Figyeljük a világot

Tanítsanak-e vallástörténetet, vagy ne?

Egy közvélemény-kutatás szerint, melyet nemrégiben végzett a Le Monde című újság és a Notre Histoire című magazin, a franciáknak csupán 57 százaléka mondta azt, hogy örülne, ha vallástörténetet tanítanának az állami iskolákban. „Figyelemre méltó, hogy egyre növekszik az ellenzők tábora — írja a Notre Histoire. — Ennek egyik oka az, hogy az emberek félnek a hittérítéstől, a másik pedig, hogy olyan iskolát képzelnek el, melyhez semmi köze sincs a vallásnak.” Ellentmondásnak tűnik, hogy a túlnyomó többség úgy véli, hogy az effajta oktatás toleránsabbá tenné a diákokat egymás iránt. A közvélemény-kutatásból kiderül, hogy az iszlám vallás négymillió hívével jelenleg a második legnagyobb vallás Franciaországban a katolikus vallás után, míg a protestánsok, zsidók, buddhisták, ortodox keresztények és Jehova Tanúi szintén részét képzik az ország „vallási sokféleségének”.

Hogyan terjed a fertőzés?

„Elég megnyitni a vízcsapot vagy felvenni a telefont, máris elkaphat az ember egy fertőző betegséget” — tudjuk meg a londoni The Guardian című újságból. Az Arizonai Egyetem (Tucson, USA) tudósai arról számoltak be, hogy egy olyan ember, aki erősen meg van hűlve, és kifújja az orrát, majd megnyitja a vízcsapot, „1000-nél is több vírust hagyhat a csapon”. Ezek közül a vírusok közül sok megfertőzheti a következő személyt, aki a csaphoz ér, főleg akkor, ha ez a valaki hozzáér a szájához, az orrához vagy a szeméhez. Azok a vizsgálatok, melyeket baktériumokkal és baktériumban szaporodó vírusokkal (bakteriofágokkal) végeztek, rámutattak, hogy „a telefonkagylókon a baktériumok 39 százaléka, a vírusoknak pedig 66 százaléka terjed tovább, míg a csapon a baktériumok 28 százaléka, a vírusoknak pedig 34 százaléka”. Ezeknek a kórokozóknak több mint az egyharmada jut be annak a személynek a szervezetébe, aki fertőzött ujjal megérinti az alsó ajkát. Könnyen terjeszthetők a rotavírusok által okozott betegségek és a szalmonella okozta hasmenés, ha valaki nem mossa meg a kezét.

Bevetésen a szárnyasok

„Kínában az elmúlt 25 év legnagyobb sáskacsapása elleni küzdelemben bevetettek egy 700 000 különlegesen képzett kacsából és csirkéből álló hadsereget” — számol be a londoni The Daily Telegraph című újság. 2000 nyarán a sáskarajok elpusztítottak 1,6 millió hektárnyi terményt az ország északi és keleti részén, és 3,9 millió hektárnyi legelőt a nyugati határvidéken lévő Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területen. A kacsákat és a csirkéket betanították, hogy füttyszóra üldözőbe vegyék a rovarokat, és megegyék őket. Csao Hszin-csun, aki egy sáska- és patkányirtással foglalkozó szervezet igazgatóhelyettese Hszincsiang-Ujgurban, ahol is kiképezték és bevetették a szárnyasokat, elmagyarázza: „A gazdák tudták, hogy a csirkék nagyon szeretnek lakmározni a sáskákból. Ezért végeztünk néhány vizsgálatot, [és] arra jöttünk rá, hogy a kacsák több sáskát tudnak megenni, mint a csirkék [akár 400 sáskát is el tudnak fogyasztani naponta], a csirkéknél jobban bírják a rossz időjárást, és nem esnek a sasok meg a menyétek áldozatául . . . Elengedjük őket a legelőn, füttyentünk, s máris habzsolják a sáskákat.” Ezek a szárnyasok részét alkotják egy programnak, melyben permetező repülőgépeket és sáskaölő mikroorganizmusokat is felhasználnak a sáskák elpusztítására.

Az alvás nem luxus

„Alváshiány vagy alvási rendellenességek miatt a dél-afrikai köztársaságbelieknek legalább az egynegyede csupán fél gőzzel dolgozik” — jelenti ki a dél-afrikai köztársasági The Natal Witness című lap. Dr. James Maas alváskutató szerint az alvás képessé teszi az agyat arra, hogy újra feltöltődjön létfontosságú neurotranszmitterekkel, az elegendő alvás tehát elengedhetetlen a jó memóriához, kreativitáshoz, problémamegoldáshoz és tanulási képességekhez. Ha valaki nem alszik eleget, az depresszióhoz, ingerlékenységhez, nyugtalansághoz, a humorérzék csökkenéséhez, beilleszkedési zavarokhoz, a koncentráló- és emlékezőképesség csökkenéséhez, szegényesebb kommunikációhoz, döntésképtelenséghez, nagyobb kockázatvállaláshoz, a termelékenység csökkenéséhez és az életminőség romlásához vezethet. Azoknak, akik öt órát vagy kevesebbet alszanak, csökken a vírusokkal szembeni ellenálló képességük. „Ahhoz, hogy csúcsformában legyünk, az életünknek egyharmadát alvásra kell fordítanunk, ami átlagosan nyolc órát jelent éjszakánként” — mondja Maas.

