Márk 6:1–56

6  Elment onnan, és hazatért,+ a tanítványai pedig vele tartottak. 2  Amikor sabbat lett, elkezdett tanítani a zsinagógában, és a legtöbben, akik hallották, ámultak, és ezt mondták: „Honnan vette ez az ember ezeket?+ Hogy lehet, hogy ilyen bölcsesség adatott neki, és hogy ilyen hatalmas tetteket visz véghez?+ 3  Hát nem az ács+ ez, Mária fia,+ Jakab,+ József, Júdás és Simon testvére?+ És nincsenek-e itt velünk a húgai?” Úgyhogy megbotránkoztak miatta. 4  Jézus azonban ezt mondta nekik: „Egy prófétát mindenhol tisztelnek, kivéve a hazájában, a rokonai között és a saját családjában*.”+ 5  Nem is vihetett ott véghez egyetlen hatalmas cselekedetet sem azon kívül, hogy meggyógyított néhány beteg embert, a kezét rájuk téve. 6  És elképedt a hitetlenségükön. Azután bejárta a környező falvakat, és tanított.+ 7  Majd magához hívta a tizenkettőt, és kezdte kiküldeni őket kettesével,+ s hatalmat adott nekik a tisztátalan szellemek fölött.+ 8  És arra utasította őket, hogy semmit se vigyenek az útra egy boton kívül – se kenyeret, se tarisznyát, se pénzt* az övtáskájukban –,+ 9  hanem vegyenek fel sarut, és ne vigyenek magukkal még egy ruhát*. 10  Ezenkívül ezt mondta nekik: „Ha valahol bementek valakinek az otthonába, maradjatok nála, míg el nem mentek arról a vidékről.+ 11  És ha valamely vidéken nem fogadnak be titeket, vagy nem figyelnek rátok, rázzátok le a port a lábatokról, amikor elmentek onnan, bizonyítékul ellenük.+” 12  Azzal elindultak, és hirdették az embereknek, hogy bánják meg a bűneiket.+ 13  Sok démont kiűztek,+ sok beteg embert megkentek olajjal, és meggyógyították őket. 14  Ez pedig Heródes király+ fülébe jutott, mert Jézus neve közismertté lett, és az emberek ezt mondogatták: „Keresztelő János támadt fel a halottak közül, és ezért képes hatalmas tetteket* végrehajtani.”+ 15  Mások pedig azt mondták: „Illés az.” Megint mások ezt mondták: „Próféta ez, a régen élt prófétákhoz hasonló.”+ 16  De amikor Heródes meghallotta ezt, így szólt: „Az a János, akit én lefejeztettem, az támadt fel.” 17  Mert annak idején maga Heródes küldte ki az embereit, és tartóztatta le Jánost, és vetette börtönbe megkötözve Heródiás miatt, aki a testvérének, Fülöpnek volt a felesége. Mivel Heródes feleségül vette őt,+ 18  János ezt mondta neki: „Nem lehet a tied a testvéred felesége.”+ 19  Heródiás ezért haragot táplált iránta, és meg akarta öletni, de nem tudta. 20  Heródes ugyanis félt Jánostól – igazságos és szent embernek ismerve őt –,+ és védelmezte. Miután meghallgatta, nem is tudta, mitévő legyen, mégis örömest hallgatta azután is. 21  Ám egyszer eljött a kedvező alkalom Heródiás számára. Heródes vacsorát adott a születésnapján+ a magas rangú tisztviselőinek, a katonai parancsnokoknak és Galilea legelőkelőbb embereinek.+ 22  Heródiás lánya pedig bement, és táncolt, és ez tetszett Heródesnek, meg azoknak, akik vele együtt ettek*. A király ezt mondta a lánynak: „Kérj tőlem, amit csak akarsz, és megadom neked.” 23  Sőt, még meg is esküdött neki: „Amit csak kérsz tőlem, megadom neked, akár a királyságom felét is.” 24  Ő pedig kiment, és így szólt az anyjához: „Mit kérjek?” Az ezt mondta: „Keresztelő János fejét.” 25  A lány azonnal besietett a királyhoz, és előadta a kérését: „Azt akarom, hogy nyomban add ide nekem egy tálcán Keresztelő János fejét.”+ 26  Bár a királyt ez mélységesen elszomorította, mégsem akarta visszautasítani a kérését az esküi és a vendégei* miatt. 