Máté 13:1–58

13  Azon a napon Jézus kiment a házból, és leült a tengernél. 2  Olyan nagy tömeg gyűlt össze hozzá, hogy beszállt egy csónakba, leült, az egész sokaság pedig a parton állt.+ 3  Ekkor sok mindent mondott el nekik szemléltetésekben,+ így szólva: „Egy magvető kiment vetni.+ 4  És amint vetett, némelyik mag az út szélére esett, majd jöttek a madarak, és felették azokat.+ 5  Más magok sziklás talajba hullottak, ahol nem volt sok föld, és azonnal kihajtottak, mert nem volt mély a föld.+ 6  De amikor felkelt a nap, megperzselődtek és elszáradtak, mivel nem volt gyökerük. 7  Más magok a tövisbokrok közé estek. A tövisbokrok megnőttek, és megfojtották őket.+ 8  Más magok pedig a jó földbe estek, és termést kezdtek hozni: az egyik 100-szorost, a másik 60-szorost, és volt, amelyik 30-szorost.+ 9  Akinek van füle, hallja!+” 10  Odamentek hát hozzá a tanítványok, és ezt kérdezték tőle: „Miért szemléltetésekben szólsz hozzájuk?”+ 11  Ezt felelte: „Nektek Isten megengedte*, hogy megértsétek az egek királyságának szent titkait+, de nekik nem. 12  Mert akinek van, annak még többet adnak, és bőven lesz neki, de akinek nincs, attól még azt is elveszik, amije van.+ 13  Azért szólok hozzájuk szemléltetésekben, mert néznek, de hiába néznek, és hallanak, de hiába hallanak, és az értelmét sem fogják fel.+ 14  És beteljesedik rajtuk Ézsaiás próféciája, amely így szól: »Hallotok majd, de semmiképpen nem fogjátok fel az értelmét, és néztek majd, de semmiképpen nem láttok.+ 15  Mert érzéketlenné vált* ennek a népnek a szíve. A fülükkel hallottak ugyan, de nem figyeltek,* a szemüket pedig behunyták. Azért tettek így, nehogy valaha is lássanak a szemükkel, halljanak a fülükkel, és felfogják az értelmét a szívükkel, és megtérjenek, és meggyógyítsam őket.«+ 16  Ti azonban boldogok vagytok, mert a szemetek lát és a fületek hall.+ 17  Higgyétek el, hogy sok próféta és igazságos ember szerette volna látni, amit ti láttok, de nem látta,+ és hallani, amit ti hallotok, de nem hallotta. 18  Figyeljetek hát a magvetőről szóló szemléltetésre.+ 19  Ha hallja valaki a királyság szavát, de nem fogja fel az értelmét, eljön a gonosz+, és elragadja azt, amit a szívébe vetettek. Ez az a mag, amelyik az út szélére esett.+ 20  A sziklás talajba hullott mag az, aki hallja a szót, és rögtön örömmel fogadja.+ 21  De mivel nincsen gyökere, csak egy ideig marad meg, és miután nyomorúság vagy üldözés támad a szó miatt, rögtön elbotlik. 22  A tövisbokrok közé hullott mag az, aki hallja a szót, de ennek a világrendszernek az aggodalmai+ és a gazdagság megtévesztő hatalma* megfojtja a szót, és az* nem hoz termést.+ 23  A jó földbe vetett mag az, aki hallja a szót, és felfogja az értelmét, és hoz is termést: az egyik 100-szorost, a másik 60-szorost, és van, amelyik 30-szorost.+” 24  Egy másik szemléltetést is mondott nekik: „Az egek királysága ahhoz az emberhez hasonlítható, aki jó magot vetett a szántóföldjébe.+ 25  Míg az emberek aludtak, jött az ellensége, gyomot vetett a búza közé, és elment. 26  Amikor a vetés kihajtott, és termést hozott, a gyom is láthatóvá vált. 27  Ekkor előálltak a ház urának a rabszolgái, és ezt kérdezték tőle: »Uram, hát nem jó mag volt, amit a szántóföldedbe vetettél? Honnan van akkor benne gyom?« 28  Ő ezt mondta nekik: »Az ellenségem művelte ezt.«+ A rabszolgák így szóltak hozzá: »Akarod, hogy kimenjünk, és összeszedjük?« 29  Ezt mondta: »Nem, nehogy véletlenül a gyom összeszedése közben kiszaggassátok a búzát is. 30  Hadd nőjön együtt mind a kettő az aratásig, és az aratási időszakban megmondom az aratóknak, hogy előbb szedjék össze a gyomot, és kössék csomókba elégetésre, aztán menjenek, gyűjtsék be a búzát a raktáramba.