Milyen az erkölcs napjainkban?
Milyen az erkölcs napjainkban?
Egy áprilisi reggelen 1999-ben valami megzavarta a Denverhez (Colorado, USA) közeli Littleton nevű város nyugalmát. Két fiú fekete viharkabátban bement a helyi középiskolába, s rálőtt a diákokra és a tanárokra. Bombákat is robbantottak. Megöltek tizenkét tanulót meg egy tanárt, s megsebesítettek több mint húsz személyt. A merénylők a saját életük kioltásával vetettek véget a mészárlásnak. Még csak 17 és 18 évesek voltak, de már mélységes gyűlölet fejlődött ki bennük bizonyos csoportokkal szemben.
SAJNOS a fent említett példa nem egyedi eset. Az újságok, a rádió és a televízió a világon mindenütt hasonló eseményekről számol be. Egy amerikai, oktatással foglalkozó statisztikai hivatal szerint 1997-ben körülbelül 11 000 fegyverhasználattal kapcsolatos erőszakos bűncselekményről
érkezett jelentés az amerikai iskolákból. Hamburgban 1997-ben 10 százalékkal megnövekedett az erőszakos cselekményekről szóló jelentések száma, s a gyanúsítottak 44 százaléka 21 év alatti fiatal volt.A korrupció megszokott a politikusok és a kormányzati tisztviselők között. Az Európai Unió (EU) megbízottjának, Anita Gradinnak az egyik 1998-as jelentése feltárta, hogy 1997-ben a becslések szerint 1,4 milliárd dollárt használtak fel megvesztegetésekre az Európai Unióban. Ez parkolási büntetések elengedésétől kezdve mezőgazdasági vagy más, EU-támogatások fondorlatos megszerzéséig mindent magában foglalt. Az EU megengedte, hogy nagy méretekben folyjon pénzmosás, valamint fegyver- és kábítószer-csempészet, a bűnszövetkezetek pedig megvesztegetéssel bírták hallgatásra az EU alkalmazottait. 1999-ben az EU bizottsága úgy, ahogy volt lemondott.
Ám a társadalomnak nem csupán a legfelsőbb rétege csal. Az Európai Unió bizottságának egyik jelentése — mely törvénytelenül munkát vállaló személyekről készült — feltárta, hogy az EU bruttó nemzeti termékének 16 százaléka olyan üzleti vállalkozások jövedelméből tevődik össze, melyek nincsenek bejegyezve, és amelyek után nem fizetnek adót. Oroszországban állítólag az összbevétel 50 százaléka törvénytelen jövedelmekből származik. Ezenkívül egy egyesült államokbeli testület, mely csalásokat igyekszik leleplezni, kijelentette, hogy az amerikai vállalatokat évente jóval több mint 400 milliárd dollárral károsítják meg azok az alkalmazottak, akik pénzt vagy vagyontárgyakat lopnak.
Az internetet sok pedofil használja, akik igyekeznek gyermekeket és fiatalkorúakat törvénytelen szexuális tevékenységre csábítani. A Mentsd meg a gyermekeket! nevű mozgalom svédországi szóvivője úgy véli, hogy egyre nagyobb aggodalomra ad okot az internetes gyermekpornográfia. Norvégiában ugyanezt a szervezetet 1883-szor értesítették gyermekpornográfiát tartalmazó internetes webhelyekről 1997-ben. A következő évben az effajta értesítések száma csaknem 5000-re ugrott. Az anyag javarészét azokban az országokban készítik, ahol a kormányzat vagy a helyi hatóságok nem tudják ellenőrizni ezt az alávaló tevékenységet.
Régen jobb volt?
Sokan, akiket elborzaszt a világ jelenlegi rémes erkölcsi állapota, talán vágyakozva gondolnak vissza szüleik vagy nagyszüleik korának a közösségi szellemére. Talán hallottak arról, hogy az embereknek nyugodtabb volt az életük, és a társadalom minden szintjén nagyra értékelték a becsületességet és az erkölcsösség más megnyilvánulásait. Meglehet, hogy idősebb emberek arról az időről mesélnek, amikor a keményen dolgozó emberek segítettek egymásnak, és erősek voltak a családi kötelékek, a fiatalok pedig biztonságban érezték magukat, és segítettek a szüleik gazdaságában vagy műhelyében.
Felmerül a kérdés: Tényleg erkölcsösebbek voltak az emberek a múltban? Vagy csak a nosztalgia torzítja el a letűnt idők emlékét? Figyeljük meg a történészek és a társadalom elemzőinek a válaszát.
[Kiemelt rész a 3. oldalon]
Az erkölcs meghatározása
Amikor ezekben a cikkekben az „erkölcs” szót használjuk, azokra az alapelvekre utalunk, melyek megmutatják, mi a jó és mi a rossz az emberi viselkedésben. A szó magában foglalja a becsületességet, a megbízhatóságot, valamint a viselkedés magas irányadó mértékeit a szexualitásban és más területeken.