Cselekedetek 25:1–27
Jegyzetek
megérkezett a tartományba, és átvette a kormányzást: Szó szerint: „belépett a tartományba”. Júdea római tartományáról van szó. A kormányzó rezidenciája Cezáreában volt. Az itt szereplő görög kifejezés arra utal, hogy Fesztusz hivatalba lépett a tartomány új kormányzójaként.
császár: Ekkor Néró volt a római császár. I. sz. 54-től 68-ig uralkodott, amikor is kb. 31 évesen öngyilkos lett. A Cselekedetek 25–28-ig terjedő fejezeteiben a császár szó alatt Nérót kell érteni. (Lásd a Mt 22:17-hez és a Cs 17:7-hez tartozó magyarázó jegyzeteket, valamint a Szójegyzéket.)
A császárhoz fellebbezek!: Ez az utolsó abból a három feljegyzett esetből a Bibliában, amikor Pál élt a római állampolgárságával járó jogaival. (A másik két esettel kapcsolatban lásd a Cs 16:37; 22:25-höz tartozó magyarázó jegyzeteket.) Egy vádlott az ítélethirdetés után vagy a tárgyalás bármely korábbi szakaszában fellebbezhetett a császárhoz. Mivel Fesztusz egyértelmű bizonyítékát adta annak, hogy nem akar maga dönteni az ügyben, és mivel egy Jeruzsálemben megtartott tárgyalás nem kecsegtetett azzal a reménnyel, hogy igazságszolgáltatásra kerül sor, ezért Pál azzal a hivatalos kérelemmel állt elő, hogy a birodalom legfelsőbb bíróságán ítélkezzenek felette. Úgy tűnik, hogy bizonyos esetekben vissza lehetett utasítani a fellebbezést, ha például tetten ért tolvajról, kalózról vagy lázadóról volt szó. Fesztusz valószínűleg emiatt értekezett először „a tanácsadók gyűlésével”, még mielőtt elfogadta volna a fellebbezést (Cs 25:12). Az ezt követő kihallgatás az odalátogató II. Heródes Agrippa előtt azt a célt szolgálta, hogy Fesztusz tisztább képet alkothasson Pál ügyéről, hogy azután azt továbbítsa „a felségesnek”, Nérónak (Cs 25:12–27; 26:32; 28:19). Pál amiatt is fellebbezett, hogy eljuthasson Rómába, és így megvalósuljon egy korábbi elhatározása (Cs 19:21). Jézus prófétai ígérete és a később kapott angyali üzenet is azt mutatja, hogy az események Isten irányításával történtek (Cs 23:11; 27:23, 24).
Agrippa: Vagyis II. Heródes Agrippa. Nagy Heródes dédunokája. I. Heródes Agrippának és feleségének, Küprosznak a fia (Cs 12:1; lásd a Szójegyzékben a „Heródes” címszót).
Berniké: II. Heródes Agrippa testvére. A híresztelések szerint Agrippa vérfertőző viszonyt folytatott vele. Idővel Titus szeretője lett, mielőtt azt római császárrá avatták.
vénei: Itt a zsidó nemzet vezetőire utal, akiket gyakran együtt említenek a magas rangú papokkal és az írástudókkal. (Lásd a Mt 16:21-hez tartozó magyarázó jegyzetet.)
a felségesnek: A római császár egyik megnevezése. A görög Sze·ba·sztoszʹ szó azt jelenti, hogy „tiszteletre méltó”; „nagyra becsült”; „felséges”, és a latin Augustus cím fordítása. Néhány fordítás úgy adja vissza ezt a kifejezést, hogy „őfelsége, a császár” vagy „ő császári felsége”. Ebben a versben Néró császárra utal (i. sz. 54–68). Ezt a címet először Octavianus kapta, Néró pedig a negyedik volt utána. (Lásd a Lk 2:1-hez tartozó magyarázó jegyzetet.)
Multimédia
Ezen a kb. i. sz. 56-57-ben vert aranyérmén Néró mellszobra látható. Néró i. sz. 54–68-ig volt a Római Birodalom uralkodója. Ő volt az a császár, akihez Pál fellebbezett, miután jogtalanul letartóztatták Jeruzsálemben, majd kb. i. sz. 56–58-ig Cezáreában raboskodott. Úgy tűnik, hogy miután Pál először került fogságba Rómában kb. i. sz. 59-ben, Néró ártatlannak ítélte, és kb. i. sz. 61-ben szabadon engedte. I. sz. 64-ben viszont egy tűzvész elpusztította Róma egynegyedét, és voltak, akik Nérót okolták ezért. Hogy elterelje magáról a gyanút, Néró a keresztényeket vádolta, ezzel pedig a kormány egy erőszakos üldözési hullámot indított ellenük. Valószínűleg ez idő tájt (i. sz. 65) Pál ismét fogságba került Rómában, majd kivégezték.