Amikor a rabszolgaság a múlté lesz

SZABADSÁG! Mennyire kedves az emberek szívének ez a szó! Sokan küzdöttek és szenvedtek a szabadságért, az életüket áldozták rá és érte. Sajnos sokan hiába tettek erőfeszítéseket, valódi előrelépést nem tapasztaltak. Van-e remény arra, hogy egyszer eltűnik majd a rabszolgaság — olyan remény, mely nem okoz keserűséget és csalódottságot? Igen, van.

Pál apostol ihletés alatt a következő szavakkal tárta elénk Isten ígéretét: „maga a teremtés meg is fog szabadulni a romlottság rabszolgaságából az Isten gyermekeinek dicsőséges szabadságára” (Róma 8:21). De hogyan lehetünk biztosak abban, hogy Isten valóban ilyen ’dicsőséges szabadságot’ fog adni nekünk? Például úgy, hogy megvizsgáljuk, a történelem folyamán miként bánt Isten az emberiséggel.

„Ahol Jehova szelleme van, ott szabadság van” — mondja a Biblia (2Korintus 3:17). Igen, Isten szellemének, vagyis tevékeny erejének mérhetetlen ereje van, melyet hosszú ideje felhasznál arra, hogy felszabadítsa az embereket a rabszolgaság különböző formái alól. Hogyan? Először is ne feledjük, hogy a  rabszolgaságnak több arculata lehet. Az egyik legvisszataszítóbb formáját már megvizsgáltuk — azt, amikor az erősebb kényszert és erőszakot alkalmazva leigázza a gyengébbet. Most nézzük meg a rabszolgaság néhány egyéb formáját.

Az emberek különböző szenvedélyek rabjaivá tehetik magukat, melyektől rendkívül nehezen tudnak megszabadulni. Emellett a hazugságok és a megtévesztés is bilincsbe verhetik az embert. Ha valakit becsapnak, talán az egész életét hamis tanításoknak alárendelve éli le. A rabszolgaság legalattomosabb formája mindegyikünket kivétel nélkül a markában tart, akár tisztában vagyunk vele, akár nem. És a rabszolgaság ezen fajtájának halálos következményei vannak. Azt azonban szeretnénk hangsúlyozni, hogy bár cikkünk a rabszolgaság különböző fajtáit csoportosítja, semmi esetre sem tesszük egyenlővé őket, hiszen óriási különbség van közöttük. Egy lényeges dologban mégis megegyeznek. A szabadság Istene a jövőben gondoskodni fog róla, hogy az emberiségnek semmiféle rabszolgaság terhe alatt ne kelljen nyögnie.

Amikor szenvedélyek ejtik rabul az embert

Figyeljük meg, hogyan beszél a When Luck Runs Out (Amikor elpártol a szerencse) című könyv a szerencsejáték-szenvedélyről: „Olyan rendellenesség, melyben az egyént egy mindent elsöprő és irányíthatatlan belső inger arra készteti, hogy szerencsejátékot űzzön. Ez a kényszer állandó, és egyre erősebb, egyre szorítóbb . . . , míg végül teljesen betör az egyén életébe, és aláássa, sőt, gyakran tönkreteszi mindazt, ami értékes számára.” Senki sem tudja, hogy hány embert tart fogságban a szerencsejáték-szenvedély — csupán egyetlen országban, az Egyesült Államokban a becslések szerint hatmilliót.

Az alkoholfüggőség is ugyanolyan romboló, ha nem még rombolóbb hatással van az ember életére, és sok helyütt még inkább elterjedt. Egy nagyobb országban a felnőtt férfiaknak nem kevesebb mint a fele alkoholistának mondható. Ricardo, aki 20 évvel ezelőtt vált alkoholistává, elmagyarázza, mit jelent ebben a függőségben szenvedni: „Attól a perctől kezdve, hogy reggel kinyílik a szemed, a tested alkoholt követel — hogy kisimuljanak az idegeid, hogy elfeledd a gondjaidat, vagy csak azért, hogy kellő önbizalommal tudj szembenézni az élettel. Reszketsz az italért, de közben megpróbálod meggyőzni önmagadat és másokat, hogy a viselkedésed teljesen normális.”

