János 14:1–31
14 „Ne nyugtalankodjatok!+ Higgyetek Istenben,+ és higgyetek bennem is!
2 Az Atyám házában sok lakóhely van. Ha nem így lenne, megmondtam volna nektek, mert elmegyek, hogy helyet készítsek nektek.+
3 Miután elmegyek, és helyet készítek nektek, ismét eljövök, és elviszlek titeket oda, ahol én vagyok,* hogy ti is ott legyetek.+
4 És ahová megyek, oda tudjátok az utat.”
5 Tamás+ így szólt hozzá: „Uram, nem tudjuk, hová mész. Hogy tudhatnánk az utat?”
6 Jézus ezt mondta neki: „Én vagyok az út,+ az igazság+ és az élet+. Senki sem jut az Atyához, csakis általam.+
7 Ha engem ismertetek volna, az Atyámat is ismertétek volna. Mostantól fogva ismeritek őt, sőt, már láttátok is.+”
8 Fülöp ezt mondta neki: „Uram, mutasd meg nekünk az Atyát, és az elég nekünk.”
9 Jézus így szólt hozzá: „Ennyi ideje veletek vagyok, és nem ismertél meg engem, Fülöp? Aki engem látott, látta az Atyát is.+ Hogyhogy azt mondod: »Mutasd meg nekünk az Atyát.«
10 Nem hiszed, hogy én egységben vagyok az Atyával, és az Atya egységben van velem?+ Amit mondok nektek, azt nem magamtól mondom,+ hanem az Atya, aki egységben marad velem, ő viszi véghez a cselekedeteit általam.
11 Higgyétek el nekem, hogy én egységben vagyok az Atyával, és az Atya egységben van velem. De ha másért nem, a cselekedetekért higgyetek.+
12 Teljesen biztosak lehettek benne, hogy aki hisz bennem, az is véghez viszi majd azokat a tetteket, amelyeket én. Sőt, nagyobbakat tesz majd ezeknél,+ mert elmegyek az Atyához+.
13 És amit csak kértek az én nevemben, meg fogom tenni, hogy a Fiú dicsőítse az Atyát.+
14 Ha valamit kértek az én nevemben, meg fogom tenni.
15 Ha szerettek engem, megteszitek, amit parancsolok nektek.+
16 Én pedig kérni fogom az Atyát, és másik segítőt* ad nektek, hogy az örökre veletek legyen,+
17 az igazság szellemét,+ melyet a világ nem kaphat meg, mert nem is látja, és nem is ismeri.+ Ti ismeritek, mivel veletek marad, és bennetek van.
18 Nem hagylak árván benneteket. Eljövök hozzátok.+
19 Egy kis idő még, és a világ nem lát engem többé, de ti látni fogtok engem,+ mert én élek, és ti is élni fogtok.
20 Azon a napon megtudjátok, hogy én egységben vagyok az Atyámmal, ti pedig egységben vagytok velem, és én egységben vagyok veletek.+
21 Az szeret engem, aki ismeri a parancsaimat, és teljesíti azokat. Aki pedig engem szeret, azt szeretni fogja az én Atyám, és én is szeretni fogom őt, és lehetővé teszem neki, hogy igazán megismerjen.”
22 Júdás+ – nem az Iskariót – megkérdezte tőle: „Uram, mi történt, hogy nekünk teszed lehetővé, hogy igazán megismerjünk, és nem a világnak?”
23 Jézus ezt válaszolta neki: „Ha valaki szeret engem, megfogadja a szavaimat,+ és az Atyám szeretni fogja őt. Az Atyámmal elmegyünk hozzá, és együtt fogunk lakni vele.+
24 Aki nem szeret engem, nem fogadja meg a szavaimat. A szavaim, amelyeket most hallotok, nem tőlem vannak, hanem az Atyától, aki küldött engem.+
25 Ezekről addig beszélek nektek, míg veletek vagyok.
26 De a segítő, a szent szellem, melyet az Atya küld majd az én nevemben, mindenre megtanít titeket, és eszetekbe juttatja mindazt, amit mondtam nektek.+
27 A béke, amit tőlem kaptok, veletek marad.+ A világ nem tudja megadni nektek ezt a békét. Ne nyugtalankodjatok, és ne is féljetek.
28 Hallottátok, hogy ezt mondtam nektek: »Elmegyek, és visszajövök hozzátok.« Ha igazán szerettek engem, örültök, hogy elmegyek az Atyához, mert az Atya nagyobb nálam.+
29 Most mondom el ezt nektek, még mielőtt megtörténik, hogy amikor megtörténik, higgyetek.+
30 Nem sokat beszélek már veletek, mert jön a világ uralkodója+, és nincs hatalma felettem.+
31 De hogy a világ megtudja, hogy szeretem az Atyát, mindent úgy teszek, ahogy az Atya megparancsolta nekem.+ Gyertek, menjünk el innen!