolgár javát szolgálva megvédik az alapvető szabadságjogokat.