Figyeljük a világot

Kisgyermekek és a tévé

Az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia azt tanácsolja, hogy a kétévesnél fiatalabb gyermekek ne nézzenek tévét, írja a The Toronto Star. Az agy fejlődésének korai szakaszát tanulmányozva kimutatták, hogy a kisbabáknak és kisgyermekeknek arra van szükségük, hogy közvetlen kapcsolatban legyenek a szüleikkel, és azokkal, akik gondoskodnak róluk. A tévénézés „megakadályozhatja azt a kölcsönhatást, amely segít a gyermekeknek szociális és érzelmi téren, valamint az érzékelőkészség terén képességeik fejlesztésében”. Igaz, nem minden szakértő osztja ezt a véleményt. A Kanadai Gyermekgyógyászati Társaság például azt mondja, hogy ha szülői felügyelet mellett naponként maximum fél órán át színvonalas programot néz a gyermek, az „lehetőséget ad neki arra, hogy tanuljon a szülőtől”. De mindkét intézet egyetért abban, hogy a kisgyermekek hálószobájába nem szabad televíziót vagy számítógépet tenni, és hogy a tévét nem lehet bébiszitternek használni. Mivel a tévénézés hatással lehet a fiatalok egészségére, a javaslat az, hogy „ajánljuk a gyerekeknek, hogy játsszanak valamit a szabad levegőn, olvassanak vagy játsszanak kirakójátékkal”.

Csalódottság a munkahelyen

Miért jönnek ki egyesek a béketűrésből, és miért válnak agresszívekké a munkahelyükön? Sam Klarreich, torontói pszichológus szerint ezt nemcsak a stressz válthatja ki, hanem az is, ha csak kis mértékben vagyunk képesek elviselni a csalódottságot. Klarreich véleménye alapján ez a körülmény azoknál az alkalmazottaknál alakul ki, akik úgy érzik, „hogy a lelküket is ki kell tenniük a munkahelyükön, és rájönnek, hogy amit ezért cserébe kapnak, nincs arányban azzal, amit ők adnak” — írja a Globe and Mail című újság. Klarreich arra figyelmeztet, hogy a hosszasan táplált harag „nagyon egészségtelen érzelem”, és agyérkatasztrófát vagy szívrohamot idézhet elő. A pszichológus arra buzdítja a munkavállalókat, hogy tanulják meg elfogadni a csalódásokat, és üljenek le a munkaadójukkal, hogy higgadt körülmények között megbeszéljék, mennyi munka az, amit ésszerűen el tudnak végezni. Másrészről Klarreich azt tanácsolja a munkaadóknak, hogy figyeljenek oda, ha valamelyik alkalmazottjuknál látják a kiégés első jeleit, és adjanak neki a szokásosnál nagyobb támogatást, könnyítsenek valamennyit a rá nehezedő terheken, vagy ajánlják neki, hogy vegyen ki egy szabadnapot.

Az éneklés felvidítja a szívet

A tudósok megállapították, hogy az éneklés olyan kémiai anyagokat szabadít fel az agyban, amelyektől oldottnak és boldognak érezzük magunkat. Erről szól a Stuttgarter Nachrichten című német újság egyik írása. A kutatók azt mondják, hogy az éneklés megmozgatja „az érzelmekért felelős molekulákat” az agyban. Tehát „az éneklés állítólag nemcsak kifejez, hanem létre is hoz érzelmeket” — mondja a cikk. Zenetanárok megfigyelése szerint manapság sokan „divatjamúltnak” érzik az éneklést, vagy azt gondolják, hogy nekik úgysem valami jó a hangjuk, ezért inkább hagyják, hogy a hírközlési eszközök szolgáltassanak zenét és énekszót. De ez a vizsgálat kimutatja, hogy az embereknek nagyon jót tesz, ha maguk is énekelnek.

