Máté 18:1–35
Lábjegyzetek
Jegyzetek
Higgyétek el: Lásd a Mt 5:18-hoz tartozó magyarázó jegyzetet.
egy nagy malomkövet: Vagy: „egy szamár forgatta malomkövet”. Szó szerint: „egy szamár malomkövét”. Egy ilyen malomkő, amely 1,2-1,5 m átmérőjű lehetett, annyira nehéz volt, hogy egy szamárnak kellett forgatnia.
botlását okozza: A görög szkanʹda·lon szó alatt – melyet úgy is lehetne fordítani, hogy „botláskő” – eredetileg feltehetően egy csapdát értettek, néhányak szerint pedig a csapdában lévő kis botot, amelyre a csalit rögzítették. Idővel tágabb értelemben bármilyen akadályra használták, amely valakinek a botlását vagy elesését okozhatta. Jelképesen egy olyan tettre vagy körülményre utal, amely miatt valaki helytelen útra tér, erkölcsileg megbotlik vagy elesik, illetve bűnbe esik. A Mt 18:8, 9-ben használt ige, a szkan·da·liʹzó, melyet szó szerint úgy lehetne fordítani, hogy „botlásba visz”, azt is jelentheti, hogy ’csapdává válik’, ’bűnbe visz’.
vágd le: Jézus itt egy túlzást használt. Azt fejtette ki, hogy egy embernek késznek kell lennie feladni valamit, ami olyan értékes, mint például a keze, a lába vagy a szeme, mintsem hogy ezek a botlását okozzák, és hűtlen legyen, vagy bűnt kövessen el (Mt 18:9). Egyértelmű, hogy Jézus nem az öncsonkításra gondolt, vagy hogy az egyik végtagunk vagy a szemünk irányítana minket. Arra utalt, hogy egy embernek abban az értelemben kell megölnie a testtagjait, hogy úgy kell bánnia velük, mintha nem lennének a test részei, ahelyett hogy bűnt követne el velük. (Vesd össze: Kol 3:5.) Nem engedhetjük, hogy bármi is visszatartson minket attól, hogy elnyerjük az életet.
gyehennába: Lásd a Mt 5:22-höz tartozó magyarázó jegyzetet és a Szójegyzéket.
angyalaik: A Héber iratokban és a Keresztény görög iratokban is arról vannak biztosítva Isten szolgái, hogy Jehova láthatatlan angyali seregei mindig készenlétben állnak, és védelmet nyújtanak nekik (2Ki 6:15–17; Zs 34:7; 91:11; Cs 5:19; Héb 1:14). Az eredeti kifejezések, melyek „angyal”-nak vannak fordítva, alapvetően azt jelentik, hogy ’követ’. (Lásd a Jn 1:51-hez tartozó magyarázó jegyzetet.) Jézus kijelentése a kisgyermekekről (vagyis a tanítványairól) és az „angyalaik”-ról nem feltétlenül arra utal, hogy minden egyes önátadott kereszténynek van egy saját őrangyala. Ám az angyalok segítenek az igaz keresztényeknek megőrizni a jó kapcsolatukat Jehovával, és élénken érdeklődnek Krisztus minden egyes tanítványa iránt. (Lásd a Cs 12:15-höz tartozó magyarázó jegyzetet.)
látják az én égi Atyám arcát: Vagy: „az Atyám elé járulhatnak”. Mivel csak szellemteremtmények járulhatnak Isten elé, egyedül ők láthatják az arcát (2Mó 33:20).
Egyes kéziratokban itt a következő szerepel: „Mert az Emberfia azért jött, hogy megmentse, ami elveszett.” Ám a legkorábbi és legmegbízhatóbb kéziratokban nincsenek benne ezek a szavak. Egy hasonló kijelentés viszont az ihletett szöveg részét alkotja, és a Lk 19:10-ben található. Néhányan azon a véleményen vannak, hogy egy korai másoló vette át a Lukács beszámolójában szereplő szavakat. (Lásd az A3-as függ.-et.)
az én égi Atyám: Egyes ókori kéziratok szerint: „a te égi Atyád”.
a testvéred: Lásd a Mt 5:23-hoz tartozó magyarázó jegyzetet.