+«” 31  Egy másik szemléltetést is mondott nekik: „Az egek királysága olyan, mint a mustármag, amelyet fogott egy ember, és elvetett a szántóföldjébe.+ 32  Ez a legapróbb minden mag közül, de amikor megnő, a legnagyobb a zöldségfélék között. Fa lesz belőle, és az ég madarai jönnek, és letelepednek az ágai között.” 33  Még egy másik szemléltetést is mondott nekik: „Az egek királysága olyan, mint a kovász, amelyet fogott egy asszony, összekevert három nagy mérték liszttel, és aztán az egész tészta megkelt.”+ 34  Jézus mindezeket szemléltetésekben mondta a sokaságnak. Szemléltetés nélkül nem is beszélt nekik,+ 35  hogy beteljesedjen, amit Isten a próféta által mondott: „Szemléltetésekkel fogok beszélni, olyan dolgokat fogok hirdetni, amelyek rejtve vannak a megalapítás óta.”+ 36  Miután elküldte a sokaságot, bement a házba. A tanítványai pedig odamentek hozzá, és ezt mondták: „Magyarázd meg nekünk a szántóföld gyomjáról szóló szemléltetést.” 37  Ezt válaszolta: „Aki a jó magot veti, az az Emberfia. 38  A szántóföld a világ.+ A jó mag a királyság fiai, a gyom viszont a gonosznak a fiai+, 39  és az ellenség, aki elvetette a gyomot, az Ördög. Az aratás egy világrendszer befejezése, az aratók pedig angyalok. 40  Amiképpen tehát a gyomot összeszedik és elégetik, úgy lesz a világrendszer befejezésekor.+ 41  Az Emberfia elküldi az angyalait, és összeszedik a királyságából mindazt, ami mások botlását okozza, és azokat, akik törvénytelenséget tesznek, 42  és a tüzes kemencébe dobják őket.+ Ott majd sírnak, és csikorgatják a fogukat. 43  Abban az időben az igazságosak olyan tündöklően fognak fényleni Atyjuk királyságában, mint a nap.+ Akinek van füle, hallja! 44  Az egek királysága olyan, mint a mezőn elrejtett kincs, amelyet egy ember megtalált és elrejtett. Örömében aztán elmegy, eladja mindenét, amije van, és megveszi azt a mezőt.+ 45  Továbbá az egek királysága olyan, mint egy utazó kereskedő, aki drága gyöngyöket keres. 46  Miután talált egyetlen nagyon értékes gyöngyöt, elment, azonnal eladta mindenét, és megvette azt.+ 47  Ezenkívül az egek királysága olyan, mint egy vonóháló, amelyet leeresztettek a tengerbe, és amely mindenfajta halat összegyűjtött. 48  Amikor megtelt, kihúzták a partra, leültek, és a jókat+ edényekbe gyűjtötték, a hasznavehetetleneket+ pedig eldobták. 49  Így lesz ez a világrendszer befejezésekor.+ Az angyalok kimennek, és elkülönítik a gonoszokat az igazságosaktól, 50  majd bedobják őket a tüzes kemencébe. Ott majd sírnak, és csikorgatják a fogukat. 51  Megértettétek mindezeket?” Azok ezt mondták neki: „Igen.” 52  Ekkor így szólt hozzájuk: „Ugyanígy minden tanító, akit az egek királyságáról tanítanak, olyan, mint egy ember, egy házigazda, aki újat és régit hoz elő a kincsestárából.” 53  Jézus pedig, amikor befejezte ezeket a szemléltetéseket, elment onnan. 54  Miután hazatért+, tanítani kezdte az embereket a zsinagógájukban, azok pedig ámultak, és ezt mondták: „Hogy lehet, hogy ez az ember ilyen bölcs, és hogy ilyen hatalmas tetteket hajt végre?+ 55  Nem az ács fia ez?+ Az anyját nem Máriának hívják, és a testvéreit Jakabnak, Józsefnek, Simonnak és Júdásnak?+ 56  És a húgai nem mind itt laknak velünk? Akkor hogyan képes ez az ember minderre?+” 57  És megbotránkoztak miatta.+ Jézus pedig így szólt hozzájuk: „Egy prófétát mindenhol tisztelnek, kivéve a hazájában és a saját családjában*.”+ 58  Nem is vitt ott véghez sok hatalmas cselekedetet a hitetlenségük miatt.

