Figyeljük a világot

Mégsem segítség?

Vitatott, hogy hasznos-e némely erőfeszítés, mellyel a japán álcserepesteknőst próbálják megóvni a kihalástól, írja a The Daily Yomiuri. Azzal, hogy kiássák a teknőstojásokat, kikeltetik őket, és visszaengedik a teknősöket a tengerbe, valójában megzavarhatják az állatok ösztönös tájékozódási képességét. A természetes körülmények között kikelt teknősök „érzékelik a föld mágneses erejét, mialatt végigkúsznak a homokos parton. Ezáltal alakul ki bennük az ösztönös tájékozódás — számol be róla az újság. — Mesterséges keltetéskor a kis teknősöket egy elkülönített helyen tartják, mielőtt visszahelyezik a természetes óceáni környezetbe, ez pedig megfosztja őket attól, hogy kialakuljon náluk ez a belső tájékozódás, és az a képesség, hogy egyedül eligazodjanak az óceánban.”

 A mosoly fontosabb, mint gondolnánk

„Egy egyszerű mosollyal sokat tehetünk azért, hogy barátokat szerezzünk, és jó irányba befolyásoljunk másokat” — jelenti a londoni The Times. A Királyi Posta Angliában készített felméréséből kiderül, hogy a legelső, amit észrevesznek valakin, az a mosolya. A megkérdezetteknek csaknem a fele azt mondta, hogy nem kötne üzletet senkivel, aki barátságtalannak látszik. Főként a női munkaadókról mondható el, hogy nagyobb valószínűséggel léptetik elő azokat a beosztottjaikat, akik mosolyognak. Brian Bates, a The Human Face című műsor társszerkesztője ezt mondja: „Ez a kutatás rámutat, hogy a társadalmi életben mennyire fontos szerepe van a mosolynak. Gyakran szívesebben osztjuk meg titkainkat, reményeinket és pénzünket azokkal, akik mosolyognak.” A mosolygás növeli a fájdalomcsökkentő endorfin termelését a testben, mondja, és azoknak, akik önkéntelenül is mosolyognak, „sikeresebb a magánéletük és a karrierjük is”.

A legpontosabb időmérő

A londoni The Times beszámolója szerint amerikai tudósok egy csoportja olyan higanyionórát fejlesztett ki, amely „femtomásodpercre pontos — ez a tudományban az idő általánosságban használt legkisebb egysége”. Azt mondják, hogy „körülbelül ezerszer pontosabb, mint azok az atomórák, amelyekkel folyamatosan meghatározzák a koordinált világidőt (UTC), azaz a világszerte elfogadott időt”. Scott Diddams fizikus ezt mondja: „A higanyionóra elsősorban az elméleti fizikában lesz közvetlenül alkalmazva, hogy általa jóval részletesebb képet kaphassunk a világegyetemről.” Idővel a telefonhálózatok és a navigációs műholdak is jobbá válnak általa. Diddams ugyan azt állítja, hogy ez az időmérő eszköz „a világ legpontosabb órája”, mégis kijelenti, hogy lehet még tökéletesíteni.

A „legalaposabb népszámlálás”?

A 2000-ben elvégzett amerikai népszámlálást „a valaha végrehajtott legalaposabb népszámlálásnak” mondták, jelenti ki a The Wall Street Journal. Ám „a 2000-ben megállapított végeredményben benne van az az 5,77 millió ember, akikről a Népszámlálási Hivatal feltételezi, hogy létezik, de akiket ténylegesen nem számolt meg”. Az újság ezt írja: „Amikor a hivatal nem kapott választ olyan helyekről, ahol a feltételezésük szerint laknak emberek, egyszerűen azt az utasítást adta a számítógépeinek, hogy »számítson be« embereket, mégpedig feltételezések alapján, például figyelembe véve azt, hogyan válaszoltak a szomszédok.” Ezt tették még akkor is, amikor a népszámlálók nem voltak biztosak abban, hogy egyáltalán van-e ház az adott címen. Csak találgattak, hogy hány ember él ott, milyen korú, nemű, bőrszínű és családi állapotú. Egy népszámláló kijelentése szerint ezt a becslést pontosnak gondolják, „mivel egy környéken hasonló emberek szoktak lakni”. Voltak államok, ahol a feltételezett lakosok az egész lakosság több mint 3 százalékát tették ki. Ráadásul a Népszámlálási Hivatal akkor is találgatásokba bocsátkozott, amikor több mint 11 millió amerikai bőrszínét kellett megállapítania.

Gyilkos fák?

Heves viták folynak Franciaországban arról, hogy mi legyen annak a mintegy 400 000 fának a sorsa, melyek az országutak mentén állnak. Egyre többen okolják az utak két oldalán álló fákat a halálos autóbalesetek némelyikéért. A L’Express francia folyóirat beszámolója szerint 2000-ben a 7643 halálos közúti balesetből 799-et az okozott, hogy a gépjármű fának ütközött. Bár vannak, akik azt állítják, hogy a halálesetek valódi oka nem a fákban, hanem az alkoholban és a gyorshajtásban keresendő, mégis 10 000 és 20 000 közé tehető azoknak az országúttól kevesebb mint két méterre álló fáknak a száma, amelyeknek tervezik a kivágását. Egy vezércikkre utalva, mely a The Wall Street Journal-ben jelent meg a témával kapcsolatban, a L’Express megjegyezte, hogy úgy tűnik, a fák „súlyos bűnt követnek el azzal, hogy nem állnak félre az ittas vezetők útjából”.

