Lukács 16:1–31
Lábjegyzetek
Jegyzetek
sáfára: Vagy: „házának ügyintézője”. (Lásd a Lk 12:42-höz tartozó magyarázó jegyzetet.)
bát: Egyes tudósok úgy vélik, hogy a görög baʹtosz szó megfelel a héber bátnak nevezett űrmértéknek. Azoknak a korsótöredékeknek az alapján, melyeken a „bát” megjelölés szerepel ókori héber karakterekkel, a bát űrmérték kb. 22 l-nek felel meg. (Lásd a Szójegyzékben a „Bát” címszót és a B14-es függ.-et.)
kór: Egyes tudósok szerint a görög koʹrosz szó megfelel a héber kórnak nevezett űrmértéknek, mely megegyezik 10 báttal. Ha úgy számolunk, hogy a bát 22 l, akkor a kór 220 l-nek felel meg. (Lásd a Lk 16:6-hoz tartozó magyarázó jegyzetet, valamint a Szójegyzékben a „Bát” és „Kór” címszavakat, illetve a B14-es függ.-et.)
bölcsen: Vagy: „eszesen”; „előrelátóan”. A görög phroʹni·mosz szó itt úgy van visszaadva, hogy „bölcsen”. Az ezzel rokon melléknév különböző formái úgy vannak fordítva, hogy bölcsebben (a vers későbbi részében) és „értelmes” (Mt 7:24; 24:45; 25:2; Lk 12:42). (Lásd a Mt 24:45-höz és a Lk 12:42-höz tartozó magyarázó jegyzeteket.)
ennek a világrendszernek: A görög ai·ónʹ szó alapjelentése ’kor’, és az éppen fennálló helyzetre és jellegzetességekre utal, amelyek egyedivé tesznek egy bizonyos időszakot vagy kort. Ebben a szövegkörnyezetben a jelenlegi igazságtalan világrendszerre és a világ életmódjára utal. (Lásd a Szójegyzékben a „Világrendszer(ek)” címszót.)
barátokat: Vagyis barátokat az égben. Egyedül Jehova Isten és Jézus Krisztus olyan barát, aki be tud fogadni másokat „az örök lakóhelyekre”.
az igazságtalan gazdagság: Szó szerint: „az igazságtalanság mammonja”. A görög ma·mó·naszʹ szót (sémi eredetű), melyet általában úgy fordítanak, hogy „mammon”, úgy is vissza lehet adni, hogy „pénz” vagy „gazdagság”. (Lásd a Mt 6:24-hez tartozó magyarázó jegyzetet.) Jézus nyilvánvalóan azért tekintette igazságtalannak ezt a fajta gazdagságot, mert bűnös emberek kezelik, általában önző célokat szolgál, és gyakran igazságtalan tettekkel szerzik. Az anyagi gazdagság vagy az azutáni vágy is törvénytelen tettekhez vezethet. Az anyagi javak elveszíthetik az értéküket, ezért a gazdagoknak nem szabad ezekben reménykedniük (1Ti 6:9, 10, 17–19). Inkább arra kellene használniuk azokat, hogy Jehova és Jézus barátai legyenek, akik be tudják fogadni őket az örök lakóhelyekre.
örök lakóhelyekre: Szó szerint: „örök sátrakba”. Ez kétségtelenül azokra a tökéletes lakóhelyekre utal, melyek az örökké tartó új világban lesznek, akár az égi királyságban Jézus Krisztussal, akár a paradicsomi földön a királyság uralma alatt.
gyűlöli: Vagyis kevésbé odaadó iránta. (Lásd a Lk 14:26-hoz tartozó magyarázó jegyzetet.)
gazdagságnak: Lásd a Mt 6:24-hez tartozó magyarázó jegyzetet.
rabszolgái: Lásd a Mt 6:24-hez tartozó magyarázó jegyzetet.
A Törvény és a Próféták: A „Törvény” Mózes első öt könyvére utal a Bibliában, a „Próféták” pedig a Héber iratok prófétai könyveire. Viszont ha ezeket a kifejezéseket együtt említik, akkor a teljes Héber iratokat érthetjük alatta (Mt 5:17; 7:12; 22:40; lásd a Mt 11:13-hoz tartozó magyarázó jegyzetet).
törekszik: Az itt használt görög szó az erőteljes igyekezet vagy fáradozás alapgondolatát hordozza magában. Néhány bibliafordító úgy gondolja, hogy negatív értelemben szerepel itt (valaki erőszakkal tesz valamit vagy elszenvedi az erőszakot), de a szövegkörnyezet – Isten királyságát hirdetik mint jó hírt – arra enged következtetni, hogy a kifejezés pozitív értelmű, és azt jelenti, hogy valaki ’lelkesen törekszik’; ’buzgón igyekszik’. Ezek a szavak nyilván azoknak az embereknek a lelkes és dinamikus tetteire és törekvéseire utalnak, akik odafigyeltek az Isten királyságáról szóló jó hírre, és így lehetővé vált számukra, hogy a királyság leendő tagjai legyenek.
egy betűjéből egyetlen írásjelnek: A Jézus napjaiban használt héber ábécé némelyik betűjéhez tartozott egy kis írásjel, amely megkülönböztette más betűktől. Jézus ezzel a hiperbolával azt emelte ki, hogy Isten Szava a legapróbb részletekig be fog teljesedni. (Lásd a Mt 5:18-hoz tartozó magyarázó jegyzetet.)
házasságtörést követ el: A görög moi·kheuʹó ige arra utal, hogy egy házasságban élő személy megcsalja a házastársát. A Biblia a „házasságtörés” szóval arra utal, amikor egy férj vagy egy feleség önként szexuális kapcsolatot létesít valakivel, aki nem a házastársa. (Vesd össze a Mt 5:32-höz tartozó magyarázó jegyzettel, amely a „szexuális erkölcstelenség”-nek fordított görög por·neiʹa szóról ír bővebben.) Amikor a mózesi törvény volt érvényben, házasságtörésnek számított, ha valaki szexuális kapcsolatot létesített egy másik ember feleségével vagy menyasszonyával. (Lásd a Mt 5:27-hez és a Mr 10:11-hez tartozó magyarázó jegyzeteket.)
elvált asszonyt: Vagyis olyan asszonyt, aki nem szexuális erkölcstelenség miatt vált el. (Lásd a Mt 5:32-höz tartozó magyarázó jegyzetet.)