Lábjegyzetek

^ Vagy: „megadta”.
^ Szó szerint: „megkövéredett”.
^ Vagy: „a fülükkel vonakodva hallottak”.
^ Vagy: „csábítása”; „csalóka élvezete”.
^ Esetleg: „ő”, vagyis „aki hallja a szót”.
^ Vagy: „házában”.

Jegyzetek

leült: Ez volt a szokás a zsidó tanítók körében (Mt 5:1, 2).

a parton: A Galileai-tenger partján, Kapernaum közelében, van egy olyan hely, mely úgy néz ki, mint egy amfiteátrum. Mivel ez egy jó akusztikájú hely volt, egy nagy tömeg is könnyen figyelemmel tudta kísérni Jézus beszédét a csónakból.

szemléltetésekben: Vagy: „példázatokban”. A görög pa·ra·bo·léʹ szó, mely szó szerint azt jelenti, hogy ’egymás mellé állítás’, többek közt példázatokat, példabeszédeket vagy szemléltetéseket foglal magában. Jézus gyakran úgy magyarázott el valamit, hogy jelképesen egymás mellé állított két dolgot, vagyis összehasonlította őket (Mr 4:30). A szemléltetései rövid és általában kitalált elbeszélések voltak, melyekből egy erkölcsi tanulságot vagy Istennel kapcsolatos igazságot lehetett leszűrni.

sziklás talajba: Nem olyan helyre utal, ahol sziklák hevernek szétszórtan a földben, hanem egy olyan területre, ahol az alapkőzet szikla, vagy ahol sziklák állnak ki a földből, és kevés a termőtalaj. A Lk 8:6-ban található párhuzamos beszámoló szerint néhány mag „a sziklára” hullott. Egy ilyen terepen a magok nem tudnak olyan mélyen gyökeret ereszteni, hogy elegendő nedvességhez jussanak.

a tövisbokrok közé: Jézus itt minden bizonnyal nem a teljesen kifejlődött tövisbokorra utal, hanem a felszántott földben benn maradt dudvára. Ezek idővel megnőttek, és megfojtották az újonnan vetett magokat.

szent titkait: A görög mü·sztéʹri·on szó az Új világ fordításban 25-ször „szent titok”-nak van fordítva. Itt többes számban áll, és a kifejezés Isten szándékának azokra a részleteire utal, amelyeket Isten egy meghatározott ideig titokban tart. Utána viszont teljesen feltárja őket, de csak azoknak, akiket kiválaszt, hogy megérthessék azokat (Kol 1:25, 26). Ekkor olyan széles körben kell terjeszteni őket, amennyire csak lehetséges. Ezt mutatják azok a kifejezések is, melyeket a Biblia a szent titokkal kapcsolatban használ, például: „hirdet”, „megismertet” és „nyilvánvaló lesz” (1Ko 2:1; Ef 1:9; 3:3; Kol 1:25, 26; 4:3). Isten legfőbb szent titka annak az azonosítására irányul, hogy Jézus Krisztus a megígért utód, vagyis Messiás (1Mó 3:15; Kol 2:2). Ám ennek a szent titoknak sok részlete van, például az is, hogy milyen szerepet játszik Jézus Isten szándékának a megvalósításában (Kol 4:3). Ahogy Jézus rámutatott, a szent titkok kapcsolatban vannak az egek királyságával, vagyis Isten királyságával, azzal az égi kormányzattal, melynek Jézus a királya (Mr 4:11; Lk 8:10; lásd a Mt 3:2-höz tartozó magyarázó jegyzetet). A Keresztény görög iratok a mü·sztéʹri·on szót másképp használja, mint az ókori misztériumvallások. Ezek a vallások gyakran termékenységi kultuszokra épültek, melyek igen népszerűek voltak az i. sz. I. században, és azt ígérték a híveiknek, hogy halhatatlanok lesznek, közvetlen kinyilatkoztatásban részesülnek, és misztikus rítusok által kapcsolatba kerülhetnek az istenekkel. Az ilyenfajta titkok nyilvánvalóan nem az igazságon alapultak. Akik ezekhez a misztériumvallásokhoz csatlakoztak, megfogadták, hogy megtartják maguknak a titkokat, hogy azokat homály fedje, szemben az igaz kereszténység szent titkaival, melyeket nyilvánosan hirdettek. Amikor a Szentírás a hamis vallásokkal kapcsolatban használja ezt a szót, az Új világ fordításban „rejtély”-nek van fordítva. (Azzal a három hellyel kapcsolatban, ahol „rejtély”-nek van fordítva a mü·sztéʹri·on szó, lásd a 2Te 2:7-hez és a Jel 17:5, 7-hez tartozó magyarázó jegyzeteket.)

