Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

Látványos utazás egy népszerű útvonalon

Látványos utazás egy népszerű útvonalon

Látványos utazás egy népszerű útvonalon

AZ ÉBREDJETEK! NORVÉGIAI ÍRÓJÁTÓL

AZ ÉV minden napján este elhagyja egy hajó a Norvégia délnyugati partvidékén lévő Bergen városát, és észak felé indul egy 11 napos, körülbelül 4500 kilométeres útra. A hajó a gyönyörű, cikcakkos norvég partok mentén fekvő városok és falvak érintésével több ezer szigetet, és sok-sok fjordot meg tengerszorost hagy maga mögött.

Bár sokak szerint a Norvég Parti Expressz (Hurtigruten) hajói által bejárt tengeri útvonalnál nincs varázslatosabb a világon, az expressznek valójában gyakorlati haszna van: árut, postai küldeményeket és utasokat szállít egészen az északi sarkkörön túl fekvő végállomásig, Kirkenesig.

Hogyan lehet hajózni a sarki területek vizein, főleg télen, amikor a jég az Északi-sarkvidék nagy részét elzárja a hajók elől? Norvégia földrajzi fekvésének köszönhetően a partokat az Észak-Atlanti-áramlás meleg vize mossa, és az országban mérsékelt nyugati szelek uralkodnak. E két jelenség miatt enyhébb az időjárás, mint azt az ember az ország északi fekvéséből gondolná. A kikötők szinte soha nem fagynak be, még télen sem.

Egy tengeri útvonal születése

A XIX. század végén felmerült az ötlet, hogy jó lenne összekötni a part menti településeket, akár közutak, akár vasút, akár egy tengeri útvonal által. A többség a tengeri útvonalat tartotta a legjobb megoldásnak. Akkoriban azonban még ez az útvonal sem volt zökkenőmentes, mert bár a tenger nem fagyott be, éjszaka és rossz időben veszélyes volt a hajózás.

1893. július 2-án rendszeres hajójárat indult, ami elsősorban Richard With hajóskapitány leleményességének és eltökéltségének volt köszönhető. A Parti Expressz első hajója ezen a napon elhagyta Trondheim kikötőjét, hogy elinduljon Európa legészakibb városa, Hammerfest felé. A kishitűek véleményével ellentétben a vállalkozás sikeres volt. Olyannyira, hogy később még nagyobb távolságot tettek meg a hajók; 34 kikötő érintésével közlekedtek a mai napig végállomásként szolgáló Bergen és Kirkenes között. De azt, hogy mennyire sikeres és fontos volt ez a tengeri útvonal, alighanem a part menti települések lakosaitól kapott neve — 1. számú útvonal — bizonyítja a legékesebben.

Napjainkban az 1. számú útvonalon 11 korszerű hajó közlekedik, melyeket 24 óránként indítanak. De mivel a mára igen fejlett közúti és vasúti közlekedés sok partvidéki város között kapcsolatot teremt, a Parti Expressz egyre inkább a turizmus eszközévé válik, ami a hajók felépítéséből is látszik.

Festői látvány

A hajók többnyire a szigetek által közrezárt vizeket szelik, így az utasok szeme elé 11 napon keresztül mesébe illő norvég képek tárulnak: buja legelőkkel körülvett barátságos falucskák, tengerparti halásztelepülések, gleccserek, fjordok, hófödte hegyek, madaraktól hemzsegő sziklák, fenséges vízesések, sőt, még bálnák is.

Fokozva az élvezeteket, az utasok elmehetnek nézelődni, amikor a hajó egy-egy helyen kiköt. Egy Molde nevű településből például nagyszerűen lehet látni a romsdali hegyvonulat mind a 87 havas csúcsát. Ålesund-ban és Trondheimben még egy rövid kirándulást is megengedhetnek maguknak az utasok; bejárhatják a városok utcáit, melyek két oldalán sajátos helyi építészeti stílust tükröző házak sorakoznak. Egy-két városkában az utasok autót bérelnek, és a következő kikötőben szállnak újra hajóra.

Bodø városát maga mögött hagyva a hajó elhalad a Vest-fjord mellett, és Lofoten felé veszi az irányt. Lofoten szigetcsoportja 175 kilométer hosszú, sok-sok hegycsúccsal és barátságos halászfaluval. Legtávolabbi szigetei közül néhány nem több egy zátonynál, szirtekkel szabdalt parányi földdarabnál vagy sziklaképződménynél, mely a tengerből meredezik a magasba. Némelyikük jelenlétére világítótorony vagy jelzőfény figyelmeztet. A világ legnépesebb tengerimadár-kolóniái közül néhány ezen a szigetcsoporton él. Vannak itt sirályok, csérek, pehelyrécék, lundák, lummák, kárókatonák, csüllők, alkák, és időnként viharfecskék is. Az itt élő madarak száma jóval egymillió fölött van.

Telente Lofoten vizei megtelnek a halászok csónakjaival, akik azért szállnak tengerre, hogy skreit — egy tőkehalfélét — fogjanak. A térség a bálnáiról is ismert. Az utasok el vannak ragadtatva, amikor a hajóról láthatják ezeket a hatalmas emlősöket a levegőbe emelkedni, majd visszazuhanni a vízbe, és vízsugarat lövellni a fejük fölé.

Nyáron a Parti Expressz tesz egy kis kitérőt, hogy betérjen a Troll-fjordba. Annyira keskeny ennek a fjordnak a bejárata, és olyan meredek sziklafal emelkedik kétoldalt, hogy az ember már-már úgy érzi, ha átnyúl a hajókorláton, megérintheti a szinte függőleges kőóriást. Ha a kormányos meg merészelné szólaltatni a kürtöket, biztos, hogy sziklaomlást idézne elő. A partszakasznak ez a része — a hófedte hegycsúcsokkal a háttérben — a fényképezés rajongóinak az álma!

