Máté 8:1–34

8  Miután lejött a hegyről, nagyon sokan követték őt. 2  Odament hozzá egy leprás, és hódolt neki, ezt mondva: „Uram, ha akarod, meg tudsz tisztítani.”+ 3  Így hát Jézus kinyújtotta a kezét, megérintette őt, és így szólt: „Akarom! Tisztulj meg!”+ És a férfi azonnal kigyógyult a leprából.+ 4  Jézus ekkor ezt mondta neki: „Nehogy elmondd ezt bárkinek is!+ Menj, mutasd meg magad a papnak,+ és ajánld fel az ajándékot, amelyet Mózes előírt,+ hogy lássák a papok, hogy meggyógyultál.+ 5  Amikor bement Kapernaumba, egy katonatiszt odament hozzá, és így kérlelte őt:+ 6  „Uram, a szolgám bénultan fekszik a házban, és borzasztó kínjai vannak*.” 7  Ő így szólt hozzá: „Meggyógyítom, amikor odaérek.” 8  A katonatiszt így felelt: „Uram, nem vagyok méltó arra, hogy a házamba gyere, hanem csak mondd, és meggyógyul a szolgám. 9  Mert nekem is vannak feletteseim, és alám is vannak rendelve katonák, és ha az egyiknek azt mondom, hogy »menj el!«, elmegy, a másiknak meg, hogy »gyere ide!«, odajön, a rabszolgámnak meg, hogy »tedd ezt!«, megteszi.” 10  Amikor Jézus ezt hallotta, elámult, és így szólt az őt követőkhöz: „Az igazságot mondom nektek, hogy senkivel sem találkoztam Izraelben, akinek ilyen nagy hite lett volna.+ 11  Mondom pedig nektek, hogy sokan jönnek majd keletről és nyugatról, és asztalhoz telepednek Ábrahámmal, Izsákkal és Jákobbal az egek királyságában,+ 12  de a királyság fiait kivetik a sötétségbe. Ott majd sírnak, és csikorgatják a fogukat.+ 13  Jézus ekkor így szólt a katonatiszthez: „Menj! Legyen meg, amiben hittél!”+ És a szolga még abban az órában meggyógyult.+ 14  Amikor Jézus bement Péter házába, látta, hogy Péter anyósa+ lázas betegen fekszik.+ 15  Jézus megérintette az asszony kezét,+ mire annak elmúlt a láza. Az asszony aztán felkelt, és kiszolgálta őt. 16  Miután beesteledett, sok, démontól megszállt embert vittek hozzá, és egyetlen parancsára kimentek az emberekből a szellemek, ezenkívül meggyógyított minden beteget, 17  hogy beteljesedjen, amit Isten mondott Ézsaiás próféta által: „Ő vette el a betegségeinket és hordozta a bajainkat.”+ 18  Amikor Jézus látta, milyen sokan vannak körülötte, megparancsolta a tanítványainak, hogy induljanak el a túlsó partra.+ 19  És odament hozzá egy írástudó, és így szólt hozzá: „Tanító, követlek téged, bárhová mész is.”+ 20  Jézus azonban ezt mondta neki: „A rókáknak van odújuk, és az ég madarainak fészkük, de az Emberfiának nincs hová lehajtania a fejét.”+ 21  Egy másik ember, az egyik tanítványa aztán így szólt hozzá: „Uram, engedd meg, hogy előbb elmenjek, és eltemessem apámat.”+ 22  Jézus ezt mondta neki: „Kövess engem, és hagyd, hogy a halottak temessék el a halottaikat.”+ 23  És amikor beszállt egy csónakba, a tanítványai követték őt.+ 24  Egyszer csak olyan nagy vihar támadt a tengeren, hogy a csónakot elborították a hullámok. Ő azonban aludt.+ 25  Odamentek hát hozzá, felébresztették, és ezt mondták: „Uram, ments meg minket, mindjárt odaveszünk!” 26  De ő így szólt hozzájuk: „Miért féltek* ennyire, ti kishitűek?”+ Aztán fölkelt, ráparancsolt a szélre és a tengerre, és nagy csend lett.+ 27  A tanítványok pedig elámultak, és ezt mondták: „Ki ez az ember, hogy még a szél és a tenger is engedelmeskedik neki?!” 28  Amikor a túlsó partra ért, Gadara vidékére, találkozott két, démontól megszállt emberrel, akik a sírok közül* jöttek elő.+ Rendkívül vadak voltak, úgyhogy senkinek sem volt bátorsága azon az úton menni. 29  És ezt ordították: „Mit akarsz tőlünk, Isten Fia?+ Azért jöttél ide, hogy kínozz minket,+ mielőtt eljönne az ideje?”+ 30  Tőlük távol egy nagy disznócsorda legelészett.+ 31  Így hát a démonok kérlelni kezdték őt, ezt mondva: „Ha kiűzöl minket, küldj a disznócsordába.”+ 32  Ezt mondta hát nekik: „Menjetek!” Erre azok kimentek a két férfiból, és belementek a disznókba. Ekkor az egész csorda a szakadék* felé rohant, és a tengerbe zuhant. Mind odaveszett. 33  A pásztorok pedig elszaladtak, bementek a városba, és mindenről beszámoltak, arról is, hogy mi történt a démontól megszállt emberekkel. 34  Ekkor az egész város kiment Jézushoz, és amikor meglátták, arra kérték, hogy távozzon a vidékükről.+