világrendszernek: A görög ai·ónʹ szó alapjelentése ’kor’, és az éppen fennálló helyzetre és jellegzetességekre utal, amelyek egyedivé tesznek egy bizonyos időszakot vagy kort. Ezen a helyen azokkal az aggodalmakkal és problémákkal van kapcsolatban ez a szó, melyek napjainkban jellemzik az életet. (Lásd a Szójegyzéket.)

gyomot: Többnyire úgy gondolják, hogy itt a konkolyperjéről (Lolium temulentum), egy fűféléről van szó. Ez a mérgező növény nagyon hasonlít a búzára, amíg az ki nem fejlődik.

gyomot vetett: Ez az ellenséges tett nem volt szokatlan az ókori Közel-Keleten.

A rabszolgák így szóltak: Habár néhány kéziratban csak az olvasható, hogy „így szóltak”, a jelenlegi főszövegben található szavak hitelességét több kézirat erősíti meg.

kiszaggassátok a búzát is: A gyom és a búza gyökere összefonódott. Így még ha a gyomot meg is tudták különböztetni a búzától, ha kitépték volna, a búza is kijött volna vele a földből.

szedjék össze a gyomot: Miután a konkolyperje (lásd a Mt 13:25-höz tartozó magyarázó jegyzetet) teljesen kifejlődik, könnyen meg lehet különböztetni a búzától.

mustármag: Többféle vadon növő mustár van Izrael területén, de a fekete mustár (Brassica nigra) az, amelyet általában termesztenek. Ebből a viszonylag kis magból, mely 1-1,6 mm átmérőjű és 1 mg súlyú, faszerű növény lesz. A mustár némelyik fajtája elérheti akár a 4,5 m-es magasságot is.

a legapróbb minden mag közül: A mustármagot az ókori zsidó írásokban annak érzékeltetésére használták, hogy valami nagyon-nagyon kicsi. Bár ma kisebb magok is ismertek, minden bizonnyal ez volt a legkisebb mag, melyet Jézus idejében a galileai földművesek begyűjtöttek és elvetettek.

kovász: Ez egy erjedt tésztadarab volt, melyet egy korábbi dagasztásból félretettek, és egy új adag tésztába kevertek, hogy megkelessze azt. Jézus itt a kenyérkészítés hagyományos módjára utalt. Bár a kovászt a Biblia gyakran a bűn és a romlottság jelképeként használja (lásd a Mt 16:6-hoz tartozó magyarázó jegyzetet), nem mindig negatív dolgot jelképez (3Mó 7:11–15). Ebben az esetben az erjedési folyamat nyilván valami jónak a terjedését szemlélteti.

nagy mérték: Az itt használt görög szó (szaʹton) a „szeá”-nak fordított héber kifejezés megfelelője. Egy szea 7,33 l. (Lásd az 1Mó 18:6-ot és a lábj.-ét; továbbá a Szójegyzékben a „Szea” címszót és a B14-es függ.-et.)

hogy beteljesedjen, amit Isten a próféta által mondott: Ez az idézet a Zs 78:2-ből származik, ahol a zsoltáríró (akire itt prófétaként történik utalás) szóképeket használva idézte fel, hogy hogyan bánt Isten Izrael nemzetével. Ehhez hasonlóan Jézus is sokszor használt szóképeket a szemléltetéseiben, hogy megtanítson valamit a tanítványainak és az őt követő sokaságnak. (Lásd a Mt 1:22-höz tartozó magyarázó jegyzetet.)

a megalapítás óta: Esetleg: „a világ megalapítása óta”. Némelyik ókori kéziratban a hosszabb megfogalmazás olvasható, vagyis a görög „világ” szó is szerepel benne. (Vesd össze a Mt 25:34-hez tartozó magyarázó jegyzettel.) Más ókori kéziratokban viszont a rövidebb megfogalmazás található, mely az itt levő főszövegben is szerepel.

világ: Az emberiségre utal.

világrendszer: Vagy: „kor”. (Lásd a Mt 13:22; 24:3-hoz tartozó magyarázó jegyzeteket és a Szójegyzékben a „Világrendszer befejezése” és a „Világrendszer[ek]” címszavakat.)

