Lukács 16:1–31

16  Ezután a tanítványokhoz is szólt: „Egy gazdag embernek volt egy sáfára+, akit azzal vádoltak, hogy pazarlóan kezeli urának javait. 2  Hívatta tehát, és ezt mondta neki: »Mit hallok rólad? Számolj el arról, hogy hogyan kezelted a vagyonomat, mert nem igazgathatod tovább a házat.« 3  A sáfár ekkor ezt mondta magában: »Mitévő legyek? Hiszen az uram elveszi tőlem a sáfárságot. Az ásáshoz nem vagyok elég erős, koldulni meg szégyellek. 4  Á, tudom már, mit fogok tenni, hogy amikor elmozdítanak a sáfárságból, az emberek befogadjanak az otthonaikba.« 5  Magához hívta hát urának mindegyik adósát, és így szólt az elsőhöz: »Mennyivel tartozol az uramnak?« 6  Az így felelt: »100 bát olívaolajjal.« Ő ezt mondta neki: »Vedd vissza szerződésedet, és ülj le, írj gyorsan 50-et.« 7  Azután ezt mondta egy másiknak: »Hát te mennyivel tartozol?« Az így szólt: »100 kór búzával.« Ő ezt mondta neki: »Vedd vissza szerződésedet, és írj 80-at.« 8  És megdicsérte az ura a sáfárt, mivel – bár igazságtalan volt – bölcsen cselekedett; mert ennek a világrendszernek a fiai bölcsebben viselkednek a maguk nemzedékének tagjaival, mint a világosság fiai+. 9  Azt mondom hát nektek, hogy szerezzetek magatoknak barátokat az igazságtalan gazdagság által,+ hogy amikor az elfogy, befogadjanak benneteket az örök lakóhelyekre.+ 10  Aki hűségesen bánik a legkevesebbel, az a sokkal is hűségesen bánik, de aki hűtlenül bánik a legkevesebbel, az a sokkal is hűtlenül bánik. 11  Ezért ha nem bántatok hűségesen az igazságtalan gazdagsággal, ki bízza rátok az igazit? 12  És ha nem bántatok hűségesen azzal, ami a másé, ki adja nektek azt, ami nektek van szánva*?+ 13  Egyetlen szolga sem lehet két úr rabszolgája. Mert vagy az lesz, hogy az egyiket gyűlöli, és a másikat szereti, vagy az, hogy az egyikhez ragaszkodik, és a másikat megveti. Nem lehettek Istennek is, és a gazdagságnak is a rabszolgái.”+ 14  A farizeusok pedig, akik pénzszeretők voltak, figyeltek mindezekre, és kajánul mosolyogni kezdtek őrajta.+ 15  Ezért így szólt hozzájuk: „Ti igazságosnak jelentitek ki magatokat az emberek előtt,+ de Isten ismeri a szíveteket.+ Mert amit az emberek magasztosnak tartanak, az Istennek utálatos.+ 16  A Törvény és a Próféták Jánosig voltak. Attól kezdve Isten királyságát hirdetik mint jó hírt, és mindenfajta ember törekszik arra, hogy bejusson abba.+ 17  Bizony, könnyebb az égnek és a földnek elmúlnia, mint a törvény egy betűjéből egyetlen írásjelnek is beteljesületlenül maradnia.+ 18  Mindaz, aki elválik a feleségétől, és mást vesz el, házasságtörést követ el, és aki férjétől elvált asszonyt vesz el, házasságtörést követ el.+ 19  Volt egy gazdag ember, aki bíborba meg lenvászonba öltözködött,+ és fényűzően vigadozott nap mint nap. 20  Egy Lázár nevű koldust pedig, aki tele volt fekélyekkel, mindig odavittek a kapujához. 21  Ő szeretett volna jóllakni azzal, ami a gazdag asztaláról lehullott. Igen, még a kutyák is jöttek, és nyaldosták a fekélyeit. 22  Idővel meghalt a koldus, és az angyalok Ábrahámhoz vitték őt. Meghalt a gazdag is, és eltemették. 23  És a sírban, mialatt kínok között volt, felnézett, és a távolban látta Ábrahámot, és mellette Lázárt. 24  Kiáltott hát, és ezt mondta: »Atyám, Ábrahám, irgalmazz nekem, és küldd el Lázárt, hogy mártsa vízbe ujja hegyét, és hűsítse nyelvemet, mert gyötrődöm ebben a lobogó tűzben.« 25  Ábrahám azonban így szólt: »Gyermekem, ne felejtsd el, hogy neked sok jóban volt részed az életedben, Lázárnak viszont sok rosszban. Most azonban neki itt vigasztalásban van része, te meg gyötrődsz.+ 26  Ezenkívül nagy szakadék van vetve közénk és közétek, hogy akik innen át akarnak menni hozzátok, ne tudjanak, és onnan se jöhessenek át mihozzánk.« 27  Erre az ezt mondta: »Akkor arra kérlek, atyám, küldd el őt apám házához, 28  mert van öt testvérem, hadd figyelmeztesse őket, nehogy ők is erre a gyötrelmes helyre jussanak.« 29  Ábrahám azonban így szólt: »Ott van nekik Mózes és a Próféták; figyeljenek azokra.«+ 30  Erre az ezt mondta: »Nem úgy van, atyám, Ábrahám, hanem ha a halottak közül megy hozzájuk valaki, meg fogják bánni a bűneiket.« 31  Ő azonban így szólt hozzá: »Ha Mózesre+ és a Prófétákra nem figyelnek, akkor az sem győzi meg őket, ha valaki feltámad a halottak közül.«”

