5Mózes 6:1–25
6 Ezek azok a parancsolatok, rendelkezések és bírói döntések, melyeket Jehova, a ti Istenetek adott. Azért adta ezeket, hogy tanítsalak meg rájuk benneteket, hogy megtartsátok azokat a földön, amelyre átmentek, hogy birtokba vegyétek,
2 és hogy mélységesen tiszteljétek* Jehovát, a ti Isteneteket, és életetek minden napján megtartsátok minden rendeletét és parancsolatát, melyet parancsolok nektek – nektek, a fiaitoknak és az unokáitoknak+ –, hogy sokáig éljetek.+
3 Figyelj, ó, Izrael! Gondosan tartsd meg ezeket, hogy jól menjen a sorod, és nagyon sokan legyetek a tejjel és mézzel folyó földön, ahogy Jehova, ősapáitok Istene ígérte nektek.
4 Figyelj, ó, Izrael! Jehova a mi Istenünk, és csak egy Jehova van.+
5 Szeresd Jehovát, a te Istenedet teljes szíveddel, teljes lelkeddel*+ és teljes erőddel*+.
6 Legyenek ezek a szavak, melyeket ma parancsolok neked, a szívedben.
7 Vésd ezeket a gyermekeid* elméjébe,*+ és beszélj róluk, amikor a házadban ülsz, amikor úton vagy, amikor lefekszel és amikor felkelsz.+
8 Kösd őket emlékeztetőként a kezedre, és legyenek pántként a homlokodon*.+
9 Írd fel őket a házad ajtófélfáira és a kapuidra.
10 Amikor Jehova, a te Istened bevisz téged arra a földre, mely felől megesküdött ősapáidnak, Ábrahámnak, Izsáknak és Jákobnak, hogy neked adja+ – a földre, ahol nagy és szép városok vannak, melyeket nem te építettél;+
11 házak, melyek tele vannak mindenféle jóval, amikért nem te dolgoztál; kivájt víztárolók, melyeket nem te vájtál ki; szőlők és olajfák, melyeket nem te ültettél –, te pedig eszel és jóllaksz,+
12 akkor vigyázz, nehogy elfeledkezz Jehováról,+ aki kihozott Egyiptom földjéről, ahol rabszolga voltál*.
13 Jehovát, a te Istenedet imádd*,+ őt szolgáld,+ és az ő nevére esküdj.+
14 Ne kövessetek más isteneket, a körülöttetek élő népek egyik istenét se,+
15 mert Jehova, a ti Istenetek, aki köztetek van, olyan Isten, aki kizárólagos odaadást vár el.+ Máskülönben Jehovának, a ti Isteneteknek a haragja fellángol ellenetek,+ és ő kipusztít titeket a föld színéről.+
16 Ne tegyétek próbára Jehovát, a ti Isteneteket,+ mint ahogy próbára tettétek Massánál.+
17 Gondosan tartsátok meg Jehovának, a ti Isteneteknek a parancsolatait, emlékeztetőit és rendeleteit, melyeket parancsolt nektek.
18 Azt tegyétek, ami helyes és jó Jehova szemében, hogy jól menjen a sorotok, és bemehessetek arra a jó földre, mely felől Jehova megesküdött ősapáitoknak, és birtokba vehessétek azt+
19 úgy, hogy elűzitek magatok elől minden ellenségeteket, ahogy megígérte Jehova.+
20 Ha majd a jövőben a fiad megkérdezi: »Miért adta nektek Jehova, a mi Istenünk ezeket az emlékeztetőket, rendelkezéseket és bírói döntéseket?«,
21 akkor mondd a fiadnak: »A fáraó rabszolgái voltunk Egyiptomban, de Jehova kihozott minket Egyiptomból erős kézzel.
22 Jehova nagy és pusztító jeleket meg csodákat vitt véghez Egyiptomon,+ a fáraón és az egész háznépén a szemünk láttára.+
23 Majd kihozott bennünket onnan, hogy idehozzon, és nekünk adja a földet, mely felől megesküdött ősapáinknak.+
24 Jehova ekkor megparancsolta, hogy tegyünk eleget mindezeknek a rendeleteknek, és mélységesen tiszteljük* Jehovát, a mi Istenünket, hogy mindig jól menjen a sorunk,+ és életben maradjunk,+ ahogy ez a mai napon is van.
25 Isten igazságosnak fog tartani minket, ha gondosan megtartjuk ezeket a parancsolatokat, és engedelmeskedünk Jehovának, a mi Istenünknek, ahogyan parancsolta nekünk.+«
Lábjegyzetek
^ Szó szerint: „hogy féljétek”.
^ Lásd: Szójegyzék.
^ Vagy: „életerőddel”; „képességeiddel”.
^ Szó szerint: „fiaid”.
^ Vagy: „ismételd el ezeket a gyermekeidnek”.
^ Szó szerint: „a szemeid között”.
^ Szó szerint: „a rabszolgák házából”.
^ Szó szerint: „féld”.
^ Szó szerint: „és féljük”.