befejezése: A „befejezés”-nek fordított görög szün·teʹlei·a szó szerepel a Mt 13:40, 49; 24:3; 28:20; Héb 9:26-ban is. (Lásd a Mt 24:3-hoz tartozó magyarázó jegyzetet és a Szójegyzékben a „Világrendszer befejezése” címszót.)

törvénytelenséget: Lásd a Mt 24:12-höz tartozó magyarázó jegyzetet.

csikorgatják a fogukat: Lásd a Mt 8:12-höz tartozó magyarázó jegyzetet.

mindenét: Bár az egyik korai kézirat kihagyja a görög panʹta szót (minden), több korai és későbbi kézirat viszont azt támasztja alá, hogy szerepel ez a szó a szövegben.

gyöngyöt: A bibliai időkben a Vörös-tengerben, a Perzsa-öbölben és az Indiai-óceánban találhattak értékes gyöngyöket. Ez kétségkívül megmagyarázza, miért mondta Jézus azt a kereskedőről, hogy utazott, és hogy kutatnia kellett egy ilyen gyöngy után.

hasznavehetetleneket: Lehetséges, hogy olyan halakat kell érteni alatta, melyeknek nem volt uszonyuk és pikkelyük, és a mózesi törvény értelmében tisztátalanok voltak, ezért nem lehetett őket megenni. De az is lehet, hogy olyan halakra utal, melyeket kifogtak, de nem voltak ehetőek (3Mó 11:9–12; 5Mó 14:9, 10).

a világrendszer befejezésekor: Lásd a Mt 13:39; 24:3-hoz tartozó magyarázó jegyzeteket és a Szójegyzékben a „Világrendszer befejezése” és a „Világrendszer[ek]” címszavakat.

tanító: Vagy: „tanult személy”. A görög gram·ma·teuszʹ szó „írástudó”-nak van visszaadva, ha a zsidó tanítókra utal, akik jól ismerték a törvényt. Itt viszont Jézus tanítványairól van szó, akik képzést kaptak arra, hogy tanítsanak másokat.

hazatért: Szó szerint: „az apja helyére tért”. Jézus otthonára, Názáretre utal, ahonnan a közvetlen családtagjai származtak.

az ács fia: Az „ács”-nak fordított görög teʹktón szó egy általános kifejezés bármilyen mesteremberre vagy építőmunkásra. Amikor ácsról van szó, akkor olyan személyre utal, aki építkezéssel foglalkozik, illetve bútorokat vagy fatárgyakat és -eszközöket készít. Jusztinosz vértanú az i. sz. II. században azt írta Jézusról, hogy „őt is ácsnak tartották (ez ugyanis szerszámokat készít az embereknek, ekét és jármokat)”. Az ókori nyelveken készült első fordítások szintén az ács megfogalmazást támasztják alá. Jézust úgy is ismerték, hogy „az ács fia”, és úgy is, hogy „az ács” (Mr 6:3). Kétségkívül a nevelőapjától, Józseftől tanulta a mesterséget. Jellemző volt akkoriban, hogy a fiúk kb. 12-15 évesen kezdtek el szakmát tanulni, és ez sok évig tartott.

testvéreit: A Bibliában a görög a·del·phoszʹ szó jelenthet hittestvért is, de itt Jézus féltestvéreire utal, József és Mária fiatalabb fiaira. Azok, akik szerint Mária Jézus születése után is szűz maradt, azt állítják, hogy ez a görög szó az unokatestvérekre utal. Ám a Keresztény görög iratok az „unokatestvér” szóra egy másik főnevet használ (a·ne·pszi·oszʹ a Kol 4:10-ben) és egy harmadikat Pál unokaöccsére (Cs 23:16). A Lk 21:16-ban az a·del·phoszʹ (testvér) és a szün·ge·nészʹ (rokon) szavak többes számban szerepelnek. Ezekből a példákból jól látszik, hogy a Keresztény görög iratokban nem használják pontatlanul, válogatás nélkül a családi kapcsolatokat jelölő kifejezéseket.

Jakabnak: Jézusnak ez a féltestvére nyilvánvalóan a Cs 12:17-ben (lásd a magyarázó jegyzetet) és a Ga 1:19-ben említett Jakab, aki a nevét viselő bibliai levelet írta (Jk 1:1).

