Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

Mi rossz van a szerencsejátékokban?

Mi rossz van a szerencsejátékokban?

Mi rossz van a szerencsejátékokban?

„Ausztráliában körülbelül 290 ezren szenvednek problémás játékszenvedélyben; ez évente több mint 3 milliárd dolláros veszteséget okoz. Ez nemcsak a problémás játékszenvedéllyel küszködőknek katasztrofális, hanem annak a becslések szerint 1,5 millió embernek is óriási gondokat okoz, akik közvetlenül érintve vannak a csődök, válások, öngyilkosságok és a munkaidő-veszteség miatt” (J. Howard, Ausztrália miniszterelnöke, 1999).

AZ ELŐZŐ cikkben említett John problémás játékszenvedéllyel * küszködött. Ausztráliába költözött, majd feleségül vette Lindát, aki ugyancsak a szerencsejátékok szerelmese volt. John szenvedélye egyre erősebb lett. „Először csak lottószelvényeket vásároltam, aztán már lóversenyekre is, meg kaszinókba is jártam — mondja. — Végül már szinte mindennap játszottam. Volt, hogy az egész fizetésem odalett, és nem tudtam kifizetni a lakásra felvett hitel havi törlesztését, sőt, kosztpénzt sem tudtam adni a családomnak. Noha volt, hogy nagy nyereményhez jutottam, mégsem hagytam abba a játékot. A nyerés mámoros érzésének lettem a rabja.”

John problémája korántsem egyedi eset. Úgy tűnik, a szerencsejátékláz egész társadalmakat támadott meg. Az USA Today című folyóirat egyik beszámolója szerint 1976 és 1997 között az Egyesült Államokban megdöbbentő módon 3200 százalékkal nőtt a törvényes szerencsejátékokon eljátszott pénz összege.

„Régen a hazárdjátékokat erkölcsi és társadalmi problémának tekintették. Ma már társadalmilag elfogadott időtöltésnek számítanak” — írja a kanadai The Globe and Mail című újság. Rámutatva az emberek szemléletében megfigyelhető változás egyik okára, az újság megállapítja: „A szemléletbeli átalakulás közvetlen következménye annak a kampánynak, melyet méltán nevezhetünk Kanada történelmének legköltségesebb és leghosszabb ideig tartó, kormány által szponzorált reklámkampányának.” Milyen hatással volt és van egyes társadalmakra a szerencsejátékok reklámozása?

A problémás játékszenvedély elharapódzik

A Harvard Egyetem Orvostudományi Kara szenvedélybetegségekkel foglalkozó tanszékének egyik becslése szerint 1996-ban „Amerikában 7,5 millió felnőtt szenvedett problémás, illetve kóros játékszenvedélyben”, és további „7,9 millió fiatalkorú amerikainál diagnosztizáltak problémás, illetve kóros játékszenvedélyt”. Ezek az adatok az Egyesült Államok Kongresszusa elé lettek tárva egy olyan jelentésben, melyet a szerencsejáték hatásainak vizsgálatával foglalkozó országos bizottság (National Gambling Impact Study Commission, röviden NGISC) állított össze. A jelentés szerint feltételezhető, hogy Amerikában a játékszenvedéllyel kapcsolatos problémákkal küszködők száma jóval nagyobb, mint amennyit számon tartanak.

A problémás játékszenvedély a becslések szerint évente több milliárd dollárjába kerül az Egyesült Államok társadalmának amiatt, hogy a betegek elvesztik munkahelyüket, egészségi gondokkal küzdenek, illetve munkanélküli segélyre és orvosi ellátásra szorulnak. Ezek az adatok azonban nem tárják fel azt, hogy mekkora árat fizetnek az érintettek, vagyis a családok, a barátok és a munkatársak a lopás, sikkasztás, öngyilkosság, családon belüli erőszak és gyermekbántalmazás következtében. Egy Ausztráliában végzett vizsgálat kiderítette, hogy minden egyes ember, aki problémás játékszenvedély rabja, akár tíz másik ember életére is közvetlen hatással lehet. Az Egyesült Államok Nemzeti Kutatótanácsának egyik jelentése szerint „a házastársak 50 százalékának és a gyermekek 10 százalékának kell fizikai bántalmazást elszenvednie a kóros játékszenvedéllyel küszködő családtagtól”.