27  Így aztán a király azonnal elküldött egy testőrt, és megparancsolta neki, hogy hozza el János fejét. Az pedig elment, lefejezte őt a börtönben, 28  és elhozta a fejét egy tálcán. Odaadta a lánynak, a lány pedig odaadta az anyjának. 29  Amikor a tanítványai ezt meghallották, eljöttek, elvitték a holttestét, és egy sírba fektették. 30  Az apostolok pedig Jézus köré gyűltek, és beszámoltak neki mindarról, amit tettek és tanítottak.+ 31  Erre ő ezt mondta nekik: „Jöjjetek el csak ti magatok egy elhagyatott helyre, és pihenjetek egy kicsit.”+ Mert sokan jöttek-mentek, és még annyi szabad idejük sem volt, hogy egyenek.+ 32  Így hát elmentek a csónakkal egy elhagyatott helyre, hogy csak maguk legyenek.+ 33  De az emberek látták, hogy elmennek, és sokan megtudták ezt. Ezért minden városból elsiettek gyalog, és még előttük odaértek. 34  Amikor Jézus kiszállt, nagy tömeget látott, és megszánta őket,+ mert olyanok voltak, mint a pásztor nélküli juhok.+ És kezdte őket sok mindenre tanítani.+ 35  Ekkor már későre járt az idő, így a tanítványai odamentek hozzá, és ezt mondták: „Elhagyatott ez a hely, és már későre jár.+ 36  Küldd el őket, hogy menjenek el a környező tanyákra meg falvakba, és vegyenek maguknak ennivalót.”+ 37  Jézus így felelt nekik: „Ti adjatok nekik enni!” Erre megkérdezték tőle: „Menjünk el, és vegyünk 200 dénárért kenyeret, s azt adjuk enni az embereknek?”+ 38  Ezt mondta nekik: „Hány kenyeretek van? Menjetek, nézzétek meg!” Miután kiderítették, ezt mondták: „Öt, és még két halunk.”+ 39  És utasította az összes embert, hogy telepedjenek le csoportokban a zöld fűre.+ 40  Le is telepedtek 100-as és 50-es csoportokban. 41  Ekkor vette az öt kenyeret meg a két halat, feltekintett az égre, és áldást mondott.+ Aztán megtörte a kenyereket, és kezdte a tanítványoknak adni, hogy tegyék az emberek elé, majd elosztotta a két halat mindnyájuk között. 42  Így hát mindenki evett, és jóllakott. 43  Aztán összeszedték a maradékot, 12 teli kosárral, a halakat nem számítva.+ 44  5000 férfi evett a kenyérből. 45  Rögtön ezután azt mondta a tanítványainak, hogy szálljanak be a csónakba, és menjenek előre a túlsó partra Betsaida felé, míg ő elküldi a sokaságot.+ 46  Majd miután elbúcsúzott tőlük, elment egy hegyre, hogy imádkozzon.+ 47  Mikor leszállt az este, a csónak a tenger közepén volt, ő meg egyedül a szárazföldön.+ 48  Látva, hogy küszködnek az evezéssel az ellenszél miatt, valamikor az éjszaka negyedik őrszolgálata idején feléjük közeledett a tengeren járva, de el akart menni mellettük. 49  Amikor meglátták őt a tengeren járni, ezt gondolták: „Képzelődünk!”+ És felkiáltottak. 50  Mert mindannyian látták, és nagyon megijedtek. Ő azonban rögtön szólt hozzájuk: „Bátorság! Én vagyok az, ne féljetek!”+ 51  Azután beszállt hozzájuk a csónakba, és elült a szél.+ Ezen végképp elámultak, 52  mert nem fogták fel a kenyerekkel történt csoda jelentését, és a szívükben továbbra sem értették ezeket. 53  Amikor átkelve partot értek, Genezáretbe jutottak, és a közelben horgonyt vetettek.+ 54  De mihelyt kiszálltak a csónakból, az emberek felismerték őt. 55  Futva bejárták azt az egész vidéket, és a betegségben szenvedőket elkezdték hordágyakon oda vinni, ahol hallomásuk szerint Jézus tartózkodott. 56  És ahová csak bement, falvakba, városokba vagy tanyákra, a betegeket letették a piacterekre, és könyörögve kérték őt, hogy legalább a felsőruhája rojtozatát hadd érintsék meg.+ És mindazok, akik megérintették, meggyógyultak*.

