A számokra tekintsünk irányításért?

VAJON a számmisztika kiállja a tudományos megközelítés és az ésszerűség próbáját? A számok tárják fel a sorsunkat? És vajon a számokra alapozott következtetésekre és jövendölésekre kellene építenünk a jövőnket?

Egy nehézség, melyet a számmisztikával foglalkozók nem tudnak áthidalni, az az, hogy egyes kultúrák más-más naptárt használnak. Mi a helyzet például akkor, ha valaki olyan helyen él, ahol a kínai naptárt használják? Gondoljunk a bevezető cikkben említett dátumra: 2001. szeptember 11. A kínai naptár szerint ez a 78. ciklus 18. év 7. hónapjának a 24. napjára esett. A Julianus-naptár szerint ugyanez a dátum 2001. augusztus 29-e lenne. A muszlim naptárban 1422. II. dzsumáda 22., a héberben pedig 5761. elúl 23. Hogyan lehet a számoknak jelentőséget tulajdonítani egy olyan dátumban, melynek megannyi változata van? Ráadásul a különböző nyelvekben gyakran egészen máshogy írják a neveket. Az angol John névben lévő betűk számértéke 2, míg spanyol változatának, a Juannak a betűértéke 1.

Igaz, a világegyetem sok jellegzetességét ki lehet fejezni matematikai képletekkel; ezek a képletek ellenőrizhetők és bizonyíthatók. De egészen más az, amikor valaki azt állítja, hogy a nevünk eleve el volt rendelve, hogy sorsunk előhírnökeként összhangban legyen születésünk dátumával, és kapcsolódjon bizonyos számokhoz.

Levonhatjuk a következtetést: mivel a számmisztikai magyarázatok olyan alapokra épülnek, melyek közel sem állandók, például a naptárra és a nyelvre, nem ésszerű abban hinni, hogy ezek az értelmezések pontosak.

„Az idő és az előre nem látható események”

Vannak, akik azért érdeklődnek a számmisztika iránt, mert szeretnék előre tudni, hogy mi fog velük történni. A Biblia azonban rámutat, hogy az emberi élettel kapcsolatos részleteket nem lehet előre tudni. Ezt írja: „nem a gyorsaké a futóverseny, nem az erőseké a harc, sem a bölcseké az eledel, sem az értelmeseké a gazdagság, és a jóindulat sem azoké, akiknek ismeretük  van; mert az idő és az előre nem látható események hatással vannak mindannyiukra” (Prédikátor 9:11, NW [9:13]). Igen, sok esemény váratlanul történik velünk. Az ilyen véletlenszerű események kizárják annak lehetőségét, hogy születési dátum vagy egy név számértéke alapján előre meghatározzuk az életünk alakulását.

Vegyünk egy másik példát. A Biblia nagylelkűségre buzdítva ezt mondja: „Dobd kenyeredet a víz tükrére, és sok nap múltán is megtalálod. Adj (vagyonodból) egy-egy részt hétnek, sőt nyolcnak, mert nem tudhatod, milyen baj szakad az országra” (Prédikátor 11:1, 2, Katolikus fordítás, kiemelés tőlünk). Néhány kivételtől eltekintve nem tudjuk — valójában nem is tudhatjuk — előre, hogy mikor fog baj történni. Underwood Dudley matematikaprofesszor viszont azt írja a számmisztikával foglalkozókról, hogy „nem veszik számításba a véletlent, pedig meglepő dolgok történhetnek véletlenszerűen”.

Az igaz, hogy a számmisztikával foglalkozók némelyik jövendölése beigazolódik. Vajon miért? Néhány esetben a véletlen játszik közre. Máskor pedig a számmisztikusok által használt nyelvezet olyan homályos, hogy a jövendölések többféle eseményre is értelmezhetők. De van még valami, ami nagyon komoly figyelmet érdemel.

A jóslás egyik formája?

A Biblia nem említi meg konkrétan a számmisztikát, de olvashatunk benne az amálekita Hámánról, aki az i. e. V. században azt tervelte ki, hogy kiirtja a Perzsiában élő zsidókat.  A beszámoló ezt írja: Hámán „jelenlétében sorsot, azaz púrt vetettek az urnába, hogy melyik napon és melyik hónapban irtsák ki a zsidók nemzetét; és kijött a tizenkettedik hónap . . . , amelyet ádárnak hívnak” (Eszter 3:7, Káldi-Neovulgáta Bibliafordítás, kiemelés tőlünk).

Az ókorban a sorsvetés * a viták rendezésének megengedett formája volt (Példabeszédek 18:18). De amikor Hámán sorsot vettetett magának, jósláshoz folyamodott, és ezt a Biblia elítéli. Az 5Mózes 18:10–12 (NW) kijelenti, hogy Isten nemtetszésével találkozik mindenki, „aki jóslással foglalkozik, mágiát űz, vagy aki előjelek után kutat, varázsló, vagy aki másokat megigéz, aki szellemidézőtől vagy jövendőmondótól tudakozódik . . . Mert mindaz, aki ilyesmiket tesz, utálatos Jehovának.”