Lábjegyzetek

Vagy: „ami a tiétek”.

Jegyzetek

sáfára: Vagy: „házának ügyintézője”. (Lásd a Lk 12:42-höz tartozó magyarázó jegyzetet.)

bát: Egyes tudósok úgy vélik, hogy a görög baʹtosz szó megfelel a héber bátnak nevezett űrmértéknek. Azoknak a korsótöredékeknek az alapján, melyeken a „bát” megjelölés szerepel ókori héber karakterekkel, a bát űrmérték kb. 22 l-nek felel meg. (Lásd a Szójegyzékben a „Bát” címszót és a B14-es függ.-et.)

kór: Egyes tudósok szerint a görög koʹrosz szó megfelel a héber kórnak nevezett űrmértéknek, mely megegyezik 10 báttal. Ha úgy számolunk, hogy a bát 22 l, akkor a kór 220 l-nek felel meg. (Lásd a Lk 16:6-hoz tartozó magyarázó jegyzetet, valamint a Szójegyzékben a „Bát” és „Kór” címszavakat, illetve a B14-es függ.-et.)

bölcsen: Vagy: „eszesen”; „előrelátóan”. A görög phroʹni·mosz szó itt úgy van visszaadva, hogy „bölcsen”. Az ezzel rokon melléknév különböző formái úgy vannak fordítva, hogy bölcsebben (a vers későbbi részében) és „értelmes” (Mt 7:24; 24:45; 25:2; Lk 12:42). (Lásd a Mt 24:45-höz és a Lk 12:42-höz tartozó magyarázó jegyzeteket.)

ennek a világrendszernek: A görög ai·ónʹ szó alapjelentése ’kor’, és az éppen fennálló helyzetre és jellegzetességekre utal, amelyek egyedivé tesznek egy bizonyos időszakot vagy kort. Ebben a szövegkörnyezetben a jelenlegi igazságtalan világrendszerre és a világ életmódjára utal. (Lásd a Szójegyzékben a „Világrendszer(ek)” címszót.)

barátokat: Vagyis barátokat az égben. Egyedül Jehova Isten és Jézus Krisztus olyan barát, aki be tud fogadni másokat „az örök lakóhelyekre”.

az igazságtalan gazdagság: Szó szerint: „az igazságtalanság mammonja”. A görög ma·mó·naszʹ szót (sémi eredetű), melyet általában úgy fordítanak, hogy „mammon”, úgy is vissza lehet adni, hogy „pénz” vagy „gazdagság”. (Lásd a Mt 6:24-hez tartozó magyarázó jegyzetet.) Jézus nyilvánvalóan azért tekintette igazságtalannak ezt a fajta gazdagságot, mert bűnös emberek kezelik, általában önző célokat szolgál, és gyakran igazságtalan tettekkel szerzik. Az anyagi gazdagság vagy az azutáni vágy is törvénytelen tettekhez vezethet. Az anyagi javak elveszíthetik az értéküket, ezért a gazdagoknak nem szabad ezekben reménykedniük (1Ti 6:9, 10, 17–19). Inkább arra kellene használniuk azokat, hogy Jehova és Jézus barátai legyenek, akik be tudják fogadni őket az örök lakóhelyekre.

