Ezékiel 10:1–22
10 Amint figyeltem, láttam, hogy a kerubok feje fölött levő mennyezet fölött valami zafírkőféle látszik, és az egy trónhoz hasonlított.+
2 Majd Isten így szólt a lenvászonba öltözött férfihoz:+ „Menj be a forgó kerekek+ közé, a kerubok alá, és töltsd meg mindkét markodat izzó szénnel+ onnan a kerubok közül, és szórd a városra.”+ Erre az bement oda a szemem láttára.
3 A kerubok a ház* jobb oldalán álltak, amikor a férfi bement, és a felhő betöltötte a belső udvart.
4 És Jehova dicsősége+ fölemelkedett a kerubokról, és a ház bejáratának küszöbéhez vonult, a ház pedig lassanként megtelt a felhővel,+ és az udvart betöltötte Jehova dicsőségének fényessége.
5 És a kerubok szárnyainak hangja a külső udvarban is hallható volt. Olyan volt, mint a mindenható Istennek a hangja, amikor beszél.+
6 Majd Isten ezt parancsolta a lenvászonba öltözött férfinak: „Végy tüzet a forgó kerekek közül, onnan a kerubok közül.” Az bement, és megállt a kerék mellett.
7 Az egyik kerub erre kinyújtotta a kezét a kerubok között égő tűz felé.+ Kivett valamennyi izzó szenet, és a lenvászonba öltözött férfi+ két markába tette, az pedig fogta, és kiment.
8 A kerubok szárnyai alatt olyasmi volt, ami emberi kezekhez hasonlított.+
9 Miközben figyeltem, négy kereket láttam a kerubok mellett. Mindegyik kerub mellett volt egy kerék, és a kerekek úgy ragyogtak, mint a krizolitkő.+
10 Mindegyik kerék ugyanúgy nézett ki. Olyanok voltak, mintha kerék lett volna a kerékben.
11 Amikor mozogtak, mind a négy irányba tudtak haladni, anélkül hogy elfordultak volna, mert amerre a kerub feje* nézett, arra mentek. Nem fordultak el menet közben.
12 Az egész testük, a hátuk, a kezük, a szárnyaik és a kerekek, mind a négyük kerekei tele voltak szemekkel körös-körül.+
13 Hallottam, hogy a kerekekhez így kiált egy hang: „Forgó kerekek!”
14 Mindegyiknek* négy arca volt. Az első arc kerubarc, a második emberarc, a harmadik oroszlánarc, a negyedik pedig sasarc volt.+
15 És fölemelkedtek a kerubok – ugyanezeket az élő teremtményeket* láttam a Kébár+ folyónál –,
16 és amikor a kerubok mozogtak, mellettük haladtak a kerekek is. Amikor pedig a kerubok fölemelték a szárnyaikat, hogy magasan a föld felett legyenek, a kerekek nem fordultak el mellettük, és nem mozdultak el mellőlük.+
17 Amikor ezek megálltak, azok is megálltak, és amikor ezek fölemelkedtek, azok is fölemelkedtek velük, mert az élő teremtményeken működő szellem* rajtuk is működött.
18 Jehova dicsősége+ aztán elvonult a ház bejáratának küszöbéről, és megállt a kerubok fölött.+
19 A kerubok erre fölemelték a szárnyaikat, és fölemelkedtek a földről a szemem láttára. A kerekek akkor is mellettük voltak, amikor a kerubok elmentek. Megálltak Jehova háza keleti kapujának a bejáratánál, és Izrael Istenének dicsősége fölöttük volt.+
20 Ezek voltak azok az élő teremtmények,* amelyeket korábban Izrael Istene alatt láttam a Kébár+ folyónál, így fölismertem, hogy ezek kerubok.
21 Mind a négynek négy arca és négy szárnya volt, a szárnyaik alatt pedig olyasmi volt, ami emberi kezekhez hasonlított.+
22 Az arcaik olyanok voltak, mint amilyeneket a Kébár folyónál láttam.+ Mindegyik kerub egyenesen haladt előre.+
Lábjegyzetek
^ Vagy: „templom”.
^ Szó szerint: „a fej”.
^ Vagyis mindegyik kerubnak.
^ Szó szerint: „ugyanezt az élő teremtményt”.
^ Szó szerint: „az élő teremtmény szelleme”.
^ Szó szerint: „ez az az élő teremtmény”.