Letűnőben a kínai kézírás művészete

„A kínai írásjegyek, melyeket kemény munkával tanultak meg a kínai gyermekek nemzedékei, komolyan veszélybe kerültek a számítógépek miatt — jelenti ki a londoni The Daily Telegraph. — Kína művelt elitjének tagjai, akik mindig büszkék voltak arra, hogy kívülről ismerték a 6000 írásjegyet, kezdik elfelejteni, hogyan kell írni. Még mindig tudnak olvasni, de a számítógépek nélkül sokaknak nem jut eszébe, hogyan néznek ki az írásjegyek.” Ezt „ti pi vang ce szindrómának hívják, ami ezt jelenti: ’mihelyt felemeled a tollad, elfelejtesz írni’”. Az 1980-as évekig szinte mindent kézzel írtak, de azóta a fejlett programok lehetővé tették, hogy kínai írásjegyeket lehessen begépelni egy közönséges billentyűzeten. Ennek következtében az írásjegyek kézzel írásának művészetét — ezt a nagyra becsült képességet, melyről azt mondták, hogy feltárja, mi lakozik az emberben — a kihalás fenyegeti, és ez „aggodalomra ad okot a nyelvészek, pszichológusok és szülők körében”.

Fogyókúrázó fiatalok

A The Globe and Mail folyóirat szerint egy nem régi felmérés, amelyet 1739 tizenkét és tizennyolc év közötti kanadai lány bevonásával készítettek, feltárta, hogy a 27 százalékuk táplálkozási rendellenességekkel küszködik. A belvárosi, külvárosi és vidéki településeken élő résztvevők kitöltöttek egy kérdőívet, amely a táplálkozási szokásaikat firtatta, illetve azt, hogy mennyire elégedettek az alakjukkal. Az adatok rávilágítottak, hogy még a tizenkét évesek között is voltak olyanok, akik falási rohamokban szenvednek, és utána önhánytatással, fogyást elősegítő gyógyszerekkel, hashajtókkal és vízhajtókkal igyekszenek fogyni. Dr. Jennifer Jones a Torontói Egyetem egészségvédelmi hálózatának tudományos kutatója szerint a lányoknak különösen „szükségük van arra, hogy helyesen gondolkodjanak a táplálkozásról és a testedzésről. Többet kell tanulniuk a saját testükről, és fel kell ismerniük, hogy a plakátok, a folyóiratok és a videoklipek eltorzult képet közvetítenek az emberi testről.” A The Globe and Mail hozzáfűzi, hogy „sok tizenéves lány nincs tisztában azzal, hogy a pubertás alatt teljesen normális a zsírfelhalmozódás a szervezetben, és hogy ez fontos a normális fejlődéshez”.

Gyógyszereken élő tanulók

Egyre több gyermek szed valamilyen gyógyszert azért, hogy elviselje az iskolában tapasztalt egyre nagyobb nyomást, jelenti a németországi Südwest Presse. Állítólag minden ötödik általános iskolai tanuló nyugtatókat vagy teljesítményfokozó gyógyszereket szed. A középiskolában minden harmadik tanuló teszi ugyanezt. Albin Dannhäuser, a Bajorországi Tanári Egyesület elnöke nagyon szomorúnak nevezte azt, hogy a gyerekek gyógyszerrel igyekeznek leküzdeni a stresszt vagy növelni a teljesítményüket a tanulásban, mivel ez nem segít nekik, hogy megoldják a gondjaikat. Azt tanácsolja a szülőknek, hogy ne követeljenek túl sokat gyermeküktől, hanem „vegyék figyelembe a fizikai és szellemi egészségét, és tegyék lehetővé számára, hogy kiegyensúlyozott személlyé váljon”.

Hasznosítják a gyomokat

„Az olyan gyomnövények, mint amilyen a vízijácint, a közönséges tarkaverbéna és a keserű hamisüröm, a szívósságukkal a kétségbeesésbe hajszolják a földek hasznosításával foglalkozó szakembereket” — jelenti ki az India Today. A britek által 1941-ben Indiába behozott, sövénynek használt közönséges tarkaverbéna közel 100 000 hektár földet hódított meg magának, és szinte kipusztíthatatlanná vált: sem kézzel, sem vegyszerekkel, sem biológiailag nem lehet ellene tenni semmit. Ennek a gyomnövénynek a mérgező hatása akadályozza más növények fejlődését, és ezért egész falvakat kellett átköltöztetni egy-egy invázió után. Ám egy falu, Lácsivála lakóinak ez a gyom értéket rejt magában. Házakat és baromfiólakat építenek a tarkaverbénával kevert sárból. A kérgétől lecsupaszított, kártevőknek és rovaroknak ellenálló vesszőkből kiváló bútorokat és kosarakat lehet készíteni. A tarkaverbéna leveleit a szúnyogok elűzésére és füstölőpálcák készítésére, a gyökerét pedig porrá zúzva ínygyulladás kezelésére használják.

A reményvesztettség öl

„Miért van az, hogy némelyek meghalnak, míg mások, akik ugyanolyan betegek, tovább élnek? — teszi fel a kérdést dr. Stephen L. Stern, a San Antonióban levő Texasi Egyetem Orvostudományi Központja pszichiátriai osztályának munkatársa. — Az egyik lehetséges válasz erre a kérdésre a remény táplálása, illetve elvesztése.” Egy tanulmányból, amelyet 800 idős személy bevonásával készítettek Amerikában, kiderült, hogy a reményvesztettség miatt gyakran hamarabb következik be a halál. A kutatók azonban rámutattak, hogy a reményvesztettség hatásai sokszor egyénenként változnak, olyan tényezőktől függően, mint a gyermekkori élmények, depresszió, kulturális háttér és az anyagi helyzet.