Lábjegyzetek

^ Vagy: „házában”.
^ Szó szerint: „rezet”.
^ Szó szerint: „ne viseljenek két ruhát”.
^ Vagy: „csodákat”.
^ Vagy: „meg a vacsoravendégeinek”; „meg azoknak, akik vele együtt feküdtek az asztalnál”.
^ Vagy: „azok miatt, akik az asztalnál feküdtek”.
^ Vagy: „megmenekültek”.

Jegyzetek

az ács: Jézust úgy is ismerték, hogy „az ács”, és úgy is, hogy „az ács fia”. Ez némi bepillantást nyújt abba, hogy mi történt vele azután, hogy 12 évesen a templomban járt, és azelőtt, hogy elkezdte a szolgálatát. (Lásd a Mt 13:55-höz tartozó magyarázó jegyzetet.) Máté és Márk beszámolói kiegészítik egymást.

Mária fia: Egyedül itt történik így utalás Jézusra. Mivel a beszámoló nem említi Józsefet, előfordulhat, hogy ekkor már nem élt. Erre enged következtetni Jézusnak az a kérése is, hogy a halála után János viselje gondját az édesanyjának, Máriának (Jn 19:26, 27).

Jakab: Lásd a Mt 13:55-höz tartozó magyarázó jegyzetet.

Júdás: Lásd a Mt 13:55-höz tartozó magyarázó jegyzetet.

testvére: A Bibliában a görög a·del·phoszʹ szó jelenthet hittestvért is, de itt Jézus féltestvéreire utal, József és Mária fiatalabb fiaira. Azok, akik szerint Mária Jézus születése után is szűz maradt, azt állítják, hogy ez a görög szó az unokatestvérekre utal. Ám a Keresztény görög iratok az „unokatestvér” szóra egy másik főnevet használ (görögül a·ne·pszi·oszʹ a Kol 4:10-ben) és egy harmadikat Pál unokaöccsére (Cs 23:16). A Lk 21:16-ban az a·del·phoszʹ (testvér) és a szün·ge·nészʹ (rokon) szavak többes számban szerepelnek. Ezekből a példákból jól látszik, hogy a Keresztény görög iratokban nem használják pontatlanul, válogatás nélkül a családi kapcsolatokat jelölő kifejezéseket.

Nem is vihetett ott véghez egyetlen hatalmas cselekedetet sem: Vagy: „nem is tudott ott véghez vinni egyetlen hatalmas cselekedetet sem”. Jézus nem azért nem tudott sok csodát véghez vinni, mert nem volt elég hatalma hozzá, hanem mert a körülmények nem tették indokolttá. A názáretiek nem hittek, és ez visszatartotta Jézust attól, hogy sok csodát tegyen ott (Mt 13:58). Nem pazarolta Isten erejét szkeptikus emberekre, akik nem fogadták őt szívesen. (Vesd össze: Mt 10:14; Lk 16:29–31.)

elképedt a hitetlenségükön: Az evangéliumírók közül egyedül Márk említi, hogy milyen erőteljes érzéseket váltott ki Jézusból az, ahogyan a názáretiek fogadták (Mt 13:57, 58; lásd a „Márk evangéliumának áttekintése” című részt is). Az itt szereplő görög ige gyakran azt írja le, hogy az emberek hogyan reagáltak Jézus csodáira és tanítására (Mr 5:20; 15:5), kétszer viszont Jézus reakcióját fejezi ki. Jézus elámult, hogy milyen nagy hite volt egy katonatisztnek (Mt 8:10; Lk 7:9), itt pedig megdöbbent, hogy a názáretiek ennyire nem hittek.

bejárta a környező falvakat: Ez jelezte Jézus harmadik prédikáló körútjának a kezdetét Galileában (Mt 9:35; Lk 9:1). Az itt szereplő görög kifejezés arra utalhat, hogy Jézus egy körutat téve alaposan végigjárta a területet, és egyesek szerint azt is magában foglalja, hogy visszatért oda, ahonnan indult. Jézus szolgálatának fontos jellemzője volt, hogy tanított. (Lásd a Mt 4:23-hoz tartozó magyarázó jegyzetet.)