Lábjegyzetek

Vagy: „borzasztóan szenved”.
Vagy: „vagytok bátortalanok”.
Vagy: „a sírokból”.
Vagy: „a meredek part”.

Jegyzetek

leprás: Olyan személy, aki súlyos bőrbetegségben szenved. A Biblia nem csak arra a betegségre utal lepraként, melyet ma ezen a néven ismernek. Ha valakinél leprát állapítottak meg, kivetették a társadalomból, amíg meg nem gyógyult (3Mó 13:2, lábj., 45, 46; lásd a Szójegyzékben a „Lepra” címszót).

hódolt neki: Vagy: „meghajolt előtte”; „tisztelettel adózott neki”. A Héber iratok is beszél arról, hogy az emberek meghajoltak, amikor prófétával, királlyal vagy Isten más képviselőjével találkoztak (1Sá 25:23, 24; 2Sá 14:4–7; 1Ki 1:16; 2Ki 4:36, 37). Ez a férfi nyilván felismerte, hogy Isten egyik képviselőjével beszél, akinek hatalma van meggyógyítani másokat. Helyénvaló volt, hogy a Jehova által kijelölt király iránti tisztelete jeleként meghajolt Jézus előtt (Mt 9:18; az itt használt görög szóval kapcsolatban bővebb információ található a Mt 2:2-höz tartozó magyarázó jegyzetben.)

megérintette: A mózesi törvény értelmében a leprásokat el kellett különíteni, hogy ne fertőzzenek meg másokat (3Mó 13:45, 46; 4Mó 5:1–4). A zsidó vallási vezetők azonban további szabályokat állítottak fel. Például senki sem mehetett négy könyöknél, azaz kb. 1,8 m-nél közelebb egy lepráshoz; ez a távolság szeles napokon 100 könyök, vagyis úgy 45 m volt. Az ilyen szabályok miatt az emberek szívtelenül bántak a leprásokkal. A hagyomány kedvező színben tüntet fel egy rabbit, aki elrejtőzött a leprások elől, és egy másikat is, aki köveket dobált feléjük, hogy távol tartsa őket. Jézust viszont annyira megindította a leprás férfi szomorú helyzete, hogy olyasmit tett, amit más zsidók elképzelhetetlennek tartottak: megérintette őt. Annak ellenére tett így, hogy egyetlen szóval is meg tudta volna gyógyítani (Mt 8:5–13).

Akarom: Jézus nem csupán tudomást vett a leprás kéréséről, hanem azt is kifejezte, hogy mennyire szeretne segíteni rajta. Ez arról árulkodik, hogy nem pusztán kötelességtudatból gyógyította meg.

Nehogy elmondd ezt bárkinek is: Lásd a Mr 1:44-hez tartozó magyarázó jegyzetet.

mutasd meg magad a papnak: A mózesi törvény szerint egy papnak kellett megvizsgálnia, hogy egy leprás meggyógyult-e. A leprából kigyógyult embernek ehhez el kellett utaznia a templomhoz, és áldozatot, vagyis ajándékot kellett felajánlania: két élő, tiszta madarat, cédrusfát, skarlátvörös fonalat és izsópot (3Mó 14:2–32).

Kapernaumba: Lásd a Mt 4:13-hoz tartozó magyarázó jegyzetet.

katonatiszt: Vagy: „százados”, azaz olyan ember, aki nagyjából 100 katona fölött rendelkezett a római seregben.

szolgám: Az itt szereplő görög kifejezés szó szerint azt jelenti, hogy „gyermek”; „fiatal”. Olyan szolgára használták, akit kedveltek, és feltehetően személyi szolga volt.

sokan. . . keletről és nyugatról: Arra utal, hogy nem zsidók is uralkodhatnak majd a királyságban.

asztalhoz telepednek: Vagy: „étkeznek”. A bibliai időkben az asztal köré gyakran heverőket tettek a lakomák és a nagy étkezések alkalmával. A résztvevők a heverőre telepedtek fejükkel az asztal felé, a bal kezükkel pedig gyakran egy párnán könyököltek. Általában a jobb kezükkel ettek. Közeli kapcsolatot feltételezett az, ha valaki asztalhoz telepedett másokkal. Akkoriban a zsidók rendes körülmények között soha nem telepedtek volna asztalhoz nem zsidókkal.

csikorgatják a fogukat: Vagy: „vicsorgatják (összeszorítják) a fogukat”. Ez a kifejezés utalhat gyötrelemre, kétségbeesésre és dühre, melyek keserű szavakkal és erőszakos tettekkel is párosulhatnak.

