Ötven éve festek porcelánt

ALFRED LIPPERT ELMONDÁSA ALAPJÁN

ÉDESANYÁM azt szerette volna, ha asztalos lesz belőlem. Az iskolában a tanárom viszont arra biztatta, hogy a közelünkben lévő Meisseni Porcelángyárban (Németország) szerezzen nekem munkát. Miért ragaszkodott ehhez a tanárom? Mert éles szeme megfigyelte, hogy nagyon ügyesen rajzolok. Nagyon szeretem az édesanyámat, de örülök, hogy a tanáromnak sikerült rábeszélnie őt erre a munkára. Így 14 évesen kezdtem megtanulni, hogyan lehet a világ néhány leggyönyörűbb, kézzel festett porcelánjának a festőjévé válni.

Meissenben már majdnem 300 éve készítenek porcelánt. Itt hozták létre 1710-ben az első európai gyárat, ahol igazi porcelánt készítenek. Körülbelül 30 évvel később a gyár megalapított egy iskolát, ahol a fiatalok megtanulhatták a porcelánfestés minden csínját-bínját. Ez az iskola még mindig működik, és a Meisseni Porcelángyár üzemelteti. Itt húztam remegő kézzel az első ecsetvonásokat mint porcelánfestő.

Az iskolában megtanultam a vázlatkészítés titkát, valamint azt, hogy hogyan kell virágokat, fákat, madarakat és más állatokat festeni. Ezen tanulmányaim alapozták meg a későbbi munkámat.

Mázas vagy máz nélküli?

A porcelán átlátszó kerámia, amelyre alapvetően kétféleképpen lehet festeni. Az egyik módszer az, hogy még azelőtt festünk a kerámiára, hogy azon máz volna. A máz nélküli porcelán viszont lyukacsos, és magába szívja a színeket, ezért a festéskor nagyon kell összpontosítani, mivel a legtöbb hibát nem lehet kijavítani. A másik módszer az, amikor a porcelán mázazása után festünk a munkadarabra. Én arra szakosodtam, hogy ezzel a módszerrel fessek virágokat a porcelánra díszítőelemként. Ez a munka nemcsak a festést foglalja magában, hanem a tervezést is, hogy minden egyes porcelánra más-más virágcsokor kerüljön. A festő tehát, miután megtanulta, miként összpontosítsa figyelmét, és miként zárja ki a zavaró körülményeket, megtanulja használni képzelőerejét, hogy valami csodálatosat alkosson.

Néhány évi virágfestés után végül a legnehezebb feladat elvégzésére lettem képesített: állatokat festettem. Ekkor láttam igazán hasznát azon korábbi tanulmányaimnak, amikor állatokat festettünk.

 A legizgalmasabb feladat

A szárazföldi állatok, a halak és madarak megfestése izgalmas feladat, hiszen mindegyik élőlénynek elevenséget kell sugároznia, vagyis nem szabad, hogy a mozdulatlanság érzését keltse bennünk, mint egy virág vagy egy fa. A művésznek ismernie kell valamennyire azoknak az állatoknak az anatómiáját és szokásait, amelyeket megfest. Például sok olyan jelenetet festek, amely vadon élő állatokat ábrázol, egyebek között szarvasbikákat hatalmas aganccsal.

Legjobban úgy tudhatok meg valamit az állatokról, ha személyesen tanulmányozom őket. Néhány évvel ezelőtt elterveztem, hogy festek egy képsorozatot a halakról, így vettem otthonra egy akváriumot, melybe mindenféle halat tettem. Feleségemmel órákon keresztül az akvárium mellett ültünk, és néztük a különböző halak mozgását és szokásait. Csak azután kezdtem el festeni, hogy megismertem őket.

Mitől lesz valaki jó festő?

A barátaim néha megkérdezik tőlem, hogy mitől lesz valaki jó porcelánfestő. Természetesen jó, ha a festőnek művészi adottságai vannak, éles a szeme és magabiztos a keze. Ez azonban még nem elég. Hogy valaki sikeres művész legyen, megfelelő szemlélettel kell tekintenie önmagát, a munkáját és más embereket. A jó festő olyan kézműves, aki keményen dolgozik ügyessége fejlesztésén. Tudja, hogy gyakorlat teszi a mestert. Állandóan tanul, hiszen meghallgatja, mit mondanak mások, és elfogadja a tanácsukat.

Van még egy dolog. A tapasztalt művész érzékeny a vásárlók óhajaira. Akik kézzel festett porcelánt vásárolnak, nem egy mindennapos darabot szeretnének, amelyet valameddig megtartanak, majd kidobnak, és másikat vesznek helyette. A vásárló művészi darabot akar, amelynek van kulturális értéke — olyat, amely felhívja magára a figyelmet, megdobogtatja a szívet, és gazdagabbá teszi a tulajdonosa életét. A festő örömmel részt vállal abból, hogy kielégítse ezeket az óhajokat.

A festés Istenbe vetett hithez vezet

Festői munkám ösztönzött arra, hogy komolyabban megvizsgáljam a Bibliát, és erős hitet fejlesszek ki Istenben. Hogyhogy? Időnként madárszakértőkkel dolgoztam együtt, és vázlatokat vagy festett madárábrázolásokat készítettem azokhoz a könyvekhez, amelyeken dolgoztak. Amikor elkezdtem ilyen ábrázolásokat készíteni, az evolúcióban hittem. Viszont közeli kapcsolatba kerültem számos íróval, akikkel sokat beszélgettem az élet eredetéről. Ezek a beszélgetések változtatták meg a szemléletmódomat.

Igen megdöbbentem azon, hogy bár a szakértők mind hittek az evolúcióban, mindegyikőjüknek megvolt a saját elmélete, mely gyakran ellentmondott más szakértők véleményének. Ahogyan én meg tudom állapítani, az evolúció elmélete nem egységes. Így azt a következtetést vontam le, hogy ha a szakértők nem tudnak megegyezni az evolúció egységes magyarázatában, hogyan tudná ezt megtenni más ember? Számomra az evolúció meghalt. Csakis a másik lehetőség maradt: az, hogy a földön az élet teremtés útján jött létre. Ekkor kezdtem hinni a Teremtőnkben.

Nagyon jó érzéssel és megelégedettséggel tölt el az, hogy az emberek örömüket lelik a munkámban. Úgy érzem, mindig is szeretni fogom a festészetet és a porcelánokat.

[Képek forrásának jelzése a 17. oldalon]

A 16. és 17. oldalon látható képek: Mit freundlicher Genehmigung der Staatlichen Porzellan-Manufaktur Meissen GmbH