maradjatok nála, míg el nem mentek arról a vidékről: Jézus azt az utasítást adta a tanítványainak, hogy amikor megérkeznek egy városba, maradjanak annál, aki vendégszeretettel fogadja őket, és ne menjenek át „egyik házból a másikba” (Lk 10:1–7). Ha nem keresték, hogy melyik helyen lenne kényelmesebb, vagy hol fogadnák őket több mindennel, azzal azt mutatták, hogy ezek csak másodlagosak a prédikálásra vonatkozó megbízatásukhoz képest.

rázzátok le a port a lábatokról: Ez a gesztus azt jelképezte, hogy a tanítványok elhárítják magukról a felelősséget azért, amit ezek az emberek tapasztalnak majd Isten ítéletének a következményeként. Hasonló kifejezés fordul elő a Mt 10:14-ben és a Lk 9:5-ben. Márk és Lukács hozzáteszi még a bizonyítékul ellenük kifejezést is. Pál és Barnabás megfogadta ezt a felszólítást a pizidiai Antiókiában (Cs 13:51), és amikor Pál Korintuszban is hasonlót tett, azaz megrázta a ruháit, hozzáfűzte: „Ti lesztek a felelősök a halálotokért. Én tiszta vagyok” (Cs 18:6). Ezek a gesztusok már ismerősek lehettek a tanítványoknak; ha egy vallásos zsidó átutazott egy nem zsidó országon, lerázta az általa tisztátalannak tartott port a lábáról, mielőtt újra belépett volna egy zsidó területre. Viszont Jézus minden bizonnyal másra gondolt, amikor ezeket az utasításokat adta a tanítványainak.

sok beteg embert megkentek olajjal: Ez egy jelképes tett volt. Noha az olajnak gyógyító hatást tulajdonítottak (vesd össze: Lk 10:34), a betegek nem magától az olajtól gyógyultak meg, hanem Isten szent szellemének a csodálatos működése miatt (Lk 9:1, 6).

Heródes király: Vagyis Heródes Antipasz, Nagy Heródes fia. (Lásd a Szójegyzékben a „Heródes” címszót.) Máté és Lukács beszámolójában Antipasz hivatalos római címe, a tetrarcha, vagyis „a területi uralkodó” szerepel. (Lásd a Mt 14:1-hez és a Lk 3:1-hez tartozó magyarázó jegyzeteket.) Heródes Antipasz Galileának és Pereának volt a tetrarchája. De gyakran királyként utaltak rá. Míg Máté egyetlenegyszer használja a „király” címet Heródesre (Mt 14:9), addig Márk csak így hivatkozik rá (Mr 6:22, 25–27).

az emberek ezt mondogatták: Szó szerint: „ők ezt mondogatták”. Egyes kéziratok szerint: „ő ezt mondogatta”.

Keresztelő: Lásd a Mr 1:4-hez tartozó magyarázó jegyzetet.

tartóztatta le Jánost, és vetette börtönbe megkötözve: Lásd a Mt 14:3-hoz tartozó magyarázó jegyzetet.

Heródiás. . . aki a testvérének, Fülöpnek volt a felesége: Lásd a Mt 14:3-hoz tartozó magyarázó jegyzetet.

igazságos és szent embernek ismerve őt: Heródes Antipasz figyelt Jánosra, és megvédte őt, mivel felismerte, hogy igazságos és szent ember. Noha Heródes félt Jánostól, attól is félt, hogy elveszíti a vendégei tiszteletét, és nem volt hite, így engedte, hogy rávegyék János megölésére. A zsidó történetíró, Josephus „jó embernek” nevezte Keresztelő Jánost.