Péter anyósa: Lásd a Lk 4:38-hoz tartozó magyarázó jegyzetet.

lázas betegen fekszik: Lásd a Lk 4:38-hoz tartozó magyarázó jegyzetet.

Miután beesteledett: Vagyis miután a sabbatnap véget ért, összhangban a Mr 1:21–32-ben és a Lk 4:31–40-ben olvasható párhuzamos beszámolókkal.

hogy beteljesedjen, amit Isten mondott Ézsaiás próféta által: Lásd a Mt 1:22-höz tartozó magyarázó jegyzetet.

hordozta: Vagy: „vitte el”; „távolította el”. Máté itt ihletés alatt Jézus csodálatos gyógyításaira alkalmazza az Ézs 53:4-et. Ennek a próféciának a nagyobb beteljesedésére akkor kerül majd sor, amikor Jézus teljesen elviszi az emberek bűneit, mint ahogy az azázelnek való kecske is elvitte Izrael bűneit a pusztába az engesztelés napján (3Mó 16:10, 20–22). Azzal, hogy Jézus elviszi a bűnöket, megszünteti a betegség fő okát, és mindenki egészséges lehet, aki hisz abban, hogy milyen jelentősége van az áldozatának.

a túlsó partra: Vagyis a Galileai-tenger keleti partjára.

Emberfiának: Ez a kifejezés kb. 80-szor szerepel az evangéliumokban. Jézus magára utalt vele, nyilvánvalóan azt hangsúlyozva, hogy tényleg egy asszonytól született, hús-vér ember, illetve hogy Ádám tökéletes megfelelője, akinek megvan a hatalma ahhoz, hogy megváltsa az embereket a bűntől és a haláltól (Ró 5:12, 14, 15). Ugyanez a kifejezés azonosítja Jézust a Messiásként, vagyis a Krisztusként (Dá 7:13, 14; lásd a Szójegyzéket).

nincs hová lehajtania a fejét: Vagyis nincsen saját lakhelye.

eltemessem apámat: Lásd a Lk 9:59-hez tartozó magyarázó jegyzetet.

hagyd, hogy a halottak temessék el a halottaikat: Lásd a Lk 9:60-hoz tartozó magyarázó jegyzetet.

nagy vihar: A Galileai-tengernél gyakoriak a nagy viharok. A tó felszíne kb. 210 m-rel fekszik a tengerszint alatt, és a levegő hőmérséklete a víz felett melegebb, mint a környező fennsíkokon és hegyekben. Ez légköri zavarokat és erős szelet okoz, ami hamar fel tudja korbácsolni a hullámokat.

ti kishitűek: Jézus itt nem arra utalt, hogy nem volt hitük a tanítványainak, hanem arra, hogy hiányos volt (Mt 14:31; 16:8; Lk 12:28; lásd a Mt 6:30-hoz tartozó magyarázó jegyzetet).

Gadara vidékére: A Galileai-tenger túlsó (keleti) partján fekvő terület. Feltehetően a tengertől Gadara városáig húzódó vidékre utalt. Gadara 10 km-re feküdt a tengertől. A Gadarából származó pénzérméken gyakran látható egy hajó, mely megerősíti, hogy a terület a tengerig húzódhatott. Márk és Lukács „a gerazénusok vidéké”-nek nevezi a tenger túlsó partját. (Lásd a Mr 5:1-hez tartozó magyarázó jegyzetet.) A két terület valószínűleg részben lefedte egymást. (Lásd az A7-es függ. 3/b térképén az „Események a Galileai-tengernél” című részt, illetve a B10-es függ.-et.)

két: Márk (5:2) és Lukács (8:27) a beszámolójában csak egy, démontól megszállt férfiról beszél. (Lásd a Mr 5:2-höz tartozó magyarázó jegyzetet.)

sírok: Vagy: „emléksírok”. (Lásd a Szójegyzékben az „Emléksír” címszót.) Ezek a sírok nyilvánvalóan barlangok vagy kőbe vájt üregek voltak, általában a városon kívül. A zsidók messziről kerülték ezeket a helyeket, nehogy szertartásilag tisztátalanná váljanak, és így őrült vagy démontól megszállt emberek tanyáztak arrafelé.

