Figyeljük a világot
Figyeljük a világot
Részeges állatok
A világ minden részéről érkező beszámolók szerint nem az emberek az egyetlenek, akik tapasztalják az alkohol mámort keltő hatását. Nemrég egy elefántcsorda, miután egy faluban (Asszám, India) sört fedezett fel, lerészegedett, és dühöngeni kezdett, valamint épületeket rombolt le. Boszniában egy medve, amely fokozatosan megkedvelte az eldobott dobozokban lévő maradék sört, kezdett többet követelni. A falubeliek belefáradtak abba, hogy a lármázását hallgassák, ezért elhatározták, hogy alkoholmentes sört hagynak kint neki. Ez a csel bevált. A medve még így is élvezi az italt, de többé nem agresszív. Észak-Kaliforniában a madarak az útszéli bokrok erjedő bogyóitól lerészegedtek, és autókat támadtak meg. A helyzetet úgy orvosolták, hogy kivágták a bokrokat. Az erjedő nektár miatt a méhek nekirepülnek a fáknak, vagy csak lepottyannak a földre. Arra is képtelenek, hogy megtalálják a kaptárhoz visszavezető utat. Azok, akiknek ez mégis sikerül, egy további nehézséggel néznek szembe: a kaptár feldühödött őrzőivel, amelyeknek eltökélt szándékuk meggátolni, hogy az egész kolónia „felöntsön a garatra”.
Haleső
A görög Elevterotipia című újság arról számol be, hogy egy Koróna nevű faluban halacskák százaira bukkantak, melyek valószínűleg a Dorjani-tó vagy a Korónia-tó permetjéből származtak. „A falubeliek mindenütt találtak halakat, melyek az égből hullottak.” A theszaloníki meteorológiai intézet vezetője, Xrisztosz Mpalafutisz szerint az ilyen esetek nem ritkák. A viharfelhők alacsony légnyomás esetén forgószelet idéznek elő, amely a tavak felszínéről a halakkal és békákkal együtt felszívja a vizet. „A forgószélben lévő levegő képes arra, hogy nagy magasságba emelje, és jó messzire elvigye őket” — mondja a jelentés. Később, amikor a forgószél gyengül, a halak leesnek.
A tizenévesek igazi aggodalmai
„A szülők annyira aggódnak amiatt, hogy tizenéves gyermekeik kábítószerhez nyúlnak, hogy nem veszik észre azok súlyos érzelmi és elmebeli gondjait” — számol be a The Times című londoni újság. Egy felmérés, melyet több mint 500 szülővel és ugyanennyi tizenévessel készítettek, rámutat, hogy a szülők 42 százaléka szerint a drogokkal való visszaélés a legnagyobb nehézség, mellyel gyermekük szembenéz. Ezzel viszont a tizenéveseknek csupán a 19 százaléka ért egyet. Harmincegy százalékuk ugyanis jobban aggódik a barátokkal és a családdal ápolt kapcsolat miatt, 13 százalékuk pedig a zsarnokoskodás miatt. A vizsgálatot a Kapcsolat nevű szervezet rendelte el, amely egy telefonos segélyszolgálat. Justin Irwin, az igazgató elmondta, hogy különösen foglalkoztatja az, hogy a szülők hajlamosak figyelmen kívül hagyni a tizenévesek lelki gondjait. Így sürgeti a szülőket: „Ne csak találgassanak! Mostantól ismerjék fel a valós helyzetet!”
Az alváshiány káros
„A lengyelek 9 százaléka kevesebb mint öt órát alszik éjszaka — írja a Wprost varsói hetilap. — Az amerikaiak és a britek egyharmada éjszakánként 6,5 órát vagy még ennél is kevesebbet alszik.” Michał Skalski, aki Lengyelországban egy alvászavarokkal foglalkozó klinika munkatársa, megjegyzi: „az a személy, aki keveset alszik, állandó feszültség alatt van.” Egy japán kutatás azt mutatja, hogy „a szívroham kockázata 50 százalékkal magasabb azoknál, akik naponta öt órát vagy annál kevesebbet alszanak, összehasonlítva azokkal, akik 8 órát alszanak éjszakánként” — tudtuk meg a Wprost című hetilapból. Továbbá, amerikai vizsgálatok arra figyelmeztetnek, hogy az alváshiány kapcsolatban lehet a cukorbetegséggel vagy más egészségi gonddal. Az alváselégtelenség nem csupán „a glükóz anyagcseréjét változtatja meg”, hanem köze van „az elhízás kockázatának növekedéséhez” is — olvasható a beszámolóban. „Amikor fáradt vagy, a szervezeted megpróbálja pótolni a hiányzó energiát — magyarázza az American Fitness című magazin. — Az alváshiányban szenvedő emberek az éberség megőrzése érdekében hajlamosak többet enni és inni. Szóval, ha leadtál néhány kilogrammot, és szeretnéd, ha ez így is maradna, akkor aludj egy kicsit többet.”
