Miért oly elterjedt a pornográfia?

MÁR évezredek óta készítenek az emberek buja ábrázolásokat és leírásokat az érzékiség felkorbácsolására. De mivel hosszú időn át nehéz volt pornográf anyagokat előállítani, leginkább a gazdagok és az uralkodó osztály tagjai juthattak hozzájuk. A helyzet megváltozott, amikor sokszorosítást kezdtek alkalmazni, s feltalálták a fényképezést és a mozgóképet. A pornográfiához ekkor már hozzáférhettek a kevésbé tehetősek is, megszűnt az anyagi akadály.

A videomagnók megjelenése felgyorsította a folyamatot. A moziban használatos filmtekercsektől és a régi fényképektől eltérően a videokazettákat könnyű tárolni, másolni és terjeszteni, és otthon is megtekinthetők. A kábeltelevíziózás és az internethasználat elterjedésével mostanság még egyszerűbben hozzá lehet férni pornográf anyagokhoz. Azok, akik attól félnek, hogy a szomszédaik meglátják őket egy videotékában a szexfilmeknél, most már „otthon is maradhatnak, és egyetlen gombnyomással kiválaszthatnak egy ilyen műsort a kábeltévé- vagy a műholdas csatornákon” — mondja Dennis McAlpine médiafigyelő. Minthogy könnyű hozzáférni az ilyen programokhoz, „sokkal elfogadottabbá váltak” — jelenti ki.

A pornográfia elfogadottá válik

Minthogy a pornográfia mostanra elfogadottá vált, sokaknak vegyes érzéseik vannak vele kapcsolatban. A pornográfia „már jelenleg is jóval nagyobb hatással van a kultúránkra, mint az opera, balett, színház, zene és képzőművészet együttvéve”  — állítja Germaine Greer írónő. Korunk pornográfiáról alkotott közfelfogását jól szemlélteti, hogy sok híresség úgy öltözködik, ahogy korábban csak a prostituáltak, a videoklipek egyre nyíltabban mutatnak be szexjeleneteket, a reklámipar pedig pornográfiához kötődő képsorokkal ajánlja a termékeket. McAlpine a következő megállapítást teszi: „Társadalmunk válogatás nélkül elfogad mindent . . . Ez a táptalaja annak az elképzelésnek, hogy a pornográfia nem kifogásolható.” Ennek következtében „az emberek látszólag nem döbbennek meg semmin — panaszolja Andrea Dworkin írónő. — Csak vállat vonnak.”

Miért népszerű?

Az előbb említett írónőhöz hasonlóan egy nyugalmazott FBI-ügynök, Roger Young arra mutat rá, hogy sokan „az obszcenitást illetően egyszerűen nem látják a teljes képet, és nincsenek tudatában annak, hogy milyen nehézségeket okoz”. Némelyek a pornográfia támogatóinak a nézetét veszik át, akik azt hajtogatják, hogy a pornográf képek romboló hatása nem bizonyítható. „A pornográfia nem a valódi életet mutatja be, és úgy tűnik, ezt az ellenzői képtelenek tudomásul venni” — jelenti ki F. M. Christensen író. De ha a fantáziavilág nincs hatással ránk, akkor mire épül a reklámipar? Miért költenének a vállalatok milliókat reklámokra, tévéműsorokra és nyomtatott anyagokra, ha azoknak nem lenne maradandó hatásuk az emberekre?

Csakúgy, mint a sikeres reklámoknak, a pornográfiának is az a fő célja, hogy olyan vágyat ébresszen, mely korábban nem létezett. Steven Hill és Nina Silver kutatók azt írják, hogy „a pornográfiával csupán haszonszerzés a cél, semmi más. És őrült kereskedelmi világunkban mindent  kihasználhatónak és eladhatónak tartanak, főleg a nők testét és az emberi szexuális kapcsolatokat.” Germaine Greer egy erős függőséget előidéző gyorsételhez hasonlítja a pornográfiát, melyből hiányoznak a tápanyagok, nem úgy az ízfokozó adalékanyagok és vegyszerek. „A kereskedelmi gyorsszex valójában látszatszex” — mondja. „Az ételreklámokkal műételeket adnak el, a szexreklámokkal műszexet.”

Néhány orvos azt állítja, hogy a pornográfia által előidézett függőség sokkal nehezebben orvosolható, mint a kábítószer-függőség. A kábítószeresek kezelése általában detoxikációval kezdődik, hogy eltávolítsák a szervezetükből a mérgeket. De a pornográfiafüggő személyek „elméjébe belevésődnek a látott képek, és a kémiai folyamatok által az agyának a részévé válnak” — jelenti ki dr. Mary Anne Layden, a Pennsylvaniai Egyetem munkatársa. Ezzel magyarázható, hogy némelyek emlékezetében miért élnek évekkel később is oly élénken pornográf képek. Dr. Layden ezt a következtetést vonja le: „Ez az első olyan függőséget okozó dolog, amelyet lehetetlen csak úgy eltávolítani a szervezetből.” Vajon ez azt jelenti, hogy az ember nem vonhatja ki magát a pornográfia hatása alól? És konkrétan milyen kárt okoz a pornográfia?

[Kiemelt rész az 5. oldalon]

Tények az internetes pornográfiáról

▪ Az Egyesült Államokban kerül az internetre a pornográf anyagoknak körülbelül a 75 százaléka, Európában pedig csaknem a 15 százaléka.

▪ A becslések szerint hetente hozzávetőleg 70 millió ember néz bele pornográf internetes oldalakba. Közülük úgy 20 millió Kanadában és az Egyesült Államokban él.

▪ Egy tanulmányból kiderül, hogy a közelmúltban egy egyhónapos időszakban Európát tekintve Németországban volt a legnagyobb közönsége az internetes pornográfiának. Németországot Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország és Spanyolország követte.

▪ Németországban az internetes pornográf oldalak használói minden hónapban átlagosan 70 percet töltenek ilyen jellegű oldalak nézegetésével.

▪ Európában az internetes pornográfia közönségéből az 50 év fölötti korosztály tölti a legtöbb időt szexoldalakra kapcsolódva.

▪ Egy forrásmű szerint az internetes pornográf oldalakat az esetek 70 százalékában napközben keresik fel.

▪ A becslések szerint mintegy 100 000 webhelyen vannak gyermekekről készült pornográf anyagok.

▪ A kereskedelmi céllal közrebocsátott gyermekpornográf anyagok körülbelül 80 százaléka Japánból származik.

[Képek a 4. oldalon]

A pornográfia hozzáférhetőbbé vált