Terménytolvajlás

A Siegener Zeitung írása szerint számos németországi tartományban a gazdák arról panaszkodnak, hogy egyre többször fordul elő terménytolvajlás. A tolvajok vödörszámra viszik az uborkát, mikrobuszokba halmozzák a rengeteg spárgát. Egyszer 7000 földieper-palántát vittek el. Lehet, hogy némelyikük az egyre romló gazdasági helyzet miatt lop élelmet, de úgy tűnik, mások pusztán hobbiból teszik. A gazdák „a legkülönfélébb autókat” szokták látni a kifosztott földek közelében. A földek gyakran messze vannak a tulajdonos házától, és a tolvajok ettől csak még jobban felbátorodnak. Az egyik szakértő azt tanácsolta a gazdáknak, hogy tegyenek trágyát a termésre, ez elveszi a tolvajok kedvét a lopástól.

A társaságba járók általában tovább élnek

A Harvard Egyetem egyik nemrégen készült tanulmánya azt mutatja, hogy azok az idősödő személyek, akik szívesen vannak társaságban, azaz járnak például templomba, étterembe, sportrendezvényekre vagy moziba, átlagosan két és fél évvel tovább élnek, mint azok, akik kevésbé járnak társaságba. A tanulmányt készítő Thomas Glass a Harvardról elmondja, hogy hosszú ideig úgy gondolták, hogy ezeknek a tevékenységeknek a fizikai oldala az, ami segít az embereknek. De hozzáfűzte, hogy ez a tanulmány szolgáltatta „az eddigi talán legerőteljesebb közvetett bizonyítékot arra nézve, hogy ha élete alkonyán tartalmas cél van az ember szeme előtt, az meghosszabbítja az életet”. Glass megfigyelése szerint, ha valaki tevékenyebb, bármilyen területről legyen is szó, az majdnem minden esetben meghosszabbítja az életét.

 A világ legöregebb hajóroncsai

Oceanográfusok két föníciai hajó roncsaira bukkantak, amelyek az i. e. 750 körüli időkből valók — írja a Sciences et avenir című francia folyóirat. Ez az Izrael partjaitól távol, mintegy 500 méteres mélységben nyugvó, 15 és 18 méter hosszú hajó a két legöregebb hajó, amire eddig nyílt vízben rábukkantak. A hajók Tírus kikötőjéből indultak bort tároló agyagamforákkal megrakva, és feltehetőleg Egyiptomba vagy az észak-afrikai Karthágó városába igyekeztek. Az International Herald Tribune a hajókat feltáró Robert Ballardot idézte, aki így nyilatkozott: „Az óceánok nagy mélysége, a napfény hiánya, és a nagy nyomás úgy tűnik, sokkal hosszabb ideig megőrzi a történelmet, mint gondoltuk volna.” A kutatók szerint ez a felfedezés „új fejezetet nyithat ennek az ókori tengerhajózási kultúrának a kutatásában”.

Elsősorban így lazítunk

Egy nem régi vizsgálat során ezer embert kérdeztek meg harminc különböző országból arról, hogy mi az, amivel leginkább el tudja érni, hogy csökkenjen vagy enyhüljön benne a stressz. A Reuter hírügynökség beszámolója szerint világszerte a megkérdezettek 56 százaléka első helyen a zenét említené. Észak-Amerikában 64 százalékuk tette a zenét az első helyre, míg Ázsia fejlett országait tekintve ez az arány 46 százalék volt. Összességében a tévénézés került a második helyre, és ezt követte a fürdés vagy zuhanyozás. „Ha arra gondolunk, mennyibe kerül a zene, és milyen könnyen elérhető a rádión, tévén, CD-lejátszókon, az interneten vagy más új csatornákon keresztül, akkor egyáltalán nem meglepő, hogy a világnak több mint a fele zenét hallgat, ha lazítani akar” — mondta Tom Miller, a Roper Starch Worldwide által készített vizsgálat vezetője.

