Máté 11:1–30
Lábjegyzetek
Jegyzetek
tanítson és prédikáljon: Lásd a Mt 4:23-hoz tartozó magyarázó jegyzetet.
városaikban: Kétségkívül annak a területnek (Galileának) a zsidó városairól van szó.
Krisztus: Itt a „Krisztus” cím előtt, melynek jelentése ’felkent’, a görög nyelvben határozott névelő szerepel. Ez is egy módja volt annak, hogy Jézusra úgy utaltak, mint a megígért Messiás, aki egy különleges feladatra lett felkenve. (Lásd a Mt 1:1; 2:4-hez tartozó magyarázó jegyzeteket.)
az eljövendő: Vagyis a Messiás (Zs 118:26; Mt 3:11; 21:9; 23:39).
leprások: Lásd a Mt 8:2-höz tartozó magyarázó jegyzetet és a Szójegyzékben a „Lepra” címszót.
Higgyétek el nekem: Lásd a Mt 5:18-hoz tartozó magyarázó jegyzetet.
Keresztelő: Vagy: „Alámerítő”; „Bemerítő”. (Lásd a Mt 3:1-hez tartozó magyarázó jegyzetet.)
a cél, amelynek elérésére törekednek az emberek, és akik erre törekednek: Az itt használt két görög szó, melyek rokonságban állnak egymással, az erőteljes igyekezet vagy fáradozás alapgondolatát hordozzák. Néhány bibliafordító úgy gondolja, hogy ezek negatív értelemben szerepelnek itt (valaki erőszakkal tesz valamit vagy elszenvedi az erőszakot), de a szövegkörnyezet, illetve a görög ige egyetlen másik előfordulása a Lk 16:16-ban arra enged következtetni, hogy a kifejezés pozitív értelmű, és azt jelenti, hogy valaki ’lelkesen törekszik’, ’buzgón igyekszik’. Ezek a szavak nyilván azoknak az embereknek a lelkes és dinamikus tetteire és törekvéseire utalnak, akik odafigyeltek arra, amiről Keresztelő János prédikált nekik, és így lehetővé vált számukra, hogy a királyság leendő tagjai legyenek.
a Próféták és a Törvény: Egyedül itt van felcserélve a megszokott sorrend: „a Törvény és a Próféták” (Lk 16:16; Mt 5:17; 7:12; 22:40). A jelentés alapvetően ugyanaz (lásd a Mt 5:17-hez tartozó magyarázó jegyzetet), bár úgy tűnik, itt jobban ki van hangsúlyozva a Szentírás prófétai jellege. Még a Törvényről is az olvasható, hogy prófétált, ami kiemeli a prófétai sajátosságát.
Illés: Héber név, melynek jelentése ’Istenem Jehova’.
vertétek magatokat bánatotokban: Egy személy újra meg újra a kezével ütötte a mellét, így fejezve ki a nagy bánatát vagy bűntudatát (Ézs 32:12; Ná 2:7; Lk 23:48).
se nem eszik, se nem iszik: Ez kétségkívül János önmegtagadó életvitelére utal, amely magában foglalta a böjtöt, illetve azt, hogy tartotta magát ahhoz a nazireusi tilalomhoz, hogy nem ihatott alkoholt (4Mó 6:2–4; Mt 9:14, 15; Lk 1:15; 7:33).
Emberfia: Lásd a Mt 8:20-hoz tartozó magyarázó jegyzetet.
adószedők: Lásd a Mt 5:46-hoz tartozó magyarázó jegyzetet.
a bölcsességet igazságosnak bizonyítják a tettei: A bölcsesség itt meg van személyesítve, mintha lennének tettei. A párhuzamos beszámolóban, a Lk 7:35-ben azt olvassuk, hogy a bölcsességnek „gyermekei” vannak. A bölcsesség gyermekei vagy tettei, más szóval a Keresztelő János és Jézus által szolgáltatott bizonyítékok hamisnak bizonyítják az ellenük felhozott vádakat. Jézus voltaképpen ezt mondta: „Figyeljétek meg az igazságos tetteket és viselkedést, és látni fogjátok, hogy a vád hamis.”