a gyülekezetnek: A mózesi törvény hatálya alatt bírók és vezetők képviselték Izrael gyülekezetét a bírói ügyekben (5Mó 16:18). Jézus napjaiban a bűnösöknek helyi bíróságok elé kellett állniuk, melyeknek a tagjait zsidó vének alkották (Mt 5:22). Később a szent szellem mindegyik keresztény gyülekezetben kinevezett felelős férfiakat, hogy bíróként járjanak el (Cs 20:28; 1Ko 5:1–5, 12, 13). (A „gyülekezet” szó jelentésével kapcsolatban lásd még a Mt 16:18-hoz tartozó magyarázó jegyzetet és a Szójegyzékben a „Gyülekezet” címszót.)
mint egy nemzetekből való, vagy mint egy adószedő: Vagyis olyan személy, akikkel a zsidók nem ápoltak szükségtelenül kapcsolatot. (Vesd össze: Cs 10:28.)
bármit köttök is meg. . . bármit oldotok is fel: Ebben a szövegkörnyezetben a „megköt” kétségtelenül azt jelenti, hogy ’bűnösnek tart’, ’bűnösnek talál’, míg a „felold” azt, hogy ’felment’, ’ártatlannak ítél’. A többes szám azt jelzi, hogy nemcsak Péter, hanem mások is részt vesznek a döntéshozatalban. (Vesd össze a Mt 16:19-hez tartozó magyarázó jegyzettel.)
már meg van kötve. . . már fel van oldva: A görög igék szokatlan szerkezete ebben a versben (a „van” ige jövő idejű alakja mellett a „megköt” és „felold” igék befejezett passzív melléknévi igeneves formában állnak) azt jelzi, hogy bármilyen döntést hoznak is a tanítványok („bármit köttök is meg”; „bármit oldotok is fel”), azt a döntést előtte már meghozták az égben. A tanítványok döntése az égi döntés után születik, nem pedig fordítva, és a tanítványok azokat az alapelveket veszik figyelembe a döntéshozatalban, melyeket már az égben felállítottak. Nem azt jelenti ez a vers, hogy az „ég” támogat vagy jóváhagy egy földön meghozott döntést, hanem azt, hogy a tanítványok útmutatást kapnak az égből. Kiemeli az égi vezetés fontosságát, hogy a földön meghozott döntés biztosan összhangban legyen az égben már meghozott döntéssel. (Vesd össze a Mt 16:19-hez tartozó magyarázó jegyzettel.)
77-szer: Szó szerint: „hetvenszer hét”. Ez a görög kifejezés azt is jelentheti, hogy ’70 és 7’ (77-szer), de azt is, hogy ’70-szer 7’ (490-szer). Ugyanez a kifejezés található a Septuagintában az 1Mó 4:24-ben a héber 77-szer kifejezés fordításaként, ami alátámasztja, hogy miért a „77-szer” szó szerepel a Mt 18:22-ben. Bármelyikről legyen is szó, a hetes szám ismétlése azt jelenti, hogy ’végtelen’ vagy ’határtalan’. Azzal, hogy Jézus azt mondta Péternek, hogy „nemhogy 7-szer, hanem még 77-szer is”, azt tanította a követőinek, hogy ne szabjanak önkényesen határt a megbocsátásnak. Ez egészen más volt, mint amit a Babilóniai Talmudban (Jomá 86b) fogalmaztak meg: „Ha valaki elkövet egy bűnt, először, másodszor és harmadszor megbocsátanak neki, negyedszerre viszont nem.”
10 000 talentummal: Egyetlen talentum egy egyszerű munkás kb. 20 évnyi bérének felelt meg, vagyis több ezer életidő kellett volna ahhoz, hogy egy átlagember visszafizessen egy ekkora adósságot. Világos, hogy Jézus túlzott a szemléltetésben, azt emelve ki, hogy az adósságot lehetetlen volt kiegyenlíteni. 10 000 ezüsttalentum 60 000 000 dénárnak felelt meg. (Lásd a Mt 18:28-hoz tartozó magyarázó jegyzetet; a Szójegyzékben a „Talentum” címszót és a B14-es függ.-et.)
