Dániel 9:1–27
9 A méd származású Ahasvérus fiának, Dáriusznak+ az első évében, akit a káldeusok királysága fölé királynak tettek meg,+
2 tehát az uralkodásának az első évében én, Dániel, felfigyeltem a könyvekben* arra, hogy mit mondott Jehova Jeremiás prófétának arról, hány évig lesz Jeruzsálem pusztán hagyva,+ vagyis hogy 70 évig fog tartani.+
3 Arcomat Jehova, az igaz Isten felé fordítottam, hogy könyörögjek hozzá imában, böjtöléssel+, zsákruhában és hamuban.
4 Imádkoztam Jehovához, az én Istenemhez, és megvallottam a bűneinket:
„Ó, Jehova, igaz, nagy és csodálatot keltő Isten, aki megtartja a szövetségét, és odaadó szeretettel+ bánik azokkal, akik szeretik őt, és megtartják a parancsolatait!+
5 Vétkeztünk, rosszul és gonoszul cselekedtünk, fellázadtunk,+ megszegtük a parancsaidat és eltértünk ítéleteidtől.
6 Nem hallgattunk szolgáidra, a prófétákra,+ akik a te nevedben szóltak királyainknak, fejedelmeinknek, ősapáinknak és az ország egész népének.
7 Tied, ó, Jehova az igazságosság, de miénk a szégyen*, ahogy a mai napon is van. Miénk, Júda férfiaié, Jeruzsálem lakosaié, és mindazoké Izrael népéből, akik közel vagy távol laknak azokban az országokban, ahova szétszórtad őket, mivel hűtlenek voltak hozzád.+
8 Ó, Jehova, miénk a szégyen*, királyainké, fejedelmeinké és ősapáinké, mert vétkeztünk ellened.
9 Jehova Istenünk, te irgalmas és megbocsátó vagy,+ de mi fellázadtunk ellened+.
10 Jehova Istenünk, nem hallgattunk a szavadra, nem tartottuk be a törvényeidet, amelyeket a szolgáid, a próféták által tártál elénk.+
11 Egész Izrael áthágta a törvényedet, és elfordult tőled, nem hallgatva szavadra. Ezért ránk zúdítottad az esküvel megerősített átkot, mely meg van írva Mózesnek, az igaz Isten szolgájának a törvényében,+ mert vétkeztünk ellened.
12 És te valóra váltottad azt, amit ellenünk+ és az uralkodóink* ellen mondtál, nagy szerencsétlenséget hozva ránk. Nem történt még olyan az egész ég alatt, mint amilyen Jeruzsálemben történt.+
13 Minden szerencsétlenség ránk zúdult,+ ahogy meg van írva Mózes törvényében, és mi, Jehova Istenünk, mégsem könyörögtünk a te jóindulatodért*, nem hagytunk fel a vétkeinkkel,+ és nem értettük meg, hogy te megtartod a szavad*.
14 Jehova, te viszont figyeltél, és szerencsétlenséget hoztál ránk, mert te, Jehova Istenünk, mindig igazságosan cselekszel. Mi mégsem engedelmeskedtünk a szavadnak.+
15 Ó, Jehova Istenünk, aki erős kézzel kihoztad népedet Egyiptom földjéről,+ és nevet szereztél magadnak, amely mindmáig fennmaradt,+ vétkeztünk, és gonoszul cselekedtünk.
16 Ó, Jehova, aki mindig igazságosan cselekszel,+ kérlek, ne haragudj és ne légy dühös tovább a városodra, Jeruzsálemre, a te szent hegyedre! Hiszen bűneink és ősapáink vétkei miatt mindazok, akik körülöttünk vannak, gyalázzák Jeruzsálemet és a te népedet.+
17 Hallgasd meg most, ó, Istenünk, szolgád imáját és könyörgéseit, és ragyogjon fel arcod elhagyatott szentélyedre,+ önmagadért, ó, Jehova!
18 Fordítsd felém füledet, ó, Istenem, és hallgass meg! Nyisd ki szemedet, és lásd meg, hogy elhagyatottak vagyunk, és lásd a várost, melyet a nevedről neveztek el. Mert nem a mi igazságos tetteink miatt könyörgünk hozzád, hanem a te nagy irgalmad miatt.+
19 Ó, Jehova, hallgass meg! Ó, Jehova, bocsáss meg!+ Ó, Jehova, figyelj és cselekedj! Ne késlekedj önmagadért, ó, Istenem, hiszen városod és néped a te nevedet viseli!+”
20 Még beszéltem, imádkoztam, megvallottam bűnömet, valamint népemnek, Izraelnek a bűnét, és könyörögtem Jehova Istenünkhöz, hogy bánjon kedvesen az ő szent hegyével,+
21 igen, még imádkoztam, amikor az a férfi, Gábriel+, akit korábban láttam a látomásban,+ megérkezett hozzám az esti áldozat felajánlása idején, amikor már teljesen ki voltam fáradva.
22 Segített mindent megértenem, és ezt mondta:
„Ó, Dániel, azért jöttem, hogy jobban megérts és átláss mindent.
23 Amikor elkezdtél könyörögni, üzenetet kaptam, és azért jöttem, hogy elmondjam azt neked, mert igen szeretetreméltó*+ vagy. Gondolkodj hát el ezen, és értsd meg a látomást.
24 Hetven hét* lett kiszabva népedre és szent városodra+, hogy véget érjen a törvényszegés, megszűnjön a bűn,+ engesztelést szerezzenek a vétkekért,+ elhozzák az örök igazságosságot,+ bepecsételjék a látomást és a próféciát*,+ és hogy felkenjék a szentek szentjét.
25 Tudd meg és értsd meg, hogy a Jeruzsálem helyreállításáról és újjáépítéséről szóló kijelentés elhangzásától+ a Messiás*+ vezér+ eljöveteléig 7 hét és 62 hét lesz+. Jeruzsálemet helyreállítják, újjáépítik, lesz köztere és sáncárka, de mindez viszontagságos időkben történik.
26 A 62 hét elmúltával megölik a Messiást,+ és nem marad semmije.+
Egy következő vezér népe fogja lerombolni a várost és a szent helyet.+ És áradat által lesz vége. Mindvégig háború lesz, és az a döntés született, hogy pusztulás lesz.+
27 Egy héten át érvényben tartja a szövetséget sokak számára, a hét felén pedig megszünteti az áldozatot és az ajándékok felajánlását.+
Utálatosságok szárnyán jön a pusztító.+ És a kiirtásig még a pusztán hagyottra is rázúdul az, amiről döntés született.”
Lábjegyzetek
^ Mármint a szent könyvekben.
^ Szó szerint: „az arc szégyene”
^ Szó szerint: „az arc szégyene”.
^ Szó szerint: „bíráink, akik bíráskodtak felettünk”.
^ Vagy: „enyhítettük meg arcodat”.
^ Vagy: „hogy te hűséges vagy”.
^ Vagy: „nagyon kedvelt”; „nagyra becsült”.
^ Szó szerint: „a prófétát”.
^ Vagyis évhét.
^ Vagy: „felkent”.