Nem egyedül az alkohol ejti foglyul az embert azáltal, hogy függőséget okoz. Világszerte több millió ember használ kábítószereket. Ezenkívül körülbelül 1,1 milliárd ember rabja a dohánynak, mely az egyik legerősebb függőséget okozó kábítószert tartalmazza. Sokan szíves örömest felhagynának a dohányzással, csakhogy úgy érzik, nem menekülhetnek. Vajon milyen Szabadítónak bizonyult Jehova ezen a téren?  Ki tudott szabadítani embereket az ilyenfajta kegyetlen rabságból? *

Nézzük meg Ricardo esetét. „Körülbelül tíz éve ráeszméltem, hogy az alkohol irányítása alá került az életem — meséli. — Sok kárt okozott a házasságomban meg a munkámban, és a családom is szenvedett tőle. Tudtam, hogy ha meg akarom oldani a gondjaimat, azzal kell kezdenem, hogy felhagyok az italozással. A Biblia tanulmányozása során megtudtam, hogy szó szerint is, és szellemi értelemben is szegénység sújtja azokat, akik túl sok alkoholt fogyasztanak (Példabeszédek 23:20, 21). Szerettem volna jó kapcsolatot kiépíteni Istennel, és a segítségéért mondott, szívből jövő imáim által sikerült őszintének lennem önmagamhoz. A férfi, aki tanulmányozta velem a Bibliát, rendkívül jó barátnak bizonyult. Amikor visszaestem, nem fordított hátat nekem, hanem türelmesen és határozottan megmutatta, mit vár el Isten az igaz keresztényektől.”

Ricardo már nem rabja korábbi szenvedélyének; sokkal szabadabbnak érzi magát. Bátran bevallja, hogy eleinte visszaesett egyszer-egyszer. „Értek ugyan kudarcok, de annak a vágyamnak köszönhetően, hogy hűségesen szolgáljam Jehovát, valamint a feleségem és a többi keresztény hittársam támogatásával sikerült felülkerekednem a késztetésen — mondja. — Már nagyon várom azt az Isten által megígért időt, amikor »nem mondja [majd senki]: beteg vagyok«, és amikor nem lesz többé alkoholizmus. Addig is nap mint nap küzdeni fogok, hogy testemet »élő, szent, az Isten előtt elfogadható áldozatul« mutassam be” (Ézsaiás 33:24; Róma 12:1).

Világszerte már több ezren tapasztalták Isten segítségét, amikor erőfeszítéseket tettek, hogy megszabaduljanak az ilyen vagy olyan függőségektől. Persze ők is nagymértékben hozzájárultak ahhoz, hogy rabul essenek, amikor nyomás alatt vagy a kísértések miatt beadták a derekukat. Ám mind rájöttek, hogy Jehova nagyon türelmes Szabadító. Kész segítséget és erőt adni azoknak, akik valóban szeretnék őt szolgálni.

„Az igazság szabaddá tesz titeket”

Mit mondhatunk a hazugságok és a megtévesztés okozta rabszolgaságról? Jézus Krisztus biztosít minket, hogy ebből a rabságból is ki lehet szabadulni. „Ha megmaradtok a szavamban — mondta —, valóban a tanítványaim vagytok, és megismeritek az igazságot, és az igazság szabaddá tesz titeket” (János 8:31, 32). Abban az időben, amikor Jézus ezeket a szavakat mondta, sok hallgatóját a farizeusok hagyományainak merev szabályai tartották fogságban. Jézus a következőket mondta napjainak vallási vezetőiről: „Nehéz terheket kötöznek egybe és raknak az emberek vállára, de ők maguk az ujjukkal sem akarják azokat megmozdítani” (Máté 23:4). Jézus tanításai megszabadították az embereket ebből a rabságból. Jézus felfedte a vallási hazugságokat, sőt rámutatott, hogy honnan származnak ezek a hazugságok (János 8:44). Emellett az igazságot is elmondta, egyértelművé téve Istennek az emberiséggel szemben támasztott ésszerű kívánalmait (Máté 11:28–30).