Kapernaum: Lásd a Mt 4:13-hoz tartozó magyarázó jegyzetet.
az égig: Itt metaforikus értelemben szerepel, és egy nagyon megtisztelő helyzetre utal.
sírba: Vagy: „hádeszbe”. Itt jelképes értelemben szerepel, és arra utal, hogy Kapernaumot meg fogják alázni.
elviselhetőbb lesz: Lásd a Lk 10:12-höz tartozó magyarázó jegyzetet.
a kisgyermekeknek: Vagy: „a gyermekekhez hasonlóknak”, vagyis az alázatos, tanítható személyeknek.
súlyos terheket cipeltek: Azok, akiket Jézus magához hívott, az aggodalom és a fárasztó munka miatt súlyos terheket cipeltek. Jehova imádata azért vált terhessé számukra, mert a mózesi törvény sok emberi hagyománnyal lett kiegészítve (Mt 23:4). Még a sabbat megtartása is teherré vált, pedig annak éppen az volt a célja, hogy felfrissüljenek (2Mó 23:12; Mr 2:23–28; Lk 6:1–11).
én felfrissítelek benneteket: A görög szó utalhat arra, hogy valaki pihen (Mt 26:45; Mr 6:31), illetve felhagy a fárasztó munkával, hogy vissza tudja nyerni az erejét (2Ko 7:13; Flm 7). A szövegkörnyezet rámutat, hogy Jézus igájának a felvétele (Mt 11:29) nem pihenést, hanem szolgálatot foglal magában. Mivel Jézus a cselekvő, itt arról van szó, hogy új erőt önt a megfáradtakba, így azok szívesen veszik fel az ő könnyű és kellemes igáját.
Vegyétek magatokra az igámat: Jézus jelképesen használta az „iga” szót, abban az értelemben, hogy valaki alárendeli magát egy személy hatalmának és irányításának. Ha a kettős igára gondolt, arra, amelyet Isten őrá helyezett, akkor úgy kell érteni a meghívását, hogy a tanítványok legyenek egy igában vele, és ő segíteni fog nekik. Ebben az esetben így lehetne visszaadni a kifejezést: „Velem együtt gyertek az igám alá.” Ha pedig arról az igáról beszélt, amelyet ő tesz másokra, akkor arra utalt, hogy a tanítványai rendeljék alá magukat a hatalmának és az irányításának. (Lásd a Szójegyzékben az „Iga” címszót.)
szelíd: Lásd a Mt 5:5-höz tartozó magyarázó jegyzetet.
alázatos: Szó szerint: „alázatos szívű”. Az „alázatos”-nak fordított görög szó azt jelenti, hogy valaki ’alázatos az elméjében’ és ’szerény’. Az hogy milyen valakinek a jelképes szíve, abból mérhető le, hogy hogyan viszonyul Istenhez és másokhoz.
fel fogtok frissülni: Vagy: „fel fog frissülni a lelketek”. (Lásd a Szójegyzékben a „Lélek” címszót.)
Multimédia
Amikor Jézus azokra az emberekre utalt, akik „a királyi házakban” (Lk 7:25) vagy „a királyok házaiban” (Mt 11:8) élnek, akkor erről a hallgatóinak minden bizonnyal azok a fényűző paloták juthattak az eszükbe, melyeket Nagy Heródes épített. A fényképen látható romok csupán egy része annak a téli palotaegyüttesnek, melyet Heródes Jerikóban épített. Ennek az épületnek volt egy 29 × 19 m-es, oszlopsoros fogadóterme; egy oszlopsoros udvara, mely körül több helyiség is volt; illetve egy fürdőháza, melyben hűtő- és fűtőrendszerek is voltak. A palotához egy lépcsőzetes kert is tartozott. Az épület egy felkelés során éghetett le, melyre néhány évtizeddel azelőtt került sor, hogy Keresztelő János elkezdte a szolgálatát. A palotát Heródes fia, Arkelausz építette újjá.
