Vía Crucis ünnepségek Mexikóban

AZ ÉBREDJETEK! MEXIKÓI ÍRÓJÁTÓL

MEXIKÓBAN Jézus haláláról mintegy 300 vallásos ünnep keretében emlékeznek meg az emberek minden évben. Az egyik legnagyobb ilyen ünnep a Vía Crucis, amelyen körmeneteket rendeznek, és eljátsszák Jézus élete utolsó napjainak eseményeit. A Vía Crucis elnevezés latin eredetű, és azt jelenti, hogy ’a kereszt útja’. Mexikóváros Iztapalapa kerületében a helyi művelődési ház igazgatója így beszéli el ennek az ünnepnek az eredetét: „1833-ban Iztapalapában kolerajárvány söpört végig. Azért, hogy megfékezzék a pusztítást, a közösség tagjai bemutatták Jézus kínszenvedéseit.”

Egy Vía Crucis általában így zajlik le: Nagy tömeg gyűlik össze, hogy lássa a szereplőket, vagyis a zsidó vezetőket, a római századosokat, Jézus apostolait és azokat az asszonyokat, akik Jézus követői voltak, például Máriát. Egy fiatalember játssza Jézust. Bibliai részeket tanul meg kívülről, hogy az események kibontakozása közben azokat idézze. A színészeken paróka, szakáll és bajusz van, valamint vastag köntöst viselnek. A „názáretiek” szintén követik „Jézust” mezítláb vagy bőrszandálban, a fejükön pedig töviskorona van, hogy így Jézus szenvedéseit ők is átéljék. A „názáretiek” száma időnként még egy 2500 fős tömeget is kitesz. Ezen a napon kereszteket visznek fel a Cerro de la Estrellára, vagyis a Csillag-hegyre, ahol „keresztre feszítik” Jézust.

A kereskedők kalapokat, különféle italokat, arcra és karra ragasztható vallásos képeket, léggömböket, cukorkákat és még nagyon sok más portékát árulnak. Még vidámparkokat is felállítanak erre az alkalomra.

Querétaro városában a vezeklők láncra verve próbálnak menni. Taxcóban a férfiak 40-50 kilogramm súlyú, tövises vesszőköteget cipelnek a hátukon majdnem öt órán keresztül. Mások úgy vesznek részt a körmenetben, hogy a saját testüket ostorozzák. Gyakori, hogy sok résztvevő a kórházba kerül.

Ez a fajta imádat Pál apostol szavaira emlékeztethet bennünket, aki ’az önkényesen megszabott imádati forma, az alázatoskodás és a test sanyargatása’ ellen beszélt (Kolosszé 2:23). Az igaz keresztények természetesen megemlékeznek Krisztus haláláról, de kerülik azokat a hagyományokat, amelyek hamisságban gyökereznek, és amelyek ellentétben állnak a Biblia alapelveivel.