 A mélytengeri korallok haszna

„Észak-Európa mély, sötét és hideg vizeiben korallzátonyokra bukkantak — olyan zátonyokra, melyekben ugyanolyan nagy és változatos a tengeri élővilág, mint trópusi megfelelőikben” — számol be a kanadai National Post című újság. A korallok több száz fajt tartanak fenn, többek között szivacsokat, legyezőkorallokat és „a tengeri férgek rengeteg faját, melyek közül sokat a tudósok még nem ismertettek”. Számtalan apró állatot találtak a tengerfenékből vett üledékmintákban, „s ezeknek mintegy fele ismeretlen a tudomány előtt” — mondja Alex Rogers, a nagy-britanniai Southamptoni Egyetem Oceanográfiai Központjának a munkatársa. „Meg kell védenünk ezeket a zátonyokat, nem annyira a korallok miatt — mivel azok önálló kolóniákban másutt is megtalálhatók —, hanem amiatt, hogy ezek a zátonyok más, itt élő élőlények természetes környezetét alkotják.” Úgy becsüli, hogy mintegy 900 faj él a korallok között. Azt is feltételezi, hogy a korallok között „tölti élete első szakaszait néhány kereskedelmileg fontos hal” — írja az újság.

Családok felbomlása Nagy-Britanniában

Nagy-Britanniában a legmagasabb a válások aránya Európában, és még ennél is magasabb a házasságon kívül együtt élő párok különválásának az aránya. „A családok felbomlásának az ára” című beszámoló, mely a kormány megbízásából végzett egyik vizsgálatról szól, erre figyelmeztet: „A gyermekek helyzetének a romlásához főleg a családok felbomlása járul hozzá, különösen pedig az, hogy megszűnik az anya és az apa gyermeknevelésre irányuló közössége.” A közvetlen következmények hetente átlagosan 11 fontjába (4580 forint) kerülnek minden adófizetőnek, de vannak közvetett költségek is, melyek abból adódnak, hogy külön otthon kell a felbomlott családoknak, és ez a környezet károsodásával is jár. Bár a beszámolónak nem állt szándékában erkölcsi útmutatást adni, kijelenti: „Véleményünk szerint a házasság intézménye korszakokon át a legbiztosabb alapnak bizonyult a stabil társadalom kiépítéséhez és a gyermekneveléshez.”

Rendbontó elefántok

A dél-afrikai köztársasági Hluhluwe-Umfolozi Parkban 1991 óta 36 feljegyzett esetben voltak fiatal elefántbikák felelősek orrszarvúk haláláért, derül ki az African Wildlife című magazin egyik riportjából, melynek „Fegyelmezés nélkül rendbontókká válnak” volt a címe. Amint kiderült, a rendellenesen agresszív fiatal elefántokra — melyek a Krüger Nemzeti Parkból kerültek ide árvákként, amikor ott állományritkítást hajtottak végre — a megszokottnál több évvel korábban jött rá a párzási düh. A kutatók úgy vélik, hogy az elefántok megszokott társadalmi rendszerének a hiánya okolható a helytelen viselkedésért. Ezért tíz elefántbikát hoztak a Krüger Nemzeti parkból, hogy neveljék meg a rossz természetű fiatalokat. Egy másik vadvédelmi területről, ahol 1998-ban vezették be ezt a programot, mind ez ideig nem számoltak be arról, hogy további orrszarvúk estek volna az elefántok áldozatául.

Veszélyben Kína agyaghadserege

„Kína egyik leghíresebb idegenforgalmi látványossága, a 2200 éves agyaghadsereg új ellenséggel néz szembe” — tudósít a londoni The Guardian. Negyvenféle gomba támadott meg 1400-nál is többet abból a több mint 8000 életnagyságú katonából, íjászból és lóból, melyet a kínai Csin Si Huang-ti császár sírjának a közelében tártak föl az ország ősi fővárosától, Hsziantól nem messze. Ez a látványos gyűjtemény, melyet 1974-ben fedeztek föl, és most egy föld alatti mauzóleumban található, amiatt is veszélyben van, hogy „a naponkénti csaknem 4300 látogatónak a lehelete és testmelege tönkreteszi a figurák egykor élénk színezetének a maradványait” — írja a londoni The Times. Annak megakadályozására, hogy a penész átterjedjen az összes figurára, Hszian város hatósága egy belga vállalat segítségét kérte, mely gombaölésre szakosodott.

Tél — Barát vagy ellenség?

A hideg, esős idő nem szükségszerűen ártalmas az egészségünkre, állítja a német Apotheken Umschau című hírlevél. Dr. Angela Schuh szerint, aki az időjárás egészségre gyakorolt hatásával foglalkozik, ennek épp ellenkezője történik, mivel a rendszeres téli séták serkenthetik a szívműködést és a keringést, ezenkívül megerősíthetik az egész testet. Előfordulhat, hogy ha valaki fűtött szobában tartózkodik, a teste elveszíti azt a képességét, hogy megfelelően reagáljon a hőmérséklet-változásra. Úgy vélik, hogy ettől hajlamosabbá válik a fertőzésekre, a fáradékonyságra és a fejfájásra. Ám a „rossz” időben végzett rendszeres testmozgással megerősített test kevésbé lesz érzékeny a hidegre, és nő az ellenálló képessége.