A bibliai időkben a fuvola készülhetett nádból, de akár csontból vagy elefántcsontból is. A fuvola volt az egyik legnépszerűbb hangszer. Örömteli alkalmakkor játszottak rajta, például lakomákon és esküvőkön (1Ki 1:40; Ézs 5:12; 30:29), és ezt a szokást a gyerekek utánozták a köztereken. Akkor is játszottak fuvolán, ha bánatosak voltak. A hivatásos siratókat gyakran fuvolások kísérték valamilyen szomorú dallammal. Az itt látható fuvolát Jeruzsálemben találták egy kőtörmelékréteg alatt, amely abból az időből származik, amikor a rómaiak lerombolták a templomot. Kb. 15 cm hosszú, és valószínűleg egy tehén vagy egy ökör lábának a csontjából készült.
Néhány piac, mint amilyen a képen is látható, egy út mentén helyezkedett el. A kereskedők a sok kipakolt áruval gyakran gátolták a forgalmat. A környék lakói háztartási cikkeket, cserépedényeket, drága üvegárukat és friss élelmiszereket vásárolhattak. Mivel akkoriban nem volt hűtőszekrény, az embereknek mindennap el kellett menniük a piacra vásárolni. A piactéren a vásárlók értesülhettek különféle hírekről a kereskedőktől vagy más látogatóktól, a gyerekek játszottak, és a munkások várakoztak, hogy felfogadják őket. Jézus betegeket gyógyított, Pál pedig prédikált a piactéren (Cs 17:17). Velük ellentétben a büszke írástudók és farizeusok szerették, ha észrevették és köszöntötték őket ezeken a helyeken.
Ez a két város Kapernaumnak, vagyis annak a városnak a közelében feküdt, ahol valószínűleg Jézus lakott, amikor több mint két évig Galileában végezte a kiterjedt szolgálatát. Ezeknek a városoknak a zsidó lakosai olyan hatalmas csodákat láttak Jézustól, melyek Tírusz és Szidón bálványimádó lakosait megbánásra indították volna. Például Betsaida környékén történt, hogy Jézus csoda útján több mint 5000 embert látott el ennivalóval, és később itt gyógyított meg egy vak férfit is (Mt 14:13–21; Mr 8:22; Lk 9:10–17).
A videóban látható panorámaképet az Ofír-kilátóból készítették, mely a Galileai-tenger északkeleti partjához közel helyezkedik el. Korazin (2.) csupán úgy 3 km-re volt az ókori Kapernaum (1.) feltételezett helyétől. Jézusnak a kiterjedt galileai szolgálata során – mely legalább két évig tartott – nyilvánvalóan Kapernaum volt a bázisa. Az apostolok, Péter és András, itt éltek, továbbá Máténak is ebben a városban vagy ennek közelében volt az adószedő helye (Mr 1:21, 29; 2:1, 13, 14; 3:16; Lk 4:31, 38). Péter és András, valamint Fülöp eredetileg a Kapernaum közelében fekvő városból, Betsaidából (3.) valók voltak (Jn 1:44). Jézus több csodát is végrehajtott ebben a három városban vagy ezek közelében. (Lásd az A7–D függ. 3/b térképét és az A7–E függ. 4. térképét.)
A fából készült iga egyik fajtája egy olyan rúd vagy keret volt, amelyet valaki a vállán hordott, és amelynek mindkét végéről teher lógott. Az iga egy másik fajtája egy olyan farúd vagy fakeret volt, amelyet két igavonó állat nyakába tettek, amikor valamilyen terhet húztak.