Egy ragályos szenvedély

Úgy tűnik, a problémás játékszenvedély, akárcsak néhány betegség, szülőről gyermekre öröklődhet. „Ha a szülők a kényszeres játékszenvedély rabjai, a gyermekek nagyobb valószínűséggel vesznek fel nemkívánatos magatartásformákat, például dohányoznak és isznak, vagy kábítószereznek; ezenkívül nagyobb a kockázata annak, hogy maguk a gyermekek is problémás vagy kóros játékszenvedély rabjai lesznek” — mutat rá az NGISC által összeállított jelentés, mely arra is figyelmeztet, hogy „egy fiatalkorú szerencsejátékos nagyobb valószínűséggel válik a problémás vagy kóros játékszenvedély rabjává, mint egy felnőtt”.

Dr. Howard J. Shaffer, a Harvard Egyetem Orvostudományi Kara szenvedélybetegségeket vizsgáló tanszékének vezetője elmondja: „Egyre több bizonyítékkal támasztható alá az a feltevés, hogy az illegális szerencsejátékokat űző fiatalok száma legalább olyan mértékben növekszik, amilyen mértékben a törvényes szerencsejátékok űzésének lehetősége.” Arról, hogy milyen eshetősége van annak, hogy a kóros játékszenvedély rabjai visszaélnek az internet nyújtotta lehetőségekkel, ezt mondta: „Szerintem ahogyan a crack-kokain fogyasztása is új élményeket jelentett a kokainfogyasztóknak, úgy az elektronika is új élményekhez segíti majd a szerencsejátékosokat.”

A szerencsejáték-ipart gyakran úgy tüntetik fel, mintha csupán ártalmatlan szórakozást kínálna az embereknek. Ám a szerencsejátékok ugyanúgy rabul ejthetik a fiatalokat, mint a kábítószerek, és bűnözéshez is vezethetnek. Egy brit felmérés feltárta, hogy a szerencsejátékot űző fiatalok „46 százaléka meglopja a családját”, hogy legyen miből játszania.

Az itt említett tények ellenére egy szerencsejátékokkal foglalkozó, tekintélyes társaság jóváhagyja a hazárdjátékok reklámozását, mondván: „Amerikában a szerencsejátékok kedvelőinek nagy többsége egyáltalán nem küszködik gondokkal.” Még ha úgy érzi is valaki, hogy a szerencsejáték nincs rossz hatással az anyagi helyzetére és egészségi állapotára, milyen következményekkel kell számolnia a szellemi egészségét illetően? Jogos-e a figyelmeztetés, hogy kerüljük a szerencsejátékokat? A következő cikk ezekkel a kérdésekkel foglalkozik.

[Lábjegyzet]

^ 3. bek. Lásd a „ Vajon rajtam is úrrá lett a játékszenvedély?” című részt a 4. és 5. oldalon.

[Kiemelt rész/képek a 4–5. oldalon]

 Vajon rajtam is úrrá lett a játékszenvedély?

Az Amerikai Pszichiátriai Társaság szerint az 5. oldalon felsorolt ismertetőjelek segíthetnek a kóros játékszenvedély (vagy ahogyan néhányan nevezik, kényszeres játékszenvedély) diagnosztizálásában. Az egészségügyi hatóságok nagy többsége egyetért abban, hogy problémás játékszenvedéllyel küszködnek azok, akiknél több ilyen magatartásforma jelentkezik. Ha pedig valaki akár egy magatartásformát is tapasztal az itt felsoroltak közül, fennáll a veszélye, hogy kialakulóban van nála a szenvedély.

Belefeledkezés A beteg gondolatait a játék köti le; állandóan a korábbi játékok eseményeire gondol, a következő játékot tervezgeti, és azon gondolkodik, honnan teremtse elő az ehhez szükséges pénzt.

Tolerancia A kívánt izgalom eléréséhez egyre nagyobb összegű tétek megjátszása szükséges.

Megvonási tünetek Nyugtalanság vagy ingerlékenység, amikor a beteg megpróbál kevesebbet játszani, vagy teljesen felhagyni ezzel a szokással.

Menekülés Amikor a szerencsejáték utat kínál a problémák elől való menekülésre, illetve a tehetetlenség, bűntudat, szorongás vagy depresszió érzéseinek az enyhítésére.