Júdásnak: Jézusnak ez a féltestvére nyilvánvalóan az a Júdás (görögül I·uʹdasz), aki a nevét viselő bibliai levelet írta (Júd 1).

megbotránkoztak miatta: Vagy: „megbotlottak miatta”. Ebben a szövegkörnyezetben a szkan·da·liʹzó görög szó jelképes botlásra utal, és azt jelenti, hogy ’megbotránkozik’. Úgy is vissza lehet adni, hogy „nem akartak hinni benne”. Más helyeken ez a görög szó azt foglalja magában, hogy valaki bűnbe esik, vagy valakinek a bűnbeesését okozza. (Lásd a Mt 5:29-hez tartozó magyarázó jegyzetet.)

Nem is vitt ott véghez sok hatalmas cselekedetet: Jézus nem azért nem vitt véghez sok csodát Názáretben, mert nem volt elég hatalma hozzá, hanem mert a körülmények nem tették indokolttá. A názáretiek nem hittek. (Lásd a Mr 6:5-höz tartozó magyarázó jegyzetet.) Jézus nem pazarolta Isten erejét szkeptikus emberekre, akik nem fogadták őt szívesen. (Vesd össze: Mt 10:14; Lk 16:29–31.)

Multimédia

A Galileai-tenger Kapernaum közelében
A Galileai-tenger Kapernaum közelében

A Galileai-tenger vízszintje és földrajzi adottságai megváltoztak a Jézus napjai óta eltelt több évszázad alatt. Valószínűleg ezen a területen beszélt Jézus egy csónakból a sokasághoz. A hangja visszaverődött a víz felszínéről, és így jól hallható volt.

Magvetés
Magvetés

A bibliai időkben többféle módszert használtak a magvetésre. Volt, hogy a magvetők egy maggal teli tarisznyát erősítettek a csípőjükre, és keresztbe felkötötték a vállukra, vagy pedig a ruhájuk redőjében alakítottak ki egy öblös részt a magoknak. A magokat a kezükkel, széles mozdulatokkal szórták. Mivel a földeken keményre taposott gyalogutak is voltak, a magvetőknek ügyelniük kellett arra, hogy jó helyre essenek a magok. A magot, amilyen hamar csak lehetett, befedték földdel, nehogy megegyék a madarak.

Ókori raktárak maradványai Maszadában
Ókori raktárak maradványai Maszadában

Izrael egész területén találhatunk raktárakat, melyekben kicsépelt gabonát tároltak. Néhány épületben olajat és bort, vagy akár még értékes fémeket, illetve drágaköveket is raktároztak.

Aratók
Aratók

A bibliai időkben előfordult, hogy az aratók egyszerűen csak kihúzták a gabonaszárakat a földből. De gyakoribb volt, hogy sarlóval vágták le a gabonaszárakat (5Mó 16:9; Mr 4:29). Az aratás általában közösségi munka volt, az aratók csoportosan gyűjtötték be az érett gabonát a szántóföldről (Ru 2:3; 2Ki 4:18). Több bibliaíró, például Salamon király, Hóseás próféta és Pál apostol is az aratással szemléltetett fontos igazságokat (Pl 22:8; Hó 8:7; Ga 6:7–9). Jézus is ezzel a jól ismert munkával írta le, hogy milyen szerepük van az angyaloknak és a követőinek a tanítványképző munkában (Mt 13:24–30, 39; Jn 4:35–38).

Mustármag
Mustármag

A galileai földművesek számos magot vetettek és takarítottak be, melyek közül nyilvánvalóan a mustármag volt a legapróbb. Erről a magról ókori zsidó művek is írnak, és a legkisebb méret szóképeként használják.

Vonóhálót behúzó halászok
Vonóhálót behúzó halászok

Jézus napjaiban a vonóhálók feltételezhetően lenszálakból készültek. Egyes források szerint egy háló akár 300 m hosszú is lehetett, és az aljára súlyokat tettek, a tetejére pedig úszókat. A halászok egy csónakból engedték le a hálót a vízbe. Időnként kivitték a háló végeihez rögzített hosszú köteleket a partra, ahol néhány férfi a kötelekkel lassan kihúzta a hálót. A háló mindent összegyűjtött, ami az útjába került.

SZENTÍRÁS – ÚJ VILÁG FORDÍTÁS (MAGYARÁZÓ JEGYZETEKKEL)
Máté 13
magyar
Olvasd online a Bibliát!
https://cms-imgp.jw-cdn.org/img/p/1001070103/univ/art/1001070103_univ_sqr_xl.jpg
nwtsty