Mitől lehet veszélyes egy munkahely?

„Több ember hal meg a munkahelyén, mint amennyi az utakon.” Ez a vastag betűs felirat áll a WorkCover nevű, munkahelyi biztonsággal foglalkozó, új-dél-walesi (Ausztrália) szervezet egyik plakátján.

A GONDOT természetesen nem csak a halálos kimenetelű balesetek okozzák. Évente több millió ember sérül meg a munkahelyén, néhányan olyan súlyosan, hogy az egész életük megváltozik. Sokakat a szervezetükbe kerülő veszélyes anyagok, illetve a munkahelyi stressz öl meg viszonylag fiatalon.

Mivel az iparnak és a kereskedelemnek szinte minden ágában előfordul, hogy egy dolgozó meghal, vagy súlyos sérülést szenved, joggal kérdezhetjük: Tulajdonképpen mennyire van az ember biztonságban a munkahelyén? Milyen munkahelyi körülmények veszélyeztetik egy dolgozó egészségét és életét?

A feszült munkahelyi légkör

Az alkalmazottakra nagyon sokszor óriási nyomás nehezedik, hogy eredményesebben dolgozzanak. Japánban a karosi kifejezés, amellyel a „túlfeszített munka okozta halálra” utalnak, azokon a kárpótlási igényléseken jelent meg először, melyeket elhunyt személyek hozzátartozói töltöttek ki. Egy évekkel ezelőtti felmérés, melyet Japánban végeztek, feltárta, hogy az irodai alkalmazottak 40 százaléka tartott attól, hogy belehal a túlfeszített munkába. Egy ügyvéd, aki ilyen kárpótlási igénylésekkel foglalkozik, úgy becsüli, hogy „Japánban évente legalább 30 000 áldozata van a karosinak”.

A japán rendőrség szerint az 50—59 éves emberek által elkövetett öngyilkosságok számának a növekedésében óriási szerepük van a munkával kapcsolatos gondoknak. A The Violence-Prone Workplace című könyv elmondja, hogy egy bíróságon a munkaadót vonták felelősségre egy alkalmazott öngyilkosságáért, akit olyan gondok nyomasztottak, melyek a munkájával voltak kapcsolatban.

Az ausztrál The Canberra Times című napilap megjegyezte, hogy az amerikaiak megelőzték a japánokat abban, hogy világviszonylatban most már ők töltik a legtöbb időt naponta a munkahelyükön. Az újságokban „A hosszú munkanapok halálos áldozatai” és hasonló főcímek alatt arról olvashatunk beszámolókat, hogy az agyongyötört dolgozókat munka közben éri a halál — közlekedési vállalatok alkalmazottjait, mentősöket, pilótákat, illetve építkezéseken és éjszakai műszakban dolgozókat.

Miközben a vállalatok átszervezésekkel és létszámleépítéssel megpróbálják szinten tartani a bevételüket, az alkalmazottaktól egyre több és eredményesebb munkát várnak el. A British Medical Journal című folyóirat szerint a létszámleépítés rossz hatással van a dolgozók egészségére.

A munkahelyi erőszak

A holtfáradt és feszült alkalmazottak nemcsak saját magukra veszélyesek. Egy brit felmérésből  kiderült, hogy sok irodai alkalmazott szinte egész álló nap ingerült a kollégái miatt, az ebből adódó konfliktusok pedig nem ritkán erőszakos cselekedeteket vonnak maguk után.

„Hetente körülbelül 15 amerikai dolgozót ölnek meg a munkahelyén” — jelenti ki a Business Week című folyóirat. „Az, hogy a munkahelyi erőszakról nem szívesen beszélnek a menedzserek — mondja a Harvard Business Review című folyóirat —, nem változtat a tényeken, mégpedig hogy évente több száz alkalmazott bántalmazza vagy öli meg valamelyik kollégáját.”

Sok dolgozóval viszont az ügyfelek vagy a vásárlók erőszakoskodnak. Egy ausztrál kriminológiai jelentés elmondja, hogy néhány orvos annyira tart az erőszakos támadásoktól, hogy csak kísérettel hajlandó házhoz menni. De mások testi épsége is veszélyben van, köztük a rendőröké és a tanároké is.

A munkahelyi erőszak egy másik formája az érzelmi bántalmazás, melyre a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet lelki terrorként utal. Ennek egyik leggyakoribb formája a zsarnokoskodás.

Robert L. Veninga, az egyesült államokbeli Minnesota Egyetem egyik professzora elmondja, hogy „a dolgozók szinte sehol a világon nem mentesek a stressztől és a stressz okozta betegségektől”. Megjegyezte továbbá, hogy „az Egyesült Nemzetek Nemzetközi Munkaügyi Szervezetének a világ munkaügyi helyzetéről szóló, 1993-as jelentése szerint a legfőbb gondot az jelenti, hogy a személytelen, állandóan változó és gyakran feszült légkörű munkahelyek stresszt okoznak”.

A kérdés tehát az, hogy mit tehetnek a munkáltatók, illetve az alkalmazottak, hogy biztonságosabbá tegyék a munkahelyüket. A következő cikk ezt fogja megvizsgálni.