születésnapján: Erre az eseményre valószínűleg Heródes palotájában, Tibériás városában került sor, mely a Galileai-tenger nyugati partján volt. Az az egyik ok, amiért erre a következtetésre juthatunk, hogy Márk beszámolója szerint Galilea legelőkelőbb emberei is jelen voltak. (Lásd a Mt 14:3, 6-hoz tartozó magyarázó jegyzeteket.) A Biblia csak két születésnapi ünnepséget említ. Az egyik az, amelyikről itt esik szó, és amelynek során lefejezték Jánost, a másik pedig az egyiptomi fáraóé, melynek során kivégezték a fősütőmestert (1Mó 40:18–22). Ez a két beszámoló nagyon hasonlít egymásra abban, hogy mindkét esetben nagy lakomát rendezett az uralkodó, és jóindulatúan bánt valakivel, illetve mindkét alkalommal kivégeztek valakit.

katonai parancsnokoknak: A görög khi·liʹar·khosz (khiliarkhosz) szó jelentése: ’1000 parancsnoka’, vagyis 1000 katona parancsnoka. Egy római katonai tribunusra utal. Hat tribunus volt minden egyes római légión belül. A légió azonban nem volt hat különböző parancsnokságra felosztva, hanem mindegyik tribunus az adott idő egyhatodában a teljes légiónak volt a parancsnoka. Egy ilyen parancsnokra nagy hatalmat ruháztak. Ő nevezte ki és osztotta be a századosokat. A görög szó utalhat bármilyen magas katonai rangot betöltő tisztre is. Ilyen magas rangú emberek társaságában Heródes úgy érezte, hogy köteles betartani az esküjét, ezért elrendelte Keresztelő János lefejezését.

Heródiás lánya: Heródes Fülöp és Heródiás lánya; Heródiásnak nem volt több gyermeke. Noha a neve, Salómé nem szerepel a Bibliában, Josephus írásaiban fennmaradt. Idővel Heródes Antipasz feleségül vette Salómé édesanyját, miután házasságtörést követett el vele, és elvette őt a féltestvérétől, Fülöptől.

esküi: Az, hogy az „eskü” szó többes számban szerepel, talán arra utal, hogy Heródes hangsúlyt adott annak, vagy megerősítette azt, amit Heródiás lányának ígért (Mr 6:23) többször is megesküdve. (Lásd a Mt 14:9-hez tartozó magyarázó jegyzetet.)

testőrt: Az itt használt görög szpe·ku·laʹtór szó egy jövevényszó a latinból (speculator), és utalhat egy testőrre, egy futárra és időnként egy kivégzőre. Mintegy 30 latin katonai, jogi, pénzügyi szónak, illetve háztartással kapcsolatos kifejezésnek a görög megfelelőjét találjuk meg a Keresztény görög iratokban, főleg Márk és Máté írásában. A bibliaírók közül Márk élt a legtöbb latin kifejezéssel. Ez alátámasztja azt az elképzelést, hogy az evangéliumát Rómában írta, főként a nem zsidóknak, azon belül is elsősorban a rómaiaknak. (Lásd a Jn 19:20-hoz tartozó magyarázó jegyzetet.)

sírba: Vagy: „emléksírba”. (Lásd a Szójegyzékben az „Emléksír” címszót.)

megszánta: Vagy: „könyörületet érzett”. (Lásd a Mt 9:36-hoz tartozó magyarázó jegyzetet.)

Ti adjatok nekik enni: Ez Jézus egyetlen csodája, mely mind a négy evangéliumban fel van jegyezve (Mt 14:15–21; Mr 6:35–44; Lk 9:10–17; Jn 6:1–13).

dénárért: Lásd a Szójegyzékben a „Dénár” címszót és a B14-es függ.-et.

megtörte a kenyereket: A kenyér általában egy lapos lepény volt, amelyet keményre sütöttek. Ezért többnyire úgy ették, hogy előtte megtörték (Mt 14:19; 15:36; 26:26; Mr 8:6; Lk 9:16).

kosárral: Feltehetően kis méretű, vesszőből készült kosárról van szó egy kötélből készült pánttal, hogy egy utazó könnyedén tudja cipelni. Úgy tartják, hogy kb. 7,5 l volt az űrtartalma. (Lásd a Mr 8:19, 20-hoz tartozó magyarázó jegyzeteket.)