A szegénység világméretű gond

A Világbank elnöke, James D. Wolfensohn nemrég aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy továbbra is szembe kell néznünk a világon mindenütt jelen lévő szegénységgel. A Mexikóvárosban megjelenő La Jornada című újság Wolfensohn szavait idézve azt írja, hogy a föld hatmilliárd lakójának egyharmada még mindig rendkívüli szegénységben él. Továbbá a föld népességének a fele kevesebb mint napi két dollárból, egymilliárdan pedig kevesebb mint egy dollárból tartják fenn magukat. Bár Wolfensohn büszkén beszél azokról az eredményekről, amelyeket a Világbank ért el a szegénység elleni harcban, számadatokkal szolgál annak kimutatására, hogy a szegénység széles körű, és távolról sem mondhatjuk megoldott kérdésnek. A szakember így nyilatkozott: „El kell ismernünk, hogy a szegénység világméretű gond.”

Ha gyanús, inkább dobd ki

Bizonyosfajta penészgombák, amilyen például a márványsajton van, étkezésre alkalmasak. Más penészek azonban veszélyesek lehetnek, különösen a gyengébb egészségűeknek, figyelmeztet a UC Berkeley Wellness Letter. Többek között a kenyéren és más, gabonából készült termékeken lévő penészgombák a legmérgezőbb hatásúak. A penész szemmel látható részéből kiindulva gyakran gyökérhez hasonlítható gombafonalak járják át az ételt. Ezenkívül a penész által termelt méreganyagokat nem lehet főzéssel semlegesíteni. A Wellness Letter ezt tanácsolja:

▪ Ha lehetséges, tároljuk hűtőben a terméket, és használjuk fel, mielőtt penész képződhetne rajta.

▪ A kisebb méretű gyümölcsöket, mint amilyenek a bogyótermések vagy a szőlő, dobjuk ki, ha megpenészesednek. Csak akkor mossuk meg a gyümölcsöt, ha már meg akarjuk enni, mert a nedvesség is elősegíti a penészképződést.

▪ A nagyobb méretű, kemény gyümölcsökből és zöldségekből, mint amilyen az alma, burgonya, karfiol vagy a vöröshagyma, biztonságosan ki lehet vágni a kisebb, penészes területet. Ha lágy gyümölcs penészesedik meg, mint amilyen az őszibarack és a dinnye, akkor ki kell dobni.

▪ A megpenészesedett keménysajt egy részét meg lehet menteni, ha a penész körül legalább 2-3 centiméteres területen levágjuk a külső részt. De a megpenészesedett lágysajtot, joghurtot, a penészes kenyeret, húst, ételmaradékot, diót, mogyoróvajat, szörpöt és befőttet dobjuk ki.

Grillezés egészségesebben

Az étel fogyaszthatósága szempontjából mindig is tudott dolog volt, hogy a nem eléggé átsütött hús veszélyes lehet, de a kanadai National Post című újság azt írja, hogy az utóbbi években kialakult nézet szerint a túlzott mértékű átsütés esetén hosszabb távon mutatkoznak meg az egészségkárosító hatások — különösen, ha a kerti grillezőkön megég vagy megpörkölődik a csirke, hal vagy más hús. Ha a hús magas hőfokon sül, heterociklusos aminoknak (HCA) nevezett rákkeltő vegyületek képződnek. A beszámoló azt ajánlja, hogy ha egyszerű boros ecetes pácot használunk, amiben van „savas összetevő, mint például citromlé, narancslé vagy ecet”, akkor biztonságosabbá tehetjük a grillezést. Az Amerikai Rákkutató Társaság kutatói ismételt vizsgálatok eredménye alapján „arra jöttek rá, hogy a boros ecetes páccal készített ételekben 92-99 százalékkal kevesebb HCA volt, mint azokban, amelyeket nem pácoltak, függetlenül attól, hogy negyven percig, vagy két napig állt a hús a páclében”.