Jézus tanítványaihoz hasonlóan napjainkban emberek ezrei örvendhetnek, hogy Isten segítségével sikerül megszabadulniuk a vallási hazugságok és a félrevezető hagyományok béklyóitól. Miután megismerik a Bibliában található, felüdítő igazságokat, megszabadulnak a haláltól való félelem igájától; már nem félnek többé attól, hogy időtlen időkig egy tüzes pokolban kell majd szenvedniük; nem érzik magukat arra kényszerítve, hogy a keservesen megkeresett pénzüket vallási szolgáltatásokra adják ki, melyeket olyan papok végeznek, akik állítólag Krisztust képviselik — azt a férfit, aki azt mondta, hogy „ingyen kaptátok, ingyen adjátok” (Máté 10:8). De még ennél is nagyobb szabadság vár ránk a közeljövőben.

 A rabszolgaság legalattomosabb formája

Nézzük csak meg, mit mondott Jézus a rabszolgaságnak arról az alattomos formájáról, melyről már korábban is szót ejtettünk, s mely minden egyes férfit, nőt és gyermeket a markában tart a földön: „Bizony, bizony mondom nektek: mindenki, aki bűnt cselekszik, rabszolgája a bűnnek” (János 8:34). Ki állíthatja azt magáról, hogy soha nem vétkezik? Még Pál apostol sem vonakodott megvallani: „a jót, melyet óhajtok, nem teszem, hanem a rosszat gyakorlom, melyet nem óhajtok” (Róma 7:19). Bár egyikünk sem tudja levetni magáról a bűn láncait, helyzetünk mégsem reménytelen.

Jézus erről biztosította a tanítványait: „ha a Fiú szabaddá tesz titeket, valóban szabadok lesztek” (János 8:36). Ennek az ígéretnek a beteljesedése azt eredményezi, hogy a rabszolgaság legártalmasabb formájától szabadulunk meg. Ahhoz, hogy megértsük, miként tudunk megszabadulni a rabságnak ebből a formájából, először azt kell megtudnunk, hogy egyáltalán hogyan lettünk láncra verve.

A Biblia feltárja, hogy Isten szabad akarattal teremtette meg az embert, bűnre való hajlam nélkül, de Isten egyik önző, láthatatlan szellemfia hatalmat akart gyakorolni az emberek felett, mit sem törődve azzal, hogy mekkora szenvedést fog így okozni nekik. Ahhoz, hogy elérje célját, ez a lázadó angyal, aki később Sátán, az Ördög néven vált ismertté, elfordította Istentől Ádámot és Évát, az ősszüleinket. Miután Ádám szántszándékkal megszegte Isten egyértelmű utasításait, nemcsak ő maga vált bűnössé, hanem minden leszármazottjának tökéletlenséget és halált hagyott hátra (Róma 5:12). Idővel Sátán „a világ uralkodójává” vált, és azóta ’a bűn királyként uralkodik a halállal’ (János 12:31; Róma 5:21; Jelenések 12:9).

Hogyan érhető el a szabadulás? Ha Jézus tanítványaivá válunk, a javunkra fordíthatjuk Krisztus áldozati halálát, mely által Jézusnak hatalma van „semmivé [tenni] azt, akinek megvannak az eszközei, hogy halált okozzon, vagyis az Ördögöt”, és felszabadítani „mindazokat, akik a haláltól való félelem miatt rabszolgaságnak voltak alávetve egész életükben” (Héberek 2:14, 15). Gondoljunk csak bele! Szabadulás a bűn és a halál rabságából. Már a puszta gondolat is vonzó, nem?

De mi lesz azzal a fajta rabszolgasággal, melyről legelőször beszéltünk? Eljön valaha az idő, amikor többé nem fogják az embereket az akaratuk ellenére rabszolgasorba kényszeríteni?