Hajszolás Veszteség után gyakori, hogy másnap igyekszik visszanyerni a pénzt. Ezt a magatartásformát úgy nevezik, hogy a szerencse hajszolása.

Hazudozás A beteg hazudik a családtagoknak, terapeutáknak és másoknak, hogy ki ne derüljön, mennyire hatalmasodott el rajta a játékszenvedély.

Csökkent kontroll Több eredménytelen kísérlet a hazárdjáték abbahagyására, illetve a játékvágy féken tartására vagy csökkentésére.

Törvénybe ütköző cselekedetek A beteg törvénybe ütköző cselekedeteket hajt végre, például csal, lop vagy sikkaszt, hogy elő tudja teremteni a szerencsejátékhoz szükséges pénzt.

Fontos kapcsolatok kockáztatása Fontos kapcsolatok, továbbtanulási vagy előrelépési lehetőségek, illetve állás kockáztatása vagy elvesztése a játék miatt.

Másokra hagyatkozás A beteg a szerencsejáték következtében előálló, kétségbeejtő anyagi helyzet megoldásában másokra hagyatkozik.

[Forrásjelzés]

Forrás: National Opinion Research Center at the University of Chicago, Gemini Research, and The Lewin Group.

[Kiemelt rész/kép a 7. oldalon]

A lottóreklámok valódi üzenete

„A lottózás reklámozása . . . értékrendbeli oktatásnak is minősíthető, mely által azt tanulják az emberek, hogy a szerencsejátékok űzése üdvös, mi több, erényes tevékenység” — olvasható egy beszámolóban, melyet az egyesült államokbeli Duke Egyetem kutatói állítottak össze a National Gambling Impact Study Commission számára. Milyen hatással vannak valójában a lottóreklámok a társadalomra? A beszámoló elmondja: „Nem túlzás azt állítani, hogy a lottóhirdetések által közvetített üzenet romboló hatású, hiszen arról győzi meg az embereket, hogy a siker a megfelelő számok kiválasztásában rejlik. Ám ennek a fonák »oktatási« stratégiának, melyet a lottóirodákon keresztül érvényesítenek, lehet egy hátulütője is, mégpedig, hogy hosszú távon csökkenti a kormány bevételét, mivel lassítja a gazdasági növekedést. Hogy ez pontosan mit jelent? Ha a lottózás reklámozása kiöli az emberekből a hajlandóságot, hogy dolgozzanak, félrerakjanak némi pénzt, és oktatásra, illetve képzésre költsenek, annak idővel az lesz a következménye, hogy csökkenni fog a termelékenység. És persze legtöbbünk nem azt tanítja a gyermekeinek, hogy csodára várjanak, ha sikeresek szeretnének lenni.”

[Kiemelt rész/kép a 8. oldalon]

Kaszinó minden otthonban

A szerencsejátékokkal foglalkozó szervezetek új létesítmények építése helyett sokkal olcsóbb megoldást találtak: weboldalakat hoznak létre, így valóságos kaszinóvá változtathatnak minden otthont, ahol internetre csatlakoztatott számítógép található. Az 1990-es évek közepén körülbelül 25 olyan webhely volt az interneten, ahol az emberek szerencsét próbálhattak. 2001-re már több mint 1200 volt az ilyen webhelyek száma, az internetes szerencsejátékokból keletkező bevétel pedig minden egyes évben megduplázódott. Az internetes hazárdjátékból 1997-ben 300 millió dollárhoz jutottak ezek a webhelyek. 1998-ban további 650 millió dollár folyt be, 2000-ben 2,2 milliárd dollár, 2003-ra pedig „úgy számítják, hogy 6,4 milliárd dollárra fog nőni” a bevétel, olvasható a Reuter hírügynökség egyik beszámolójában.

[Kép a 6. oldalon]

A problémás játékszenvedély áldozatai között vannak olyan családok is, amelyeknek nincs miből élelmiszert vásárolniuk

[Kép a 7. oldalon]

Rohamosan növekszik azoknak a fiataloknak a száma, akik szerencsejátékokat játszanak

[Kép a 8. oldalon]

Ha a szülők a kényszeres játékszenvedély rabjai, nagyobb a kockázata annak, hogy a gyermekek is a problémás játékszenvedély rabjai lesznek