örök lakóhelyekre: Szó szerint: „örök sátrakba”. Ez kétségtelenül azokra a tökéletes lakóhelyekre utal, melyek az örökké tartó új világban lesznek, akár az égi királyságban Jézus Krisztussal, akár a paradicsomi földön a királyság uralma alatt.

gyűlöli: Vagyis kevésbé odaadó iránta. (Lásd a Lk 14:26-hoz tartozó magyarázó jegyzetet.)

gazdagságnak: Lásd a Mt 6:24-hez tartozó magyarázó jegyzetet.

rabszolgái: Lásd a Mt 6:24-hez tartozó magyarázó jegyzetet.

A Törvény és a Próféták: A „Törvény” Mózes első öt könyvére utal a Bibliában, a „Próféták” pedig a Héber iratok prófétai könyveire. Viszont ha ezeket a kifejezéseket együtt említik, akkor a teljes Héber iratokat érthetjük alatta (Mt 5:17; 7:12; 22:40; lásd a Mt 11:13-hoz tartozó magyarázó jegyzetet).

törekszik: Az itt használt görög szó az erőteljes igyekezet vagy fáradozás alapgondolatát hordozza magában. Néhány bibliafordító úgy gondolja, hogy negatív értelemben szerepel itt (valaki erőszakkal tesz valamit vagy elszenvedi az erőszakot), de a szövegkörnyezet – Isten királyságát hirdetik mint jó hírt – arra enged következtetni, hogy a kifejezés pozitív értelmű, és azt jelenti, hogy valaki ’lelkesen törekszik’; ’buzgón igyekszik’. Ezek a szavak nyilván azoknak az embereknek a lelkes és dinamikus tetteire és törekvéseire utalnak, akik odafigyeltek az Isten királyságáról szóló jó hírre, és így lehetővé vált számukra, hogy a királyság leendő tagjai legyenek.

egy betűjéből egyetlen írásjelnek: A Jézus napjaiban használt héber ábécé némelyik betűjéhez tartozott egy kis írásjel, amely megkülönböztette más betűktől. Jézus ezzel a hiperbolával azt emelte ki, hogy Isten Szava a legapróbb részletekig be fog teljesedni. (Lásd a Mt 5:18-hoz tartozó magyarázó jegyzetet.)

házasságtörést követ el: A görög moi·kheuʹó ige arra utal, hogy egy házasságban élő személy megcsalja a házastársát. A Biblia a „házasságtörés” szóval arra utal, amikor egy férj vagy egy feleség önként szexuális kapcsolatot létesít valakivel, aki nem a házastársa. (Vesd össze a Mt 5:32-höz tartozó magyarázó jegyzettel, amely a „szexuális erkölcstelenség”-nek fordított görög por·neiʹa szóról ír bővebben.) Amikor a mózesi törvény volt érvényben, házasságtörésnek számított, ha valaki szexuális kapcsolatot létesített egy másik ember feleségével vagy menyasszonyával. (Lásd a Mt 5:27-hez és a Mr 10:11-hez tartozó magyarázó jegyzeteket.)

elvált asszonyt: Vagyis olyan asszonyt, aki nem szexuális erkölcstelenség miatt vált el. (Lásd a Mt 5:32-höz tartozó magyarázó jegyzetet.)

Lázár: Valószínűleg a héber Eleázár név görög megfelelője, és azt jelenti, hogy ’Isten segített’.

koldust: Vagy: „szegény embert”. A görög szó utalhat egy nagyon szegény vagy szűkölködő személyre. Ennek a szónak a használata kiemeli a szemléltetésben szereplő gazdag ember és koldus közti éles ellentétet. A Mt 5:3-ban jelképes értelemben szerepel ez a szó az „akik tudják, hogy szükségük van Istenre” kifejezésben, mely szó szerint úgy hangzik, hogy „akik szegények a szellemet tekintve”; „akik koldulják a szellemet”. (Lásd a Mt 5:3-hoz tartozó magyarázó jegyzetet.)

