János 16:1–33
16 Azért beszéltem nektek ezekről, hogy el ne botoljatok.
2 Kizárnak majd benneteket a zsinagógából.+ Igen, eljön az óra, amikor mindenki, aki megöl titeket,+ azt hiszi, hogy szent szolgálatot végez Istennek.
3 Ezeket azonban azért teszik, mert nem ismerték meg sem az Atyát, sem engem.+
4 De azért beszéltem nektek ezekről, hogy amikor megtörténnek, emlékezzetek rá, hogy elmondtam nektek ezeket.+
Eleinte azért nem beszéltem nektek minderről, mert veletek voltam.
5 Most viszont elmegyek ahhoz, aki küldött engem,+ és mégsem kérdezi meg tőlem egyikőtök sem: »Hová mész?«
6 De mivel beszéltem nektek ezekről, bánatos lett a szívetek.+
7 Az igazságot mondom nektek: hasznotokra van, hogy elmegyek. Mert ha nem megyek el, nem jön el hozzátok a segítő*+. Ha viszont elmegyek, elküldöm őt hozzátok.
8 És amikor eljön, egyértelműen megmutatja majd a világnak, hogy mi a bűn, az igazságosság és Isten ítélete:
9 először is megmutatja, hogy mi a bűn,+ mert nem hisznek bennem;+
10 azután, hogy mi az igazságosság, mert az Atyához megyek, és nem láttok engem többé;
11 azután pedig, hogy mi Isten ítélete, mert Isten megítélte e világ uralkodóját.+
12 Sok mondanivalóm van még nektek, de most még nem értenétek meg.
13 Amikor viszont eljön a segítő, az igazság szelleme,+ segíteni fog nektek, hogy teljesen megértsétek az igazságot, mert nem önmagától szól majd, hanem azt mondja, amit hall, és kijelenti nektek, hogy mi fog történni.+
14 Az majd dicsőít engem,+ mivel kijelenti nektek, amit tőlem hall.+
15 Mindazt, amit az Atya tud, elmondta nekem.+ Ezért mondtam, hogy a segítő kijelenti nektek azt, amit tőlem hall.
16 Egy kis idő még, és nem láttok engem többé,+ aztán megint egy kis idő, és látni fogtok engem.”
17 Erre a tanítványai közül némelyek ezt kérdezték egymástól: „Mit ért azon, amikor ezeket mondja nekünk: »Egy kis idő még, és nem láttok engem, aztán megint egy kis idő, és látni fogtok engem«, és »mert az Atyához megyek«.”
18 Ezt mondták: „Mit jelent az, hogy ezt mondja: »Egy kis idő még«. Nem tudjuk, miről beszél.”
19 Jézus tudta, hogy meg akarják őt kérdezni, ezért így szólt hozzájuk: „Azért kérdezgetitek egymást, hogy megtudjátok, miért mondtam azt, hogy »egy kis idő még, és nem láttok engem, aztán megint egy kis idő, és látni fogtok engem«?
20 Higgyétek el nekem, hogy sírni és jajgatni fogtok, a világ pedig örül majd. Bánkódni fogtok, de bánatotok örömre fordul.+
21 Amikor egy asszony szül, fájdalmai vannak,* mert eljött az órája. Ám miután világra hozta a kisgyermekét, nem emlékszik többé a gyötrelmeire az öröm miatt, hogy világra jött egy ember.
22 Most ti is bánkódtok ugyan, de én ismét látni foglak benneteket, és szívből fogtok örülni,+ és az örömötöket senki el nem veszi tőletek.
23 Azon a napon nem kérdeztek tőlem semmit. Teljesen biztosak lehettek benne, hogy bármit kértek az Atyától,+ ő meg fogja adni nektek az én nevemben.+
24 Eddig semmit sem kértetek az én nevemben. Kérjetek, és kaptok, és nagyon fogtok örülni.
25 Ezeket hasonlatokban mondtam nektek. De eljön az óra, amikor nem beszélek nektek többé hasonlatokban, hanem nyíltan beszélek nektek az Atyáról.
26 Azon a napon az én nevemben fogjátok kérni az Atyát. De nem azt értem ezalatt, hogy én fogom kérni az Atyát az érdeketekben,
27 mert az Atya szeret titeket, mivel ti is szerettetek engem,+ és elhittétek, hogy Isten képviselőjeként jöttem.+
28 Az Atyám képviselőjeként jöttem el ebbe a világba. Most itt hagyom a világot, és elmegyek az Atyához.+”
29 A tanítványai ezt mondták: „Látod, most nyíltan beszélsz, és nem mondasz semmi hasonlatot.
30 Most már tudjuk, hogy mindent tudsz, és nem kell várnod arra, hogy valaki feltegyen neked egy kérdést, mert tudod, mire gondol. Ezért elhisszük, hogy Istentől jöttél.”
31 Jézus így válaszolt nekik: „Most hisztek?
32 Eljön az óra, sőt már el is jött, amikor szétszóródtok, hazamentek és egyedül hagytok.+ De nem vagyok egyedül, mert az Atya velem van.+
33 Ezeket azért mondtam nektek, hogy békétek legyen általam+. A világban nyomorúságotok lesz. De bátorság! Én legyőztem a világot.+”
Lábjegyzetek
^ Az ebben a versben szereplő „segítő” és „őt” szavak a görögben hímneműek, mivel itt a szent szellem megszemélyesítéséről van szó. A szent szellem egy személytelen erő, mely egyébként semleges nemű a görögben.
^ Szó szerint: „bánkódik”.