A tudomány és a vallás összeegyeztethető
A tudomány és a vallás összeegyeztethető
„A tudományt és a vallást nem tekintik többé összeegyeztethetetlennek” (The Daily Telegraph, London, 1999. május 26.).
A TUDOMÁNY és a vallás, a legnemesebb megnyilvánulási formáiban, egyaránt az igazság után kutat. A tudomány olyan világot tár az emberek elé, melyben bámulatos rend van, és olyan világegyetemet, mely magán hordozza az értelmes tervezés páratlan jegyeit. Az igaz vallás jelentőséggel tölti meg ezeket a felfedezéseket, amikor azt tanítja, hogy a Teremtő elméjében születtek meg a fizikai világ tervei.
„A vallás igencsak növelte a tudomány iránti értékelésemet” — mondja Francis Collins molekuláris biológus. Majd hozzáteszi: „Amikor felismerek valamit az emberi génekről, csodálat tölt el az élet rejtélye iránt, és ezt mondom magamnak: »Hú, ezt ezelőtt csak Isten tudta!« Ez annyira nagyszerű és megható érzés. Segít abban, hogy értékeljem Istent, és még kielégítőbbé teszi számomra a tudományos tevékenységemet.”
Mi segíthet nekünk, hogy meglássuk az összhangot a tudomány és a vallás között?
Szüntelen kutatás
Fogadjuk el a korlátainkat! A közeljövőben nem fogunk választ kapni bizonyos kérdéseinkre, melyek a végtelen világegyetemmel, a térrel és idővel kapcsolatban merülnek fel bennünk. Lewis Thomas biológus megjegyezte: „Mivel egy kielégíthetetlen kíváncsiságú fajhoz tartozunk, sohasem fog véget érni a kutatásunk. Mindig fel akarunk majd fedezni
valamit, kutatunk, és megpróbáljuk megérteni a dolgokat. Sohasem fogunk megoldani minden rejtélyt. Nem tudom elképzelni, hogy lenne egy végső pont, ahol mindenki megkönnyebbülten sóhajtana fel, és ezt mondaná: »Most már mindent értünk.« Ez a cél mindig előttünk fog lebegni.”A vallási igazság tekintetében is ugyanilyen végtelen távlatok vannak előttünk. Egy bibliaíró, Pál kijelentette: „Most csak fejtörést okozó képeket látunk egy tükörben . . . Az ismeretem most részleges” (1Korintus 13:12, The New English Bible).
Ám az, hogy csak részleges ismeretünk van tudományos és vallási kérdésekben, ne akadályozzon meg minket abban, hogy ésszerű következtetéseket vonjunk le a már ismert tények alapján. Teljesen biztosak vagyunk például abban, hogy a nap holnap is fel fog kelni, ehhez nem kell részletekbe menően ismernünk a nap eredetét.
Vegyük alapul a már ismert tényeket! A válaszok utáni kutatásunknak téveszméktől mentes alapokra kell épülnie. Ha nem ragaszkodunk a bizonyítékok legmagasabb rendű forrásaihoz, könnyen tévútra terelhetnek minket a tudományos és vallási igazság utáni kutatásunkban. El kell ismernünk, hogy egyikünk sem veheti nagyító alá az összes tudományos ismeretet és elképzelést, mely napjainkban óriási könyvtárak köteteit tölti ki. A Biblia viszont a szellemi tanítások áttekinthető gyűjteménye, melyet vizsgálatnak vethetünk alá. A Bibliát kellően igazolják az ismert tények.Ám az ismeret bármely formáját tekintve — akár a tudományos, akár a vallási ismeretet véve — őszinte erőfeszítésre van szükség, hogy különbséget tudjunk tenni a tények és a feltevések között, a valóság és a megtévesztés között. Ahogy a bibliaíró Pál tanácsolta, el kell határolnunk magunkat „annak ellentmondásaitól, amit hamisan »ismeretnek« neveznek” (1Timóteus 6:20). Ahhoz, hogy össze tudjuk egyeztetni a tudományt a Bibliával, engednünk kell, hogy a tények magukért beszéljenek. Nem szabad találgatásokat és feltevéseket alapul vennünk, hanem meg kell vizsgálnunk, hogyan támogatják és egészítik ki egymást a tények.