A hajó ezután több városnál és halászfalunál is megáll, majd kelet felé fordul, és ahhoz a partszakaszhoz közelít, mely sokak szerint az utazás fénypontja. Honningsvågnál például az utasok elmehetnek az Északi-fokhoz, ahol egy körülbelül 300 méter magas sziklatömb majdnem merőlegesen emelkedik ki a Jeges-tenger vizéből. A tetejéről lélegzetelállító látvány nyílik a tájra.

A hajó az északi végállomásnál, Kirkenesnél csupán néhány órát várakozik, és már indul is vissza Bergen felé. Déli irányba hajózva az utasok megtekinthetik azokat a helyeket, melyeket odafelé elszalasztottak, mialatt aludtak. Az északi sarkkörnél például a tetemes méretű Svartisen-jégmező tárul az ember szeme elé, mely mintegy 370 négyzetkilométernyi területet sajátít ki magának. A hajó ezután elhalad a szemet gyönyörködtető Hét Nővér nevezetű hegyvonulat mellett, majd az utasok rácsodálkozhatnak a Torghattenre, egy tömzsi, gumó alakú hegyre, melynek a közepébe a természet egy nagy alagutat vájt. Mintha csak egy lyukas kalapot látna az ember! A Hornelen 860 méter magas csúcsa, melyet a hajó megkerül, két kisváros, Måløy és Florø között emelkedik ki a tengerből, méghozzá olyan meredeken, hogy egy esetleges sziklaomlás elkerülése végett a kormányos itt sem kürtöl.

Az éjféli nap és a sarkvidéki éjszaka

Azok a turisták, akik nyáron teszik meg a hajóutat, majdnem egész idő alatt nappal utazhatnak, az útvonal nagy része ugyanis az északi sarkkörtől északra, „az éjféli nap földjén” halad keresztül. Itt a nyári nap még az éjszakát is megvilágítja. Az Északi-foknál például majdnem 12 hétig egyáltalán nem tér nyugovóra!

A télen utazók ennek pont az ellenkezőjével, a hosszú sarki éjszakával ismerkedhetnek meg. A télnek is megvan a maga varázsa. Az ég, a tenger, a hegyek és a hó szelíd hajnali fényben fürdenek, amint a nap eléri a horizontot, ám nem kel fel. Emellett a téli égbolt kiváló háttérül szolgál a világ egyik leglélegzetelállítóbb látványosságának, a híres aurora borealisnak, vagy északi-sarki fénynek. Amikor az elektromos részecskékkel telített napszél belép a sarkvidék légkörébe, zöld és sárgászöld fények, időnként a vörös néhány árnyalatának is teret engedve, táncolnak keresztül a csillagos égen. Megindítóan fenséges bemutatójuk alatt íves, vibráló és saját kozmikus ritmusukra hullámzó, sávokba vagy függönyszerű alakzatokba rendeződött fények tárulnak a nézők szeme elé.

Persze nemcsak a Parti Expressz hajóiról lehet megtekinteni ezeket a pompás tájakat és jelenségeket. Norvégia nagy részét utak és vasúti sínek hálózzák be, ezért egy autó vagy egy vonat ablakából is szemtanújává válhatunk ezeknek a csodáknak. Azok, akiknek vékonyabb a pénztárcájuk, jobban járnak, ha a két utóbbi közlekedési mód közül választanak. De bármelyik útvonalat választod is, egy biztos: soha nem fogsz beleunni Norvégia csodálatos partvidékének kilométerenként és évszakonként változó látványába.

[Térkép a 13. oldalon]

(A teljes beszerkesztett szöveget lásd a kiadványban.)

FINNORSZÁG

SVÉDORSZÁG

NORVÉGIA

OSLO

Tengeri útvonal

▿ ▵ Bergen

▿ ▵ Florø

▿ ▵ Måløy

▿ ▵ Ålesund

▿ ▵ Molde

▿ ▵ Trondheim

ÉSZAKI SARKKÖR

Emlékmű az északi sarkkörnél

▿ ▵ Bodø

▿ ▵ Lofoten

Troll-fjord

▿ ▵ Tromsø

▿ ▵ Hammerfest

▿ ▵ Honningsvåg

▿ ▵ Kirkenes

[Forrásjelzés]

Based on map: Hurtigruten

[Kép a 15. oldalon]

A Troll-fjordban, havas hegycsúcsokkal körülvéve

[Forrásjelzés]

TO-FOTO AS, Harstad

[Képek a 15. oldalon]

A Lofoten szigetcsoport számos tengeri madárnak, köztük sirályoknak, vastagcsőrű lummáknak és lundáknak ad otthont

[Kép a 16. oldalon]

Az 1. számú útvonal kiindulópontja Bergennél

[Kép a 16. oldalon]

Emlékmű az északi sarkkörnél

[Kép a 16. oldalon]

Éjféli nap

[Forrásjelzés]

TO-FOTO AS, Harstad

[Képek a 16–17. oldalon]

A Hét Nővér

[Forrásjelzés]

Per Eide

[Kép a 17. oldalon]

Part menti falu a tél sötétjébe burkolózva

[Kép a 17. oldalon]

Aurora borealis, az északi-sarki fény

[Forrásjelzés]

© TO-FOTO AS, Harstad

[Kép a 17. oldalon]

Az út Kirkenesben ér véget

[Forrásjelzés]

Hallgeir Henriksen

[Kép forrásának jelzése a 13. oldalon]

Nancy Bundt