Figyeljük a világot

„Hókondicionálás”

A Japánban megjelenő Asahi Evening News szerint a havat új energiaforrásként használják fel nyáron. Japán északi részén, a hokkaidói Bibai városában rövidek és forrók a nyarak, télen viszont bőven van hó. Ahelyett, hogy a munkások félrehánynák a havat, inkább raktárakba gyűjtik, nyáron pedig „levegőt áramoltatnak a hatalmas, hóval teli hűtőházba, majd kiengedik a lehűtött levegőt, amely olyan hideg, mint amilyent fagyasztáshoz használnak” — írja a napilap. Az így lehűtött levegőt olyan épületek hűsítésére használják fel, amelyek „hókondicionálókkal”, vagyis különlegesen megtervezett, hóval működő légkondicionáló rendszerekkel vannak ellátva. További előny, hogy a hóval teli raktárakban magas a páratartalom, ez pedig segít a levegő megtisztításában, elnyelve a porszemcséket és a különféle szagokat.

Halálos tuberkulózis

„Egyre terjed egy halálos kimenetelű, többféle gyógyszernek ellenálló tuberkulózis, amely képes egész családokat kiirtani” — számol be róla a johannesburgi The Star című napilap. A Dél-afrikai Köztársaságban „az elkövetkező években meghaladja majd a közönséges tuberkulózisos (tbc) esetek számát”. A Dél-afrikai Országos Tuberkulózis Társaság szerint a tbc-ben szenvedő betegeknél akkor alakulhat ki ez a fajta tbc, amikor túl hamar hagyják abba a gyógyszerszedést, vagy rendszertelenül szedik azokat. A veszélyesebb, gyógyszereknek ellenálló tbc-t ekkor olyan emberek is elkaphatják, akik sohasem szenvedtek tbc-ben. A gyógyszereknek ellenálló tbc kezelése hússzor költségesebb, mint a közönséges tbc kezelése, és emellett kevésbé sikeres — a gyógyszereknek ellenálló fajtában megbetegedők fele meghal. A beszámoló szerint a Dél-Afrikában dúló tbc-járvány „feltartóztathatatlanul terjed, annak ellenére, hogy ingyenes, tbc elleni kezelést lehet igénybe venni”. A lakosság kétharmadánál lappang a tbc, amelyet a HIV-vírus könnyen aktiválhat.

Veszélyes 49 évesek

„Vigyázat 49 évesek!” — figyelmeztet az Aszahi-simbun című napilap. A 49 éves férfiak közül sokkal többet tartóztattak le Japánban gyilkosságért vagy gyilkossági kísérletért, mint más korúakat. A testi sértést elkövetők között is a 49 évesek vannak a legtöbben. Utánuk a 47 évesek következnek, majd a 48 évesek és a 45 évesek. Miért igaz ez sokakra ebben a korcsoportban? Egy tokiói pszichiáter szerint az ötvenes éveik felé haladó férfiak válaszúthoz érkeznek az életükben. Ezt mondja: „Gyermekeik már önállóak, nekik kell gondoskodniuk idős szüleikről, és a házastársukkal való kapcsolatuk is nehezebb. Olyan életszakaszba érkeztek, melyben nem tudják kellően ellenőrzés alatt tartani indulataikat, és némelyek ösztönösen cselekszenek még akkor is, amikor előre látják a veszélyt.” A napilap szerint a lakáskölcsönök, az oktatási díjak, a munkahelyi nyomás, az elbocsátások, a bizonytalan munkahely mind feszültséget teremtenek a negyvenes éveik vége felé járó férfiak életében.

Technika okozta feledékenység

Néhány orvos Japánban, az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában a számítógépes eszközöket, például a menedzserkalkulátorokat és az autóban lévő navigációs rendszereket kezdte okolni az emlékezőképesség csökkenéséért, amely fiatal felnőtteknél súlyos mértékben tapasztalható, számol be róla a londoni The Sunday Times. Ezek az orvosok azt állítják, hogy a modern készülékek miatt az emberek kevesebbet használják az agyukat problémák megoldására, ami odáig vezet, hogy a dolgozók, még a húszas, harmincas éveikben járók is, nem képesek visszaemlékezni nevekre, leírt szavakra vagy megbeszélt találkozókra. Dr. David Cantor, aki az Egyesült Államokban, a Georgia állambeli Atlantában lévő Pszichológiai Intézet vezetője, ezt mondja: „Számos szakértő úgy véli, hogy az információ áradata megnehezíti néhány embernél az új információ befogadását . . . Ezek az emberek azért felejtenek el bizonyos dolgokat, mert túl sok minden vonta el a figyelmüket attól, hogy egyáltalán felfogják azokat.” A tokiói dr. Cukijama Takasi megjegyzi, hogy ezek a gondok „nem az életkorral állnak összefüggésben, hanem inkább az életmóddal, például azzal, hogy nem használjuk eléggé az agyunkat”.

