Zsoltárok 95:1–11
95 Gyertek, kiáltsunk örömmel Jehovához!
Diadalmasan kiáltsunk megmentő kősziklánkhoz!+
2 Járuljunk színe elé hálaadással,+énekeljünk, és kiáltsunk hozzá diadalmasan!
3 Mert Jehova nagy Isten,és nagy király ő minden isten felett.+
4 Az ő hatalmában vannak a föld mélységei,a hegycsúcsok is az övéi.+
5 Övé a tenger, melyet alkotott,+a szárazföldet is az ő kezei formálták.+
6 Gyertek, imádjuk őt, és hajoljunk meg,térdeljünk le Jehova, a mi alkotónk előtt!+
7 Mert ő a mi Istenünk,mi pedig legelőjének népe vagyunk,és juhai*, akikkel törődik.+
Bárcsak figyelnétek ma az ő hangjára:+
8 „Ne makacsoljátok meg magatokat, mint Meribánál*,+mint Massa* napján a pusztában,+
9 amikor ősapáitok próbára tettek engem;+próbára tettek, noha látták tetteimet.+
10 Negyven évig undorodtam attól a nemzedéktől, és ezt mondtam:
»Olyan nép ez, mely újra és újra eltért tőlem szívében;nem követték útjaimat.«
11 Így hát megesküdtem haragomban:
»Nem fognak megpihenni a pihenőnapomon*.«+”
Lábjegyzetek
^ Szó szerint: „kezének juhai”.
^ Jel.: ’veszekedés’.
^ Jel.: ’próba’; ’próbatétel’.
^ Vagy: „bemenni a nyugalmamba”.