kutyák: A mózesi törvény szerint a kutyák tisztátalannak számítottak (3Mó 11:27). A kutyák, melyek nyaldosták Lázár fekélyeit, minden valószínűség szerint dögevők voltak, és az utcákon kóboroltak. A Héber iratokban a „kutya” és az „eb” szavak rosszalló értelemben szerepelnek (5Mó 23:18, lábj.; 1Sá 17:43; 24:14; 2Sá 9:8; 2Ki 8:13; Pl 26:11). A Mt 7:6-ban említett kutyák olyan embereket jelképeznek, akik nem értékelik az Isten Szavából származó, kincset érő igazságokat. Mivel a kutya tisztátalan volt a zsidók szemében, és ezért a Bibliában negatív dolgokat jelképez, ebben a szemléltetésben a „kutyák” megemlítése arra utal, hogy milyen alacsony helyzetben volt ez a Lázár nevű koldus. (Lásd a Mt 7:6; 15:26-hoz tartozó magyarázó jegyzeteket.)

Ábrahámhoz: Szó szerint: „Ábrahám kebléhez”. Ha egy személy valakinek a keblénél volt, az arra utalt, hogy nagyon kedvelik egymást, jó barátai egymásnak. (Lásd a Jn 1:18-hoz tartozó magyarázó jegyzetet.) Ez a szókép onnan ered, hogy úgy telepedtek le az emberek az asztalhoz a heverőkre, hogy az egyik személy hátra tudott dőlni a kedves barátjának a keblére vagy mellére (Jn 13:23–25).

sírban: Vagy: „hádeszben”, vagyis azon a jelképes helyen vagy abban a jelképes állapotban, ahova vagy amelybe a halottak kerülnek. (Lásd a Szójegyzékben a „Sír” címszót.)

mellette: Szó szerint: „a keblénél”. (Lásd a Lk 16:22-höz tartozó magyarázó jegyzetet.)

Ott van nekik Mózes és a Próféták: Vagyis Mózes és a próféták írásai, melyekből minden sabbaton felolvastak a zsinagógákban (Cs 15:21), és ezért el kellett volna fogadniuk Jézust Isten Messiásának és királyának.

Multimédia

Adósságról szóló szerződés
Adósságról szóló szerződés

Az igazságtalan sáfárról szóló példázatában Jézus arra a gyakorlatra utalt, hogy az üzleti ügyekről írásos szerződés készült (Lk 16:6, 7). Az itt látható papirusz arámi nyelven íródott, és kb. i. sz. 55-ből származik. Egy barlangban találták meg, Vádi-Murabbaátban, amely egy kiszáradt folyómeder a Júdeai-sivatagban. A dokumentum az adósságról ír, illetve a visszafizetés feltételeiről, továbbá azt is megtudjuk belőle, hogy Absolon, Hanin fia és Zakariás, Johanán fia kötötte a szerződést. Ez a fajta dokumentum juthatott az emberek eszébe, amikor Jézus példázatát hallották.

Bíborszín
Bíborszín

A bíborszínt puhatestűekből nyerték, méghozzá a bíborcsigákból, például az itt látható Murex trunculusból (balra) és Murex brandarisból (jobbra). A kagylók 5-8 cm hosszúak. Ezeknek az állatoknak a kopoltyúüregében van egy apró mirigy, amely mindössze egy csepp váladékot tartalmaz. Kezdetben ez a váladék krémszínű és krémes állagú, de amint levegővel és fénnyel érintkezik, fokozatosan sötétlila vagy bíborpiros színűvé válik. Ezek a bíborcsigák megtalálhatók a Földközi-tenger partja mentén, és az élőhelyüktől függően különböző színárnyalat nyerhető belőlük. A nagyobb példányokat egyesével törték fel, és óvatosan távolították el belőlük az értékes váladékot, a kisebbeket viszont mozsárban zúzták össze. Egy-egy bíborcsigából igen csekély mennyiségű váladékot tudtak kivonni, ezért drága eljárás volt ebből a váladékból nagy mennyiséget összegyűjteni. Ez a festékanyag tehát sokba került, és a bíborszínűre festett ruhák gazdagságról és magas rangról árulkodtak (Esz 8:15).