leborult: Vagy: „meghajolt előtte”; „tisztelettel adózott neki”. Amikor a pro·szkü·neʹó görög ige egy isten vagy istenség imádatára utal, akkor „imád”-nak van fordítva. Ám ebben a szövegkörnyezetben azt jelenti, hogy egy rabszolga kifejezi a tiszteletét és alárendeltségét valaki iránt, akinek hatalma van felette. (Lásd a Mt 2:2; 8:2-höz tartozó magyarázó jegyzeteket.)
eltörölte az adósságát: Vagy: „megbocsátotta neki az adósságot (kölcsönt)”. Az adósság jelképes értelemben a bűnt foglalja magában. (Lásd a Mt 6:12-höz tartozó magyarázó jegyzetet.)
100 dénárral: Habár a 100 dénár eltörpült a 10 000 talentumhoz (60 000 000 dénárhoz) képest, nem volt egy jelentéktelen összeg; egy munkás 100 napi munkabérének felelt meg. (Lásd a B14-es függ.-et.)
az egész adósságot elengedtem neked: Vagy: „az egész adósságot megbocsátottam neked”. (Lásd a Mt 6:12-höz tartozó magyarázó jegyzetet.)
börtönőröknek: A görög ba·sza·ni·sztészʹ szó, melyet „börtönőröknek” fordítanak, azt jelenti, hogy ’kínzók’, valószínűleg azért, mert a börtönőrök sokszor kegyetlenül kínozták a rabokat. Ám idővel általános értelemben kezdték használni ezt a szót a börtönőrökre, minden bizonnyal azért, mivel a börtönbüntetést egy fajta kínnak tartották, attól függetlenül, hogy kínoztak-e valakit, vagy sem. (Lásd a Mt 8:29-hez tartozó magyarázó jegyzetet.)
Multimédia
Egy olyan malomkövet, amilyen a képen is látszik, háziállatok forgattak, például egy szamár. Gabonát őröltek vagy olívabogyót zúztak össze így. Egy felső malomkő átmérője kb. 1,5 m lehetett, és egy nála még nagyobb alsó malomkövön forgott.
Malomkővel őrölték a gabonát, illetve préselték az olívaolajat. A kisebbeket kézzel is lehetett forgatni, a nagyobbakat viszont csak állati erővel. Talán ilyesmi lehetett az a malomkő is, amelyet Sámsonnak kellett forgatnia a filiszteusok fogságában (Bí 16:21). Az állatok által forgatott malom nemcsak Izraelben volt elterjedt, hanem a Római Birodalom nagy részében is.
A Hinnom-völgy, görögül Gyehenna, az ókori Jeruzsálemtől déli-délnyugati irányba feküdt. Jézus napjaiban itt égették el a szemetet, így ez a hely találóan jelképezi az örök pusztulást.
A pásztor élete nem mindig volt könnyű. Ki volt téve a hőségnek és a hidegnek, valamint sokszor voltak álmatlan éjszakái (1Mó 31:40; Lk 2:8). Megóvta a nyájat a ragadozóktól, mint például az oroszlánoktól, farkasoktól és medvéktől, továbbá megvédte őket a rablóktól (1Mó 31:39; 1Sá 17:34–36; Ézs 31:4; Ám 3:12; Jn 10:10–12). A pásztor nem engedte, hogy a nyáj szétszóródjon (1Ki 22:17); megkereste az elveszett juhokat (Lk 15:4); a gyenge és fáradt bárányokat az ölében hordozta (Ézs 40:11) vagy a vállán cipelte; valamint ellátta a beteg és sérült állatokat (Ez 34:3, 4; Za 11:16). A Biblia gyakran beszél jelképes értelemben a pásztorokról és a munkájukról. Jehova például egy olyan pásztorhoz van hasonlítva, aki szeretettel gondoskodik a nyájáról, vagyis a népéről (Zs 23:1–6; 80:1; Jr 31:10; Ez 34:11–16; 1Pt 2:25). Jézust a nagy pásztornak (Héb 13:20), illetve a főpásztornak nevezi a Szentírás, akinek a vezetése alatt a keresztény gyülekezet felvigyázói önként, önzetlenül és készséggel terelgetik Isten nyáját (1Pt 5:2–4).