Figyeljük a világot

Katasztrófarekord 2000-ben

A Munich Re nevű viszontbiztosító-társaság beszámolója szerint 2000-ben világviszonylatban rekordszámú természeti katasztrófa történt. Összesen több mint 850 katasztrófáról érkezett jelentés; ezek során 10 000 ember vesztette életét, és több mint 30 milliárd dolláros kár keletkezett. Bár több természeti katasztrófa volt, mint az azt megelőző évben, az anyagi kár és a halálos áldozatok száma kisebb volt. Ez abból adódik, hogy a legtöbb katasztrófa kevésbé sűrűn lakott területeken következett be, ahogy a társaság sajtóközleményéből kiderül. A biztosított értékekben keletkezett károk 73 százalékáért viharok voltak felelősek, 23 százalékát pedig árvizek okozták. A beszámolóban az olvasható, hogy a népességnövekedés és a vagyontárgyak értékének emelkedése miatt „a természeti katasztrófák okozta károk a jövőben előreláthatólag tovább fognak növekedni”.

Átlátnak a borítékon

A New Scientist magazinban olvasható, hogy egy amerikai cég olyan sprayt fejlesztett ki, amely „átlátszóvá teszi a felbontatlan borítékokat”, és közben semmilyen nyomot nem hagy. A spray színes borítékokon is bevált, és a cég szóvivője, Bob Schlagel szerint ez egy „nem vezető, nem mérgező, környezetbarát folyadék”. Schlagel azt is elmondja, hogy 10-15 percig érezhető az illata, de „sem a borítékon, sem a levélen nem mossa el a tintát, nem hagy maga után sem vízfoltot, sem semmilyen más nyomot”. A találmány célja, hogy segítse a bűnüldöző szervek munkáját a levélbombák és más, veszélyesnek tűnő csomagok felderítésében. De mivel a spray segítségével felbontatlan leveleket is el lehet olvasni, az egyik emberjogi szervezet munkatársa szerint a termék alkalmazása etikai szempontból megkérdőjelezhető.

Rejtélyes tájékozódás

Mindenki tudja, hogy a méhek képesek odatalálni a kaptártól a virágokhoz, aztán pedig vissza. De vannak olyan vándorméhbolyok, amelyek az észak-indiai Asszámból indulva nyilvánvalóan több száz kilométert tesznek meg, utána pedig nemcsak hogy ugyanahhoz a fához térnek vissza, de ugyanahhoz az ághoz is, ahol rokonaik laktak mintegy két évvel azelőtt! Ez azért annyira meglepő, mert a dolgozók legfeljebb csak három hónapig élnek. Eszerint a visszatérő méheket több nemzedék választja el az eredeti kaptárt megépítő elődeiktől. Rejtély, hogy hogyan találnak vissza. A The Sydney Morning Herald című újság tudósítása szerint talán a szaglóérzéküket használják fel. Egy másik lehetőség az, hogy az életben maradt királynő valamiféle tánccal tudatja a felderítő méhekkel, hogy melyik irányba kell repülniük.

A nyelv és az agy

A Science News arról számol be, hogy az agynak két olyan területét, amelyet a halló emberek használnak a beszéd megértéséhez és képzéséhez, a siketek is használják, amikor jelelnek. Az agy részleteiről készített képek azt mutatják, hogy „az ezeken a területeken levő idegszövetek azonnal működésbe lépnek, amint a siket ember jelel”, állítja a beszámoló. Laura-Ann Petitto, a montreali McGill Egyetem munkatársa, a kutatás vezetője szerint ebből arra következtethetünk, hogy az agynak ezek a részei felelősek „a nyelv azon alapvető jellegzetességeiért, melyek a beszéd vagy a jelelés által fejezhetők ki”. Ez hangsúlyozza, hogy mennyire fontos tovább vizsgálni az emberi agy rugalmasságát, mely a nyelv használatában is megnyilvánul. A Science News kijelenti: „Tekintélyes átfedés van a beszélt és a jelelt nyelvben szerepet játszó agyterületek között.”

Tisztára mossák a prostitúciót

A Frankfurter Allgemeine Zeitungban olvasható a hír, hogy egy német bíróság döntése értelmében a prostitúció „alapjában véve nem számít erkölcstelennek”, ha nem kényszer alatt folytatják — a kényszerítés ugyanis bűncselekménynek minősül. Berlin közigazgatási bírósága úgy döntött, hogy folytathatja működését egy berlin-wilmersdorfi kávéház, ahol prostituáltak szereznek maguknak ügyfeleket, aztán a közelben szobát bérelnek. A bírák azt állították, hogy döntésük tükrözi a társadalom megváltozott álláspontját a prostitúcióval szemben. Egy közvélemény-kutatás során 1002 embernek a 62 százaléka úgy érezte, hogy rendes foglalkozásként kellene elismerni a prostitúciót. A bírák szerint egy második felmérésből kiderült, hogy a többségnek az a véleménye, hogy Németországban „a szexuális szolgáltatások” már réges-régen „beolvadtak a gazdaságba”.