Ha például megértjük, hogy a Biblia a „nap” szót különféle hosszúságú időszakokra használja, akkor rájövünk, hogy a Mózes első könyvében található, hat teremtési napról szóló leírás nincs ellentétben azzal a tudományos következtetéssel, hogy a földünk kora körülbelül négy és fél milliárd év. A Biblia szerint a föld már egy ideje létezett, amikor a teremtési napok elkezdődtek. (Lásd a „ Teremtési napok — 24 órásak voltak?” című részt.) Még ha a tudomány helyesbíti is önmagát, és máshogy becsüli meg a bolygónk korát, a Biblia kijelentései igazak maradnak. A tudomány nemhogy nincs ellentétben a Bibliával, hanem ebben és sok más kérdésben még bőségesen el is lát minket háttér-információkkal mind a jelenkori, mind pedig a múltbeli fizikai világról.
A hit nem egyenlő a hiszékenységgel. A Bibliából olyan ismeretet meríthetünk Istenről és a szándékairól, amilyenhez sehol máshol nem tudnánk hozzájutni. Miért kellene megbíznunk a Bibliában? Azért, mert ez a könyv arra buzdít minket, hogy vizsgáljuk meg a pontosságát. Gondoljunk történelmi hitelességére, gyakorlatiasságára, megbízhatóságára és íróinak a becsületességére. Valódi hitre tehetünk szert azt illetően, hogy a Biblia Isten Szava, ha megvizsgáljuk e könyv pontosságát, ideértve tudományos természetű kijelentéseit is, és azt, hogy korszakokon át egészen jelen korunkig milyen csalhatatlanul teljesedett több száz próféciája, ami igazán megerősíti a bizalmunkat. A Bibliába vetett hit nem hiszékenység, hanem bizonyítékokra épülő bizalom a Szentírás kijelentéseinek a pontosságában.
A tudomány tisztelete; a hit elismerése. Jehova Tanúi arra buzdítják az elfogulatlan embereket — a tudomány képviselőit és a vallásos embereket egyaránt —, hogy velük együtt vegyenek részt az igazság utáni őszinte kutatásban mindkét területen. A Tanúk a gyülekezeteikben a tudomány és annak bizonyított állításai iránti egészséges tiszteletre buzdítanak, és az abba vetett mélységes hitre, hogy a vallási igazság egyedül a Bibliában található meg, abban a könyvben, mely határozottan és számos bizonyítékkal alátámasztva jelenti ki magáról, hogy Isten Szava. „Amikor az Isten szavát kaptátok, melyet tőlünk hallottatok, nem emberek szavaként fogadtátok el, hanem pontosan akként, ami igazából, Isten szavaként” — mondta Pál apostol (1Tesszalonika 2:13).
Ahogy a tudományt, úgy a vallást is áthatják romboló hazugságok és gyakorlatok. Van tehát igaz vallás és hamis vallás. Ezért van az, hogy sokan elhagyták a nagyobb szervezett vallásokat, és Jehova Tanúi keresztény gyülekezetének a tagjai lettek. Ezek a személyek csalódtak korábbi vallásukban, amiért az nem hajlandó visszautasítani az emberi hagyományokat és koholmányokat, és elfogadni a feltárt igazságokat.
Ezenkívül az igaz keresztények rátaláltak az élet igazi értelmére és céljára, mivel a Bibliából közelebbről ismerik a Teremtőt, valamint az emberiségre és a bolygónkra vonatkozó kinyilatkoztatott szándékát. Jehova Tanúi kielégítőnek találják a Biblián alapuló ésszerű válaszokat az olyan kérdéseikre, mint például, hogy miért vagyunk itt, és hová tartunk. Boldogan megosztják ezt az ismeretüket mindenkivel, aki kíváncsi erre.
[Lábjegyzet]
^ 10. bek. Lásd A Biblia — Isten Szava vagy emberé? című könyvet; Jehova Tanúi kiadványa.
[Kiemelt rész a 10. oldalon]
Teremtési napok — 24 órásak voltak?