5000 férfi: Habár ez Jézus egyetlen csodája, mely mind a négy evangéliumban fel van jegyezve (Mt 14:15–21; Mr 6:35–44; Lk 9:10–17; Jn 6:1–13), egyedül Máté említi meg az asszonyokat és a gyermekeket. Meglehet, hogy összesen jóval több mint 15 000 embert lakatott jól Jézus.

negyedik őrszolgálata: Lásd a Mt 14:25-höz tartozó magyarázó jegyzetet.

el akart menni: Vagy: „azon volt, hogy elmegy”. Ez minden bizonnyal arra utal, hogy a tanítványok szemszögéből úgy tűnt, hogy Jézus el fog menni mellettük.

nem fogták fel a kenyerekkel történt csoda jelentését: Csupán néhány órával korábban a tanítványok láthatták, hogy Jézus csoda útján megsokszorozta a kenyeret. Ez világosan megmutatta, hogy Jézus mekkora hatalmat kapott a szent szellem által. De mivel a tanítványok nem fogták fel a jelentőségét ennek a csodának, teljesen meg voltak döbbenve, amikor Jézus a vízen járt, és lecsendesítette a vihart. Sőt, először azt gondolták, hogy csak képzelődnek, vagyis hogy az, amit látnak, valószerűtlen, csak illúzió (Mr 6:49).

Multimédia

Bot és tarisznya
Bot és tarisznya

A bot, illetve a vessző elterjedt volt az ókori héberek körében. Ezeket többek között a következő célokra használták: támaszkodásra (2Mó 12:11; Za 8:4; Héb 11:21); védelmezésre vagy védekezésre (2Sá 23:21); cséplésre (Ézs 28:27); valamint az olajbogyó betakarítására (5Mó 24:20; Ézs 24:13). A tarisznyát leggyakrabban utazók, pásztorok és földművesek hordták a vállukon; és ez a fajta táska általában bőrből készült. Élelmet, ruhát és egyéb szükséges dolgokat vittek benne. Amikor Jézus egy prédikáló körútra küldte az apostolokat, akkor a botra és a tarisznyára vonatkozóan is adott nekik utasításokat. Az apostoloknak semmi pluszdolgot sem kellett magukkal vinniük, így semmi sem vonta el a figyelmüket; Jehova gondoskodott róluk. (Hogy mit jelentenek Jézus utasításai, lásd a Lk 9:3; 10:4-hez tartozó magyarázó jegyzeteket.)

Kosarak
Kosarak

A Bibliában számos szót használnak a kosarak különböző fajtáira. Például az a görög szó, mellyel arra a 12 kosárra utalnak, amelyekben összegyűjtötték a maradékot, miután Jézus csoda útján jóllakatott kb. 5000 férfit, viszonylag kis méretű, vesszőből készült kézikosár lehetett. Arra a 7 kosárra viszont egy másik görög szót használ a Szentírás, melyekbe a kb. 4000 személy jóllakatása után szedték össze a maradékot (Mr 8:8, 9). Ez a szó egy nagy vagy fedeles kosárra utal. Ugyanez a görög szó szerepel abban a részben is, mely leírja, hogy Pált egy kosárban eresztették le Damaszkusz egyik falnyílásán át (Cs 9:25).

Piactér
Piactér

Néhány piac, mint amilyen a képen is látható, egy út mentén helyezkedett el. A kereskedők a sok kipakolt áruval gyakran gátolták a forgalmat. A környék lakói háztartási cikkeket, cserépedényeket, drága üvegárukat és friss élelmiszereket vásárolhattak. Mivel akkoriban nem volt hűtőszekrény, az embereknek mindennap el kellett menniük a piacra vásárolni. A piactéren a vásárlók értesülhettek különféle hírekről a kereskedőktől vagy más látogatóktól, a gyerekek játszottak, és a munkások várakoztak, hogy felfogadják őket. Jézus betegeket gyógyított, Pál pedig prédikált a piactéren (Cs 17:17). Velük ellentétben a büszke írástudók és farizeusok szerették, ha észrevették és köszöntötték őket ezeken a helyeken.

SZENTÍRÁS – ÚJ VILÁG FORDÍTÁS (MAGYARÁZÓ JEGYZETEKKEL)
Márk 6
magyar
Olvasd online a Bibliát!
https://cms-imgp.jw-cdn.org/img/p/1001070103/univ/art/1001070103_univ_sqr_xl.jpg
nwtsty