 Jobban emlékszik, aki kialussza magát

A londoni The Independent című lap arról ír, hogy az alváskutatók rájöttek, „a tanulás utáni hetekben a tanultak hatékony felidézéséhez nélkülözhetetlen”, hogy az ember kialudja magát, és ne maradjon fenn késő éjszakáig. Robert Stickgold, a Harvard Orvosi Iskola professzora 24 önkéntessel kísérletezett. A csoport felének megengedte, hogy tanulás után átaludják az éjszakát, a többieknek viszont egész éjjel ébren kellett maradniuk. A következő két éjjel aztán mindkét csoport rendesen aludt, hogy az alvástól megfosztott csoport legyőzhesse a fáradtságát. Egy memóriateszt során kiderült, hogy akik az első éjszaka is aludtak, azok „lényegesen és egyöntetűen jobb teljesítményt értek el a feladat teljesítésében, míg a másik csoport nem mutatott semmi javulást az utólagos alvás ellenére sem”. Mivel az alvás nyilvánvalóan jó hatással van az emlékezőképességre, ezek az eredmények azt bizonyítják, hogy szinte semmi haszna sincs annak, ha valaki tanulással cseréli fel az alvást — különösen az alvás korai szakaszát, a mély vagy „lassú hullámú” alvást.

Mutációveszély Csernobil közelében

„Az ukrajnai Csernobil használhatatlan atomerőműve közelében tenyésző növényeket vizsgálva hatszor annyi génkárosodást találtak, mint a normális növényzetben” — jelenti a londoni The Independent. Svájci, brit és ukrán kutatók egyforma búzát vetettek el azon a helyen, ahol sugárszennyezett a talaj, és 30 kilométerrel távolabb egy olyan helyen, ahol hasonló minőségű, de nem szennyezett a talaj. A búza terméséből újra vetettek ugyanazokon a helyeken. A reaktor közelében levő búzában riasztóan nagy mértékű génkárosodást, vagyis mutációt találtak, pedig viszonylag kis mennyiségű sugárzás érte. Az aggódó tudósok arra figyelmeztetnek, hogy még nem tudni, milyen hatással lehet az élőlényekre, ha tartósan ilyenfajta sugárzásnak vannak kitéve. Ezek az eredmények különösen aggasztóak a csernobili sugárzásnak kitett növények, állatok és emberek következő nemzedékeire nézve.

Másként figyelnek a nők, mint a férfiak

A Discovery.com News nevű weboldal beszámolója szerint a kutatók rájöttek, hogy a nők az agyuknak mindkét felét használják a figyeléshez, míg a férfiak csak az egyik felét. Egy vizsgálat során 20 férfi és 20 nő agyáról készítettek felvételeket, miközben azok egy könyvről készült hangfelvételt hallgattak. Az agyvizsgálatok kimutatták, hogy a férfiak főleg az agyuk bal felével figyeltek, amely a figyeléssel és a beszéddel függ össze. A nők agyának viszont mindkét fele működésbe lépett. Dr. Joseph T. Lurito, az Indianai Orvostudományi Egyetem radiológus adjunktusa kijelenti: „Kutatásaink azt sejtetik, hogy a nyelvvel kapcsolatos folyamatok eltérőek a férfiaknál és a nőknél, de ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy a teljesítményük különbözne egymástól.” Dr. Lurito azt is elmondja, hogy más vizsgálatok arra utalnak, hogy a nők „képesek egyszerre két beszélgetésre is odafigyelni”.

Testre szabott vallás

A franciák számára egyre kisebb jelentősége van a vallásnak. Egyebek között ezt a következtetést vonták le abból a felmérésből, amelyet a La Vie című katolikus hírlap támogatott. A résztvevőknek választaniuk kellett egy listáról, hogy a 14 felsorolt dolog közül nekik melyik a legfontosabb. A megkérdezetteknek mindössze 7 százaléka választotta a „szellemiek utáni vágyat”. A szellemi tevékenységeknél nagyobb fontosságot tulajdonítottak a szabadidőnek, a szakmai sikernek, a személyes szabadságnak, a kultúrának, a szexuális életnek és az anyagi sikernek. Pierre Bréchon és Gérard Mermet szociológusok szerint a felmérés arra enged következtetni, hogy a vallás az egyéniesítés áldozatává vált. Hogy értsük ezt? Bréchon azt mondja, hogy az emberek „összeeszkábálják” a különféle hitnézeteket, azokat választva ki maguknak, „amelyek összeegyeztethetőnek tűnnek a saját életmódjukkal és gondolkodásukkal”.

Törvényes halálba segítés

Hollandia tavaly áprilistól hivatalosan az első olyan ország, ahol törvényesítették a halálba segítést — számol be róla a rotterdami NRC Handelsblad című újság. A holland parlament felsőháza 46:28 arányban megszavazta az úgynevezett eutanáziatörvényt. A törvény megengedi, hogy az orvosok segítsenek véget vetni azon betegek életének, akiknek a betegsége gyógyíthatatlan, vagy akiknek csillapíthatatlan és elviselhetetlen fájdalmaik vannak. A holland törvényhozók kikötötték, hogy az eutanáziánál be kell tartani a következő szigorú előírásokat: A beteg döntésének önkéntesnek kell lennie. A betegnek és az orvosnak együtt kell arra a következtetésre jutniuk, hogy nincs ésszerű alternatíva, amely elfogadható a beteg számára. Legalább egy független orvosnak is meg kell vizsgálnia a beteget. Az eutanáziát orvosilag elfogadható módon kell végrehajtani.