Segítő kezek mindenütt

BAXTER, egy 15 éves középiskolai tanuló érdekes módon tölti a szombat délutánjait. Idős személyeket látogat meg egy öregek otthonában, zenél nekik, és közös énekléseket szervez. „Nevetést, mókát és életörömet visz a lakók életébe” — mondja Baxter tanára. A 78 éves Lucille hasonló jótetteket visz véghez. Élelmet oszt szét a szükségben levők között, és magányos betegeket látogat meg a kórházakban. Egy barátja ezt mondja Lucille-ről: „Ha valahol szükséghelyzet van, és segíteni tud, akkor ott terem.”

Az önkéntes munka meghatározása

A világon sok millió személy gondolkodik ugyanígy — ott akarnak lenni, amikor szükséghelyzet áll fenn. Segítő kezet nyújtanak építkezéseken, irodákban, gyárakban, szociális otthonokban, elfekvőkórházakban, menekülttáborokban, hajléktalanszállókon, tűzoltóságokon, krízisközpontokban, állatmenhelyeken és más helyeken. Lényegében mindenütt ott vannak. Képességeiket sokrétűen használják fel: olykor házépítésre, máskor pénzgyűjtésre. Egyszer magára hagyott kisbabák dédelgetését vállalják magukra, más esetekben pedig halálos betegek megnyugtatását. Ők az önkéntesek — olyan emberek, akik jótékony hatással vannak a szükségben lévő emberek életére.

Az önkéntes munkáról úgy beszélnek, mint „tettekre váltott nemes gondolatról”. Az önkéntesség magában foglalja azt, hogy valaki ragaszkodik egy ügyhöz, áldozatkész szellemet mutat, lemond a fizetségről, és emberbaráti tetteket hajt végre. „Az önkéntes szolgálat önmagunk odaadása: az időnké, kezünk és lábunk erejéé, ötleteinké, mások megsegítésére irányuló készségünké, problémamegoldó képességünké és szakmai ismeretünké” — mondja két személy, aki már régóta dolgozik önkéntesként. Érdekes módon az effajta adakozás hasznukra van az önkénteseknek is. (Lásd „ Az önkéntesek jutalma” című bekeretezett részt.)

 Egyre több az önkéntes — egyre nagyobb a szükséglet

Becslések szerint az Egyesült Államokban 100 millió ember végez önkéntes munkát — és ez a szám egyre nő. „Szervezetünk továbbra is óriási ütemben növekszik — mondta nemrégiben az Ébredjetek!-nek Kathleen Behrens, a New York Cares nevű, önkéntesekből álló szervezet vezetője. — Egyedül a múlt évben több mint 5000 új önkéntes csatlakozott a programunkhoz.” Az európai önkéntes csoportok is hasonló növekedést tapasztalnak. Franciaországban például az elmúlt két évtizedben évente 6 százalékkal nőtt az önkéntesek száma. Mégsem csökken az önkéntesek iránti szükséglet. Épp ellenkezőleg! A United Nations Volunteers (az ENSZ egyik szervezete) kijelenti, hogy világméretekben véve „manapság sokkal inkább szükségünk van az önkéntesek erőfeszítéseire, mint bármikor”. Egy múzeum igazgatója ezt mondta: „Önkéntesek nélkül bezárhatnánk.”

Ám van itt egy látszólagos ellentmondás. Bár azok közül, akik együtt dolgoznak az önkéntesekkel, sok igazgató, ügyvezető és koordinátor érzi úgy, hogy az önkéntesek „aranyat érnek”,  az önkéntesek által végzett munka nagy részét nem ismerik el. Az Egyesült Nemzetek Szervezete változtatni szeretne ezen a helyzeten, ezért úgy döntött, hogy a 2001-es évet arra használja, hogy felhívja a figyelmet az önkéntesekre. „Az Önkéntesek Nemzetközi Éve” című bekeretezett rész beszél az ENSZ néhány olyan célkitűzéséről, melyet szeretne megvalósítani.