Néhányan, akik szó szerint értelmezik a Bibliát, azt állítják, hogy inkább a teremtési beszámoló enged betekintést az ember létezése előtti időszakba, mintsem az evolúció elmélete. Azt bizonygatják, hogy a fizikai teremtés mindössze hat, egyenként 24 órás nap alatt ment végbe, úgy 6000-10 000 évvel ezelőtt. De amikor ezt a nézetüket hangoztatják, Írás-ellenes tanítást mozdítanak elő, és ez hozzájárul ahhoz, hogy sokan megvetően tekintenek a Bibliára.
Vajon a „nap” szót a Bibliában mindig szó szerint kell venni, és egy 24 órás időszakot kell érteni alatta? A Mózes első könyve 2:4 (Katolikus fordítás) beszél arról „a napról, amikor az Úristen a földet és az eget megalkotta”. Ez az egy nap magában foglalja mind a hat teremtési napot, melyről a Mózes első könyve 1. fejezete számol be. A bibliai szóhasználatban a nap egy meghatározott hosszúságú időszakot jelöl, mely lehet ezer vagy több ezer év hosszú. Vagyis a Biblia mindegyik teremtési napja több ezer éves időszakot is felölelhet. Ezenkívül a föld már létezett, amikor a teremtési napok elkezdődtek (1Mózes 1:1). Ebben a kérdésben tehát a bibliai beszámoló nem mond ellent a valóságra épülő tudománynak (2Péter 3:8).
Francis Collins molekuláris biológus ezt mondja: „Az a nézet, hogy a teremtési napok csupán 24 órásak voltak, több kárt tett a gondolkodó emberek hitében, mint bármi más a modern történelemben.”
[Kiemelt rész a 11. oldalon]
Csakugyan felsőbbrendű erkölcsileg a tudomány?
Érthető módon sok tudományszerető ember azért utasítja el a vallást, mert az mindig is akadályozta a tudományos fejlődést, és rettenetes hírnévre tett szert. A vallást jellemző képmutatás és kegyetlenség is elriasztja az embereket. John Postgate mikrobiológus-professzor erre mutat rá: „A világ vallásai . . . megismertették az emberiséget az emberáldozatok, keresztes hadjáratok, szervezett öldöklések és inkvizíciók borzalmaival. Korunk világát veszélyezteti a vallásnak ez a sötét oldala. A tudománytól eltérően a vallás nem semleges.”
Ha összehasonlítjuk ezt a hírnevet a tudomány feltételezett ésszerűségével, tárgyilagosságával és visszafogottságával, akkor Postgate professzor szerint „a tudományt erkölcsileg felsőbbrendűnek lehet mondani”.
De csakugyan felsőbbrendű lenne? A válasz: nem. Postgate professzor maga is elismeri, hogy „a tudományos közösségekben is megmutatkozik a féltékenység, kapzsiság, előítélet és irigység”. Elmondja, hogy „néhány tudós a kutatásai érdekében késznek mutatkozik a gyilkolásra, ahogy az a náci koncentrációs táborokban és a japán börtöntáborokban történt”. Amikor például a National Geographic magazin felkérte az egyik oknyomozó riporterét, hogy derítse ki, hogyan került az újságba egy őskori leletről szóló álhír, a riporter „titoktartás megszegéséről, bizalommal való visszaélésről, uralkodó egyéniségek érdekharcáról, önhittségről, vágyálmokról, naiv feltételezésekről, emberi tévedésről, önfejűségről, mesterkedésről, rágalmazásról, hazudozásról [és] korrupcióról” számolt be.
És persze a tudomány tette lehetővé, hogy az emberiség iszonyatos háborús eszközöket használhasson, például biológiai fegyvereket, mérgező gázokat, rakétákat, „intelligens” bombákat és atombombákat.
[Kép a 8–9. oldalon]
A Hangya-köd (Menzel 3) a Hubble-űrtávcső felvételén
[Forrásjelzés]
NASA, ESA and The Hubble Heritage Team (STScI/AURA)
[Képek a 9. oldalon]
A tudomány olyan világot fedezett fel, mely magán hordozza az értelmes tervezés páratlan jegyeit
[Kép a 10. oldalon]
Jehova Tanúi az igazságon alapuló tudomány tiszteletére és a Bibliába vetett hitre buzdítanak