„Súlyos közegészségügyi gond”

A kormány felmérései szerint az öngyilkosság a nyolcadik fő oka az amerikai emberek halálának. Évente több mint 30 000 amerikai lesz  öngyilkos, és több mint 650 000 ember próbálja meg kioltani önnön életét. Minden két gyilkosságra több mint három öngyilkosság jut, jelenti a Reuter hírügynökség. Mind az állami, mind a magánjellegű csoportok úgy utalnak az öngyilkosságra, mint „súlyos közegészségügyi gondra”. David Satcher, az Egyesült Államok tiszti főorvosa így nyilatkozott: „Kevés olyan ember van, akit valamilyen módon ne érintene az öngyilkosság tragédiája az élete során.” Az öngyilkossággal összefüggő tényezők közé sorolják „a depressziót, a reménytelenség, az elhagyatottság érzését, az alkohollal és kábítószerekkel való visszaélést” — számol be róla a Reuter.

Nem ismerik a Bibliát

Noha a Bibliát hagyományosan tisztelik az Egyesült Államokban, egy nem régi tanulmány feltárta, hogy az ott élő állítólagos keresztényeknek mindössze 16 százaléka mondhatja el, hogy naponta olvassa a Bibliát. A Biloxiban (USA, Mississippi) megjelenő The Sun Herald című napilap beszámolója szerint egy másik felmérés kimutatta, hogy tíz emberből csak kettő tudta megmondani, hogy ki tartotta a hegyi beszédet. Továbbá, a megkérdezettek csak hármat vagy négyet tudtak felsorolni a tízparancsolatból.

A grépfrútlé és a gyógyszerek

Ha valaki receptre kapható gyógyszereket grépfrútlével együtt fogyaszt, az növelheti „a mellékhatások kockázatát, néhány esetben pedig súlyos reakciókat” idézhet elő, számol be róla a UC Berkeley Wellness Letter. Ilyen gyógyszerek elsősorban a koleszterinszint-csökkentő gyógyszerek közül néhány, a magas vérnyomás csökkentésére készült gyógyszerek, amelyek kalciumcsatorna-gátlókként is ismertek, valamint bizonyosfajta nyugtatók. Érdekes azonban, hogy nem minden embernél vált ki kedvezőtlen reakciókat ez a társítás, és nem is okoz mindenféle grépfrútlé problémákat. „Ha gyógyszereket szed, és egyben grépfrútlét is iszik, akkor jobb, ha megkérdezi a gyógyszerészt a lehetséges kölcsönhatásokról” — írja a Wellness Letter.

Az elefántok nem felejtenek

A kenyai Amboseli Nemzeti Parkban dolgozó kutatók felfedezték, hogy az elefántcsordák fennmaradásának egyik kulcsa a legidősebb nőstény emlékezete. „Az elefántok matriarchátusának [anyajogú családjainak] idősebb tagjai, amelyek legalább 55 évesek, sokkal biztosabban különböztetik meg a barátokat az idegenektől . . . , mint a 35 évesek” — számol be róla a Science News folyóirat. Mivel az idősebb „matriarchák” emlékeznek az úgynevezett hívóhangokra vagy mély frekvenciájú morgásokra, ezért felismerik az idegen hangokat, és védőgyűrűbe terelik a csordát. A beszámoló szerint „a nőstény általában körülbelül száz társának a hívóhangját ismeri fel”. Tehát amikor az orvvadászok megölnek egy idősebb tehenet, az azt jelenti, hogy az egész csorda sok felhalmozott információt veszít.

Első számú gyilkos

„Az alkohol 55 000 fiatalt öl meg évente” — számol be róla a francia Le Figaro. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint az alkohol az európai 15 és 29 év közötti férfiak első számú gyilkosa, és az összes haláleset 25 százalékánál közrejátszik. Ez magában foglalja „az alkoholmérgezésből, közlekedési balesetből, öngyilkosságból és emberölésből eredő haláleseteket” — írja az újság. A helyzet különösen súlyos néhány kelet-európai országban, ahol „a fiatalemberek egyharmada korai halálra van ítélve a túlzott alkoholfogyasztás miatt”. Egy konferencián a svédországi Stockholmban dr. Gro Harlem Brundtland, a WHO főigazgatója elítélte, hogy az alkoholgyárosok erőszakosan akarnak tért hódítani termékeiknek, és emiatt a fiataloknak egyre nehezebb „kiegyensúlyozott és egészséges szemléletmódot elsajátítaniuk az alkoholról”.

Hogyan lehetünk boldogok?

„A megelégedett élet kulcsa nem a dagadó bankszámla. Valójában a gazdagság, a népszerűség vagy a befolyásosság által lehet a legkevésbé megelégedést találni” — mondja egy pszichológusok által végzett új kutatás. Kennon Sheldon, az Egyesült Államokban lévő Missouri—Columbia Egyetem pszichológusa a következőket mondja: „A nyugati kultúrákban számos reklám azt sugallja, hogy szépnek, népszerűnek és gazdagnak kell lennünk. Ez ugyan fellendíti a kereskedelmet, ám azok, akiket behálóznak vele, nem éppen a legboldogabb emberek.” A The Independent című londoni napilap szerint egy tanulmány, amelyet több mint 700 egyetemi tanuló között végeztek, feltárta, hogy a tanulók boldogságuk legfőbb tényezőjének „az önbecsülést” és „a másokkal való közeli kapcsolatot” tartják. A pénzre utaltak a legkevesebbszer a boldogság okaként. Szertefoszlott az az elképzelés, miszerint „akik úgy gondolják, hogy pénzen nem lehet boldogságot venni, azok nem tudják, hol kell vásárolni” — írja a napilap.