Időközben olyan változások következnek be az önkéntesség világában, melyek mind az önkénteseket, mind pedig az önkéntesek munkáját irányító személyeket nehéz feladat elé állítják. Ennek ellenére a világon még mindig sokan vannak, akik készek mások javára felajánlani önmagukat. Mi indítja őket erre? Mit visznek véghez? És milyen hatással lehetnek az életünkre?

[Kiemelt rész/kép a 4. oldalon]

 Az önkéntesek jutalma

„Az, hogy segédkezet nyújtok másoknak, mélységesebb, gazdagabb és örvendetesebb áldásokkal jár, mint amelyek akkor áradtak volna ki rám, ha továbbra is teljesen az üzleti pályafutásomra koncentrálok” — mondja Michael, aki önkéntes munkát végez részidőben. Nemcsak Michael érez így. Sharon Capeling-Alakija, a United Nations Volunteers főkoordinátora ezt mondja: „Az önkéntesek a világ minden táján . . . nagyon jól tudják azt, hogy mi mindent nyernek abból, amit véghezvisznek.” Dr. Douglas M. Lawson, az önkéntes munka egyik szakértője, megerősíti, hogy a kutatók azt vették észre, hogy „gyakran csupán néhány órányi önkéntes munka végzésével is olyan sokat javul az egyén általános testi és lelki jóléte, hogy ezt az állapotot »a segítők feldobottságának« nevezték el”. És a „segítők feldobottsága” nem csupán múló érzés. Az egyesült államokbeli Cornell Egyetem kutatói 30 éven át figyelemmel kísértek egy csoportot, és azt tapasztalták, hogy „azok, akik önkéntesként dolgoztak, boldogabbak és egészségesebbek voltak azoknál, akik nem vettek részt ilyen tevékenységben”. Érdekes, hogy a Biblia is kijelenti: „Nagyobb boldogság adni, mint kapni” (Cselekedetek 20:35; Példabeszédek 11:25).

[Kiemelt rész/kép az 5. oldalon]

Az Önkéntesek Nemzetközi Éve

1997. november 20-án az Egyesült Nemzetek Közgyűlése az „Önkéntesek Nemzetközi Évének” (IYV 2001) nyilvánította 2001-et. Az ENSZ szerint négy célt kell megvalósítani az év során.

Fokozott elismerés: A kormányzatokat arra buzdítják, hogy ismerjék el az önkéntesek fontosságát azáltal, hogy tanulmányozzák és feljegyzik, hogy mit sikerült elérniük, valamint úgy, hogy jutalmat adnak a kiemelkedő önkéntes tevékenységekért.

A munka előmozdítása: Az országokat arra ösztönzik, hogy mozdítsák elő az önkéntes munkák végzését. Ezt például úgy tudják megtenni, hogy elfogadják ezt a fajta munkát mint alternatív katonai szolgálatot, vagy adómentességet adnak bizonyos tevékenységekre.

Információcsere: A médiát arra biztatják, hogy még inkább vegye ki a részét önkéntes munkákkal kapcsolatos sikertörténetek közzétételéből. Így más helyeken is végeznek majd talán ilyen munkát, „és nem kell mindegyik közösségnek magának felfedeznie, hogy milyen hasznos ez a tevékenység”.

Eredmények közzététele: Az önkéntes szervezeteket arra buzdítják, hogy szervezzenek kiállításokat, hogy tájékoztassák a nyilvánosságot arról, milyen előnyei származnak a társadalomnak az önkéntes munkából.

Az ENSZ azt reméli, hogy 2001, az Önkéntesek Nemzetközi Éve után még többen fogják önkéntesek segítségét kérni, több ember fog önkéntesnek jelentkezni, és több pénzhez, illetve felszereléshez jutnak majd hozzá az önkéntes szervezetek, hogy ki tudják elégíteni a társadalom egyre növekvő szükségleteit. Összesen 123 állam támogatja ennek az ENSZ-határozatnak a céljait.