Lázár: Valószínűleg a héber Eleázár név görög megfelelője, és azt jelenti, hogy ’Isten segített’.
koldust: Vagy: „szegény embert”. A görög szó utalhat egy nagyon szegény vagy szűkölködő személyre. Ennek a szónak a használata kiemeli a szemléltetésben szereplő gazdag ember és koldus közti éles ellentétet. A Mt 5:3-ban jelképes értelemben szerepel ez a szó az „akik tudják, hogy szükségük van Istenre” kifejezésben, mely szó szerint úgy hangzik, hogy „akik szegények a szellemet tekintve”; „akik koldulják a szellemet”. (Lásd a Mt 5:3-hoz tartozó magyarázó jegyzetet.)
kutyák: A mózesi törvény szerint a kutyák tisztátalannak számítottak (3Mó 11:27). A kutyák, melyek nyaldosták Lázár fekélyeit, minden valószínűség szerint dögevők voltak, és az utcákon kóboroltak. A Héber iratokban a „kutya” és az „eb” szavak rosszalló értelemben szerepelnek (5Mó 23:18, lábj.; 1Sá 17:43; 24:14; 2Sá 9:8; 2Ki 8:13; Pl 26:11). A Mt 7:6-ban említett kutyák olyan embereket jelképeznek, akik nem értékelik az Isten Szavából származó, kincset érő igazságokat. Mivel a kutya tisztátalan volt a zsidók szemében, és ezért a Bibliában negatív dolgokat jelképez, ebben a szemléltetésben a „kutyák” megemlítése arra utal, hogy milyen alacsony helyzetben volt ez a Lázár nevű koldus. (Lásd a Mt 7:6; 15:26-hoz tartozó magyarázó jegyzeteket.)
Ábrahámhoz: Szó szerint: „Ábrahám kebléhez”. Ha egy személy valakinek a keblénél volt, az arra utalt, hogy nagyon kedvelik egymást, jó barátai egymásnak. (Lásd a Jn 1:18-hoz tartozó magyarázó jegyzetet.) Ez a szókép onnan ered, hogy úgy telepedtek le az emberek az asztalhoz a heverőkre, hogy az egyik személy hátra tudott dőlni a kedves barátjának a keblére vagy mellére (Jn 13:23–25).
sírban: Vagy: „hádeszben”, vagyis azon a jelképes helyen vagy abban a jelképes állapotban, ahova vagy amelybe a halottak kerülnek. (Lásd a Szójegyzékben a „Sír” címszót.)
mellette: Szó szerint: „a keblénél”. (Lásd a Lk 16:22-höz tartozó magyarázó jegyzetet.)
Ott van nekik Mózes és a Próféták: Vagyis Mózes és a próféták írásai, melyekből minden sabbaton felolvastak a zsinagógákban (Cs 15:21), és ezért el kellett volna fogadniuk Jézust Isten Messiásának és királyának.
Multimédia
Az igazságtalan sáfárról szóló példázatában Jézus arra a gyakorlatra utalt, hogy az üzleti ügyekről írásos szerződés készült (Lk 16:6, 7). Az itt látható papirusz arámi nyelven íródott, és kb. i. sz. 55-ből származik. Egy barlangban találták meg, Vádi-Murabbaátban, amely egy kiszáradt folyómeder a Júdeai-sivatagban. A dokumentum az adósságról ír, illetve a visszafizetés feltételeiről, továbbá azt is megtudjuk belőle, hogy Absolon, Hanin fia és Zakariás, Johanán fia kötötte a szerződést. Ez a fajta dokumentum juthatott az emberek eszébe, amikor Jézus példázatát hallották.
A bíborszínt puhatestűekből nyerték, méghozzá a bíborcsigákból, például az itt látható Murex trunculusból (balra) és Murex brandarisból (jobbra). A kagylók 5-8 cm hosszúak. Ezeknek az állatoknak a kopoltyúüregében van egy apró mirigy, amely mindössze egy csepp váladékot tartalmaz. Kezdetben ez a váladék krémszínű és krémes állagú, de amint levegővel és fénnyel érintkezik, fokozatosan sötétlila vagy bíborpiros színűvé válik. Ezek a bíborcsigák megtalálhatók a Földközi-tenger partja mentén, és az élőhelyüktől függően különböző színárnyalat nyerhető belőlük. A nagyobb példányokat egyesével törték fel, és óvatosan távolították el belőlük az értékes váladékot, a kisebbeket viszont mozsárban zúzták össze. Egy-egy bíborcsigából igen csekély mennyiségű váladékot tudtak kivonni, ezért drága eljárás volt ebből a váladékból nagy mennyiséget összegyűjteni. Ez a festékanyag tehát sokba került, és a bíborszínűre festett ruhák gazdagságról és magas rangról árulkodtak (Esz 8:15).