Az irodai dolgozók mindennapjai
A London Magazine egy felmérés keretében 511 embert kérdezett meg arról, hogyan telik egy átlagos napja. Munkaidőben körülbelül 50 százalékuk ivott alkoholt, 48 százalékuk lopott, és majdnem az egyharmaduk tiltott drogokat használt — számol be a The Daily Telegraph című londoni újság. Ráadásul 42 százalékuk „elképzelte, ahogyan megöli a főnökét”, csaknem egyharmaduk „pornográf anyagot nézegetett az interneten”, valamint „62 százalékuk szexuális ajánlatot kapott egy munkatárstól, közel az egyötödük pedig szeretkezett az irodában”. Ezen dolgozók 36 százaléka hazudott a szakmai önéletrajzában, 13 százalékuk úgy nyilatkozott, hogy az előléptetés kedvéért lefeküdne a főnökével, 45 százalékuk pedig az előbbre jutás érdekében színlelné, hogy jóban van a munkatársával, miközben a háta mögött ártana neki. Egy lélekgyógyász, Philip Hodson szerint ezen viselkedési formák többsége abból ered, hogy neheztelnek a befolyásos személyekre. Így nyilatkozott: „Bármit megteszünk, hogy mi legyünk az elsők. Nagyon fontos nekünk a cím, a pozíció és a rang.”
Hirtelen halál sportolás közben
Ugyanazon a napon Japán különböző részein három hosszútávfutó férfi halt meg szívroham miatt verseny után, és mindhárman az ötvenes éveikben jártak. Az esetek kapcsán a sportorvosok figyelmeztetéseket tettek közzé. Dr. Kaku Maszatosi, a Kóbei Sportakadémia elnöke és egyben orvosdoktor ezt írja az Aszahi-sinbun című újságban: „A hirtelen bekövetkező halálesetek mintegy 80 százaléka a szívvel van összefüggésben . . . Az ilyen típusú halálesetek áldozatait több mint 90 százalékban korábban makkegészségesnek nyilvánították.” Dr. Kaku azt ajánlja, hogy gyakorlatok közben is végezzenek a páciensen EKG-vizsgálatot, ne csak nyugalmi állapotban. Továbbá óva int a túlterheléstől, és azt ajánlja, hogy ha csak egy kicsit is úgy érezzük, hogy hőemelkedésünk vagy hányingerünk van, illetve szédülünk, hagyjunk fel a gyakorlatokkal. „Nem szégyen az, ha egy verseny vagy egy játék közepén kiszállunk” — biztat dr. Kaku. Hozzáteszi: „A sportemberek hajlamosak túl nagy jelentőséget tulajdonítani a táv végigfutásának, de szükség esetén az embernek át kell gondolnia, hogy ér-e annyit az egész.”
Szükség van a családi beszélgetésekre
„A családi beszélgetések csupán egy »mindennapi morgássá« korcsosodtak, amely képtelenné teszi a gyerekeket arra, hogy megfelelően kommunikáljanak” — írja a londoni The Times. A hanyatlás annak tulajdonítható, hogy a gyerekek „a televízió és a számítógép előtt ülnek, valamint annak, hogy elmaradnak a közös családi étkezések” — jelentette ki Alan Wells, a kormány alapvető készségekkel foglalkozó ügynökségének a vezetője. (Ennek az intézménynek a felelőssége az, hogy fenntartsa Nagy-Britannia oktatási színvonalát.) Wells azzal is magyarázza ezt a tendenciát, hogy egyre több a nagyszülő nélküli egyszülős család, és manapság kevés szülő olvas a gyermekének. Szerinte ezek a tények segítenek megmagyarázni azt, hogy az iskolakezdés előtt álló 4-5 éves gyerekek miért „beszélnek kevésbé tisztán”, és miért „nem tudják olyan jól kifejezni magukat”, mint azelőtt az ilyen korú gyerekek. Wells olyan programokat ajánl, amelyek arra tanítják meg a szülőket, hogyan tevékenykedjenek együtt a gyerekeikkel.
Kiegyensúlyozottabb élet
Egy felmérés, melyet az Ausztrália Intézet, egy független kutatószervezet végzett, azt mutatja, hogy „a 30—59 éves ausztrálok 23 százaléka az elmúlt tíz évben arra áldozta a jövedelmét, hogy kiegyensúlyozottabb életet éljen” — jelenti a The Sydney Morning Herald. Sokan követik ezt az irányzatot — melyet a kutatók „kisebb fokozatra való váltásnak” neveznek —, azt remélve, hogy javulni fog a közérzetük, és több idejük lesz a gyermekeikre. Ezek a dolgozók „olyan állást választanak, amely kisebb igényeket támaszt, kevésbé fizet jól, kevesebb idejüket veszi igénybe, sőt vannak, akik egyáltalán nem dolgoznak tovább” — mondja a The Sydney Morning Herald. Dr. Clive Hamilton, az Ausztrália Intézet vezérigazgatója megjegyezte: „Ez az, amikor valaki a jövedelem elé helyezi az életet. Ők bizonyára nem tartják magukat megalkuvóknak, inkább hétköznapi embereknek, akik nem hajlandók mindent mértéktelenül megvásárolni, hanem szándékosan kevesebb jövedelemre törekszenek, csak hogy kiegyensúlyozotabb életük legyen.”