1Krónikák 19:1–19

  • Az ammoniták megalázzák Dávid követeit (1–5.)

  • Győzelem az ammoniták és a szírek felett (6–19.)

19  Idővel meghalt Náhás, az ammoniták királya, és a fia kezdett uralkodni helyette.+  Dávid akkor így szólt: „Szeretettel*+ fogok bánni Hánunnal, Náhás fiával, mert az apja is szeretettel* bánt velem.” Dávid tehát követeket küldött, hogy vigasztalják meg őt az apja elvesztése miatt. De amikor Dávid szolgái eljutottak az ammoniták+ földjére, hogy megvigasztalják Hánunt,  az ammoniták fejedelmei így szóltak Hánunhoz: „Azt hiszed, hogy Dávid az apádat tiszteli azzal, hogy vigasztalókat küldött hozzád? Nem inkább azért jöttek hozzád a szolgái, hogy alaposan átkutassák, kikémleljék az országot, és megbuktassanak téged?”  Hánun erre fogta Dávid szolgáit, leborotválta őket,+ ruhájuk alsó felét levágta a fenekükig, majd elküldte őket.  Amikor beszámoltak Dávidnak a férfiakkal történtekről, ő azonnal elküldött eléjük, mert nagyon megalázták őket. Ezt mondta nekik a király: „Maradjatok Jerikóban+, míg megnő a szakállatok, és azután térjetek vissza.”  Idővel az ammoniták látták, hogy Dávid meggyűlölte őket, ezért Hánun és az ammoniták 1000 ezüsttalentumot* küldtek, hogy szekereket vegyenek bérbe, és lovasokat béreljenek fel Mezopotámiából*, Arám-Maákából és Cóbából.+  Bérbe vettek tehát 32 000 szekeret, és felbérelték Maáka királyát a népével együtt. Azok erre eljöttek, és letáboroztak Medeba+ előtt. Az ammoniták is egybegyűltek a városaikból, aztán kivonultak, hogy harcoljanak.  Amikor Dávid meghallotta ezt, elküldte Joábot+ és az egész sereget, a legjobb harcosait is beleértve.+  Az ammoniták pedig kivonultak, csatarendbe álltak a város bejáratánál, miközben az odaérkezett királyok a mezőn voltak. 10  Amikor Joáb látta, hogy elöl is, hátul is roham készülődik ellene, kiválasztott néhányat Izrael legjobb csapatai közül, és csatarendbe állította őket a szírekkel szemben.+ 11  A többi embert testvérének, Abisainak+ a parancsnoksága alá* helyezte, hogy ő az ammonitákkal szemben állítsa csatarendbe azokat. 12  Azután így szólt: „Ha a szírek+ erősebbek lesznek nálam, te siess a segítségemre. Ha azonban az ammoniták lesznek erősebbek nálad, akkor én segítek neked. 13  Erősnek és bátornak+ kell lennünk népünkért és Istenünk városaiért. Jehova pedig majd megteszi, amit jónak lát.” 14  Akkor Joáb és az emberei előrenyomultak, hogy megütközzenek a szírekkel, azok pedig megfutamodtak előlük.+ 15  Amikor az ammoniták látták, hogy a szírek megfutamodtak, ők is menekülni kezdtek a testvére, Abisai elől, és visszavonultak a városba. Joáb ezután Jeruzsálembe ment. 16  Amikor a szírek látták, hogy vereséget szenvedtek Izraeltől, követeket küldtek, hogy odahívják a folyó*+ vidékén levő szíreket, élükön Sofákkal, Hadadézer seregének a vezérével.+ 17  Amikor ezt jelentették Dávidnak, ő azonnal egybegyűjtötte egész Izraelt, átkelt a Jordánon, eljutott hozzájuk, és csatarendbe állt velük szemben. Dávid csatarendbe állt a szírekkel szemben, azok pedig harcba szálltak ellene.+ 18  De a szírek megfutamodtak Izrael elől. Dávid 7000 szekérhajtót és 40 000 gyalogost ölt meg a szírek közül. Sofákot, a sereg vezérét is megölte. 19  Mikor aztán Hadadézer szolgái látták, hogy vereséget szenvedtek Izraeltől,+ nyomban békét kötöttek Dáviddal, és az alattvalói lettek.+ Szíria azután már nem akart segíteni az ammonitáknak.

Lábjegyzetek

Vagy: „odaadó szeretettel”. Lásd: Szójegyzék.
Vagy: „odaadó szeretettel”. Lásd: Szójegyzék.
Egy talentum 34,2 kg. Lásd: B14-es függ.
Szó szerint: „Arám-Naharaimból”.
Szó szerint: „kezébe”.
Vagyis az Eufrátesz.