Biztos alap a reménységre

Teljesen biztosak lehetünk benne, hogy a rabszolgaságnak ez a visszataszító formája is el lesz törölve. Mi ad okot a bizalomra? Nos, gondoljunk csak arra az eseményre, melyet az emberiség történelmének legnagyobb szabadítási hadműveleteként emlegetnek, s mely Jehova Isten közvetlen irányításával zajlott. Talán te is ismered az erről szóló történelmi beszámolót.

Izrael nemzetét Egyiptom tartotta rabszolgasorban. Kemény kétkezi munkára fogták az izraelitákat, és embertelenül bántak velük. Az izraeliták Istenhez kiáltottak segítségért, ő pedig mély irgalomtól indíttatva meghallgatta őket, és cselekedett. Mózest és Áront szószólóként felhasználva Jehova azt követelte az egyiptomi fáraótól, hogy engedje szabadon az izraelitákat, ám ez a büszke egyeduralkodó következetesen megtagadta az engedelmességet, még azután is, hogy Jehova több pusztító csapást hozott az országra. Jehova azonban végül térdre kényszerítette a fáraót, az izraeliták pedig végre-valahára szabadok voltak! (2Mózes 12:29–32).

Ugye, milyen lelkesítő történet? Ám felmerülhet az emberben, hogy vajon modern korunkban Jehova miért nem vitt véghez valami hasonlót? Miért nem avatkozott már be az emberi ügyekbe, és vetett véget  a rabszolgaságnak? Ne feledjük, hogy nem Jehova „a világ uralkodója”, hanem Sátán. Azok miatt a vitakérdések miatt, melyeket Sátán az Édenben vetett fel, Jehova megengedte, hogy ez a gonosz Ellenfél egy meghatározott ideig uralkodjon. A rabszolgaság, az elnyomás és a könyörtelenség nem más, mint Sátán uralkodásának az ismertetőjele. Az ő befolyása alatt lévő emberi kormányzatok siralmas múltra tekintenek vissza. A Biblia összefoglalásként találóan ennyit mond: „uralkodik az ember az emberen maga kárára” (Prédikátor 8:9).

De még meddig? A Biblia rámutat, hogy „az utolsó napokban” élünk, amikor az önzés és a kapzsiság mindenhol megfigyelhető (2Timóteus 3:1, 2). Ez azt jelenti, hogy hamarosan Isten Királysága, melyért Jézus megtanított minket imádkozni, egy olyan igazságos társadalmat fog megalapítani, amelyben nem lesz helye a rabszolgaságnak (Máté 6:9, 10). Jézus Krisztus, Isten kinevezett Királya tenni fog róla, hogy a rabszolgaságnak még csak emléke se maradjon. Az utolsó ellenséget, a halált is meg fogja végül semmisíteni (1Korintus 15:25, 26).

Amikor végül felvirrad ennek a napnak a hajnala, a hűséges emberiség előtt világos lesz, hogy Isten népének az egyiptomi rabszolgaságból való megszabadítása csak egy kis ízelítője volt annak a hatalmas szabadulásnak, melyben ekkor lesz részük. Igen, idővel „maga a teremtés meg is fog szabadulni a romlottság rabszolgaságából”. Végre mindenki maradéktalanul élvezheti majd „az Isten gyermekeinek dicsőséges szabadságát” (Róma 8:21).

[Lábjegyzet]

[Kép a 7. oldalon]

A becslések szerint csak az Egyesült Államokban hatmillió ember él a szerencsejáték-szenvedély rabságában

[Képek a 7. oldalon]

Több százmillióan sínylődnek a kábítószerek, az alkohol és a dohány rabjaiként

[Képek a 8–9. oldalon]

Ricardóhoz hasonlóan ezrek tapasztalták, hogy Isten segít nekik megszabadulni a szenvedélyeiktől

[Képek a 10. oldalon]

Ahogyan Isten az ókori izraelitákat megszabadította a rabságból, úgy hamarosan igaz imádóit is szabaddá teszi, akik az izraelitákénál is teljesebb szabadságnak örvendhetnek majd