Mit akarsz tőlünk. . .?: Vagy: „Mi közünk hozzád?” Ezt a költői kérdést szó szerint így lehet fordítani: „Mi ez nekünk és neked?” Ez egy sémi idióma, mely megtalálható a Héber iratokban (Jzs 22:24; Bí 11:12; 2Sá 16:10; 19:22; 1Ki 17:18; 2Ki 3:13; 2Kr 35:21; Hó 14:8), és ennek a görög megfelelője fordul elő a Keresztény görög iratokban (Mt 8:29; Mr 1:24; 5:7; Lk 4:34; 8:28; Jn 2:4). A pontos jelentést a szövegkörnyezet befolyásolja. Ebben a versben ellenséges érzületet és ellenszenvet fejez ki, és néhányan úgy adják vissza, hogy „Ne zaklass minket!” vagy „Hagyj békén bennünket!”. Más szövegkörnyezetben véleménykülönbségre utal, vagy arra, hogy valaki nem akarja azt csinálni, amit javasolnak, de nincsen benne megvetés, önteltség vagy ellenérzés. (Lásd a Jn 2:4-hez tartozó magyarázó jegyzetet.)

kínozz: Egy ezzel rokon görög szó szerepel a Mt 18:34-ben a börtönőrökkel kapcsolatban. Ebben a szövegkörnyezetben tehát a „kínoz” ige úgy tűnik, hogy arra utal, hogy a démonokat fogva tartják vagy bezárják, méghozzá „a mélységbe”, ahogy ez a párhuzamos beszámolóból, a Lk 8:31-ből kiderül.

disznócsorda: A disznó a mózesi törvény értelmében tisztátalan volt, mégis neveltek disznókat ezen a vidéken. Azt nem tudni, hogy „a pásztorok” (Mt 8:33) zsidók voltak-e. Ha igen, akkor ezzel megszegték a törvényt. Mindenesetre volt egy piac, ahol disznóhúst árultak a Dekapoliszban élő nem zsidóknak, mivel ezt a görögök és a rómaiak is különlegességnek tartották.

Multimédia

Egy római százados vagy katonatiszt harci ruhában
Egy római százados vagy katonatiszt harci ruhában

A századosi állás volt a legmagasabb rang, amelyet egy közlegény elérhetett. A százados gyakorlatozott a katonákkal, ő ellenőrizte a fegyvereiket, a készleteiket és az élelmüket, és ő szabta meg, hogyan viselkedjenek. A római sereg felkészültsége és hatékonysága leginkább a századosoktól függött. Általánosságban véve ők voltak a római sereg legtapasztaltabb és legértékesebb emberei. Ezeket figyelembe véve még inkább lenyűgöz minket annak a századosnak az alázata és hite, aki egy kéréssel fordult Jézushoz.

A rókák barlangja és a madarak fészke
A rókák barlangja és a madarak fészke

Jézus azt mondta, hogy ellentétben a rókákkal, melyeknek van barlangjuk, és a madarakkal, melyeknek van fészkük, neki nincs állandó otthona. A képen látható rókafajta (Vulpes vulpes) nemcsak a Közel-Keleten él, hanem Afrikában, Ázsiában, Európában és Észak-Amerikában is, sőt Ausztráliában is meghonosították. A rókák általában természetes hasadékokban vagy más állatok üregében élnek, melyet azok vagy elhagytak, vagy a róka elbitorolta tőlük. Ezek hiányában odút ásnak a földbe. A képen látható berki poszáta (Cettia cetti) az egyike annak a kb. 470 madárfajtának, melyek az év folyamán megfordulnak Izraelben. A madarak fészke is nagyon változó lehet, készíthetik fákon, fatörzsek üregeiben vagy sziklákon, illetve lehetnek ágakból, levelekből, hínárból, gyapjúból, szalmából, mohából vagy madártollból. Az ország változatos domborzata – a hűvös hegycsúcsoktól az alacsonyan fekvő, tikkasztó völgyekig, és a szikkadt sivatagoktól a tengerparti síkságokig – a Földközi-tenger délkeleti csücskét a madarak kedvenc lakóhelyévé teszi, legyenek azok ott élő vagy vándormadarak.

Sziklás part a Galileai-tenger keleti oldalán
Sziklás part a Galileai-tenger keleti oldalán

Jézus a Galileai-tenger keleti partján űzte ki a démonokat két emberből, majd pedig egy disznócsordába küldte a démonokat.