A Biblia a spiritizmussal kapcsolja össze azt, ha valaki jósláshoz és rejtelmes erőkhöz folyamodik. A gonosz szellemek a céljaik érdekében beavatkozhatnak az eseményekbe. Akár ez történik egy adott esetben, akár nem, egyvalami biztos: Isten elítéli a spiritizmust. Ez egy olyan szokás, amely által gonosz szellemek befolyásának teheti ki magát az ember (1Sámuel 15:23, NW; Efézus 6:12).

A számmisztika nélkülözi a tudományos alapokat, és az észérvek fényében vizsgálva nem állja meg a helyét. De ami a legfontosabb: ez a jóslás egyik formája, s mint ilyen, nincs összhangban a Biblia tanításaival. A számmisztika tehát nem jó módszer az életünk irányítására vagy a jövőnk megtervezésére.

[Lábjegyzet]

[Kiemelt rész a 6. oldalon]

A SZÁMMISZTIKA NEMIGEN TUD MIT KEZDENI AZZAL, HOGY KÜLÖNFÉLE NAPTÁRAK VANNAK HASZNÁLATBAN

GERGELY-NAPTÁR: 2001. szeptember 11.

KÍNAI NAPTÁR: 78. ciklus 18. év 7. hónap 24. nap

JULIANUS-NAPTÁR: 2001. augusztus 29.

MUSZLIM NAPTÁR: 1422. II. dzsumáda 22.

HÉBER NAPTÁR: 5761. elúl 23.

[Kiemelt rész/képek a 7. oldalon]

MEGBÍZHATÓAK A HOROSZKÓPOK?

„Ön időnként társaságkedvelő, máskor viszont zárkózott. Nem érzi bölcsnek azt, hogy idegeneknek túl sok mindent feltárjon önmagáról. Szeret önállóan gondolkodni, és bizonyítékokra van szüksége, mielőtt elhisz valamit. Szereti, ha nem egyhangú az élete, és boldogtalanná válik, amikor szabályokkal meg akarják kötni a kezét. Sok minden rejlik önben, ami még nincs teljesen kiaknázva. Hajlamos arra, hogy kritikusan vélekedjen a teljesítményeiről és képességeiről.”

Úgy érzed, mintha csak rólad szólna ez a leírás? Ha igen, akkor talán nagyobb jelentőséget tulajdonítasz neki, mint amekkorát megérdemel, hiszen az emberek többségére ráillik a fenti kijelentések nagy része. Az olvasók hajlamosak rá, hogy elfogadják a pontosnak tűnő kijelentéseket, és figyelmen kívül hagyják azokat a részeket, amelyek nem teljesen illenek rájuk. „A kutatók azt vették észre, hogy ha egy horoszkópon nem tüntetik fel a csillagjegyeket, az emberek nem ismerik fel, hogy melyik rész vonatkozik az ő jegyükre, ha viszont ott van a csillagjegy neve, az olvasók elhiszik, hogy a horoszkópjuk nagyon is illik rájuk” — írja a Why Do Buses Come in Threes​—The Hidden Mathematics of Everyday Life című könyv.

[Kiemelt rész a 8. oldalon]

JELKÉPES SZÁMOK A BIBLIÁBAN

Néhány számnak a Bibliában jelképes értelme van, de csak abban a szentírási szövegkörnyezetben, amelyben megjelenik. Például a négyes szám hiánytalanságra vagy egyetemességre utal. Ez olyan kifejezésekből derül ki, mint „a föld négy széle” és „az égnek négy szele” (Ézsaiás 11:12, Újfordítású revideált Biblia; Dániel 8:8). A hatos szám időnként tökéletlenséget jelöl. Érdekes módon a Jelenések könyvében Sátán földi, politikai szervezetének ’emberi száma’ van: 666 (Jelenések 13:18). Itt a hatos szám háromszor szerepel, hangsúlyozva ennek a vadállatszerű szervezetnek a tökéletlenségét. Ha a hetes szám jelképes értelmű, akkor teljességre utal (3Mózes 4:6; Héberek 9:24–26). Ezeknek és a Szentírásban használt további jelképes számoknak a jelentésére a prófétai szövegkörnyezetük derít fényt.

Bár a Bibliában vannak bizonyos számok, melyeknek jelentőségük van, a Szentírás mégsem buzdít arra, hogy bizonyos szavak betűit számokkal kapcsoljuk össze, hogy rejtelmes igazságokra leljünk.

[Kép a 8. oldalon]

Hámán jósláshoz folyamodott, hogy kijelölje az általa eltervezett öldöklés időpontját