5Mózes 26:1–19
26 Ha majd bemész arra a földre, melyet Jehova, a te Istened ad neked örökségül, és birtokba veszed, és rajta laksz,
2 akkor vegyél mindennek az első terméséből, amit a föld terem, amit azon a földön gyűjtesz be, melyet Jehova, a te Istened ad neked. Tedd azokat kosárba, és menj arra a helyre, melyet Jehova, a te Istened kiválaszt, hogy ott legyen a neve.+
3 Menj a paphoz, aki azokban a napokban fog szolgálni, és mondd ezt neki: »Kijelentem ma Jehova, a te Istened előtt, hogy bejöttem a földre, mely felől megesküdött Jehova az ősapáinknak, hogy nekünk adja.+«
4 A pap vegye el a kezedből a kosarat, és tegye Jehova, a te Istened oltára elé.
5 Te pedig jelentsd ki Jehova, a te Istened előtt: »Apám vándor* arameus+ volt. Lement Egyiptomba,+ és bevándorlóként lakott ott. Akkor még nem voltak sokan a háznépében,+ de ott nagy, erős és hatalmas nemzetté lett.+
6 Az egyiptomiak rosszul bántak velünk, elnyomtak minket, és kemény rabszolgasorban kellett élnünk.+
7 Ezért mi Jehovához, ősapáink Istenéhez kiáltottunk, és Jehova meghallotta hangunkat, látta a nyomorúságunkat, a nehézségeinket, és azt, hogy elnyomnak bennünket.+
8 Végül Jehova kihozott minket Egyiptomból erős kézzel, kinyújtott karral,+ félelmetes tettekkel, úgy, hogy jeleket és csodákat tett.+
9 Majd elhozott minket erre a helyre, és nekünk adta ezt a földet, a tejjel és mézzel folyó földet.+
10 Most pedig elhoztam az első termését annak a földnek, melyet Jehova adott nekem.+«
Tedd hát azt Jehova, a te Istened elé, azután hajolj meg Jehova, a te Istened előtt.
11 Örülj a lévitával és a köztetek lakó bevándorlóval együtt minden jónak, melyet Jehova, a te Istened neked és a háznépednek adott.+
12 Amikor a harmadik évben, a tized évében elkülöníted a termésed teljes tizedét+, akkor add azt a lévitának, a bevándorlónak, az árvának* és az özvegynek, és egyenek a városaidban* jóllakásig.+
13 Ekkor mondd ezt Jehova, a te Istened előtt: »Eltávolítottam a házamból a szent részt, és a lévitának, a bevándorlónak, az árvának és az özvegynek adtam,+ ahogy parancsoltad nekem. Nem szegtem meg és nem is hagytam figyelmen kívül a parancsaidat.
14 Nem ettem belőle, amikor gyászoltam, nem vettem el belőle, amikor tisztátalan voltam, és halottra sem adtam belőle. Engedelmeskedtem Jehovának, az én Istenemnek, és mindent megtettem, amit parancsoltál nekem.
15 Most pedig tekints le a te szent lakhelyedből, az égből, és áldd meg+ a népedet, Izraelt, és a tejjel és mézzel folyó földet,+ melyet nekünk adtál, ahogyan megesküdtél ősapáinknak.+«
16 A mai napon Jehova, a te Istened azt parancsolja neked, hogy tegyél eleget ezeknek a rendelkezéseknek és bírói döntéseknek. Tartsd meg őket teljes szívedből+ és teljes lelkedből*.
17 Ma hallottad Jehova kijelentését, hogy ő lesz a te Istened mindaddig, míg az ő útján jársz, megtartod a rendelkezéseit+, parancsait+ és bírói döntéseit+, valamint hallgatsz a szavára.
18 Jehova pedig hallotta ma a kijelentésedet, hogy megtartod minden parancsát, és hogy a népe leszel, a különleges népe,*+ ahogyan megígérte neked.
19 Ha szent népe leszel Jehovának,+ a te Istenednek, akkor, ahogy ígérte, az általa létrehozott összes nemzet fölé emel,+ és dicséretet, hírnevet és dicsőséget ad neked.”
Lábjegyzetek
^ Esetleg: „veszendő”.
^ Szó szerint: „kapuidon belül”.
^ Vagy: „apátlan gyermeknek”.
^ Lásd: Szójegyzék.
^ Vagy: „értékes tulajdona”.
