Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

Tevék az Andokban?

Tevék az Andokban?

Tevék az Andokban?

AZ ÉBREDJETEK! PERUI ÍRÓJÁTÓL

TEVÉK Dél-Amerikában? A puszta gondolat is furcsa, hiszen ezekről a sivatagi állatokról általában Afrika vagy Ázsia jut az eszünkbe. Mégis, az Afrikában és Ázsiában található tevefajok közeli rokonságban vannak a dél-amerikai tevefélékkel. * Távol élő rokonaikkal ellentétben ez utóbbiaknak, a lámaféléknek nincs púpjuk. Továbbá csupán olyan magasak, mint egy átlagos ember, és az egypúpú vagy a kétpúpú tevék lapockájáig sem érnek.

Ha szeretnél megpillantani egy lámafélét, akkor erre a legjobb hely az Andok-hegység, különösen Bolívia és Peru. Dél-Amerika más részein is fellelhetők, mint például az Argentína és Chile területén lévő Patagóniában és Tűzföldön.

Ezeknek a teremtményeknek a kecses testtartása és a gyorsasága különösen elbűvölő. Szintén lenyűgöző, hogy a lámafélék milyen könnyedén közlekednek a sziklás hegyoldalakon. Minden egyes lépésüket különleges párnák tompítják, melyek még a korszerű túracipőknél is jobbak.

Az Andokban gyér a fű, és a talajréteg is vékony. Mégis, a lámafélék patáikkal kevesebb kárt tesznek a talajban, mint a lovak vagy az öszvérek. Továbbá, a foguknak és az ínyüknek köszönhetően ezek az állatok úgy legelnek, hogy nem sértik meg a fű gyökerét.

A legtöbb állat nem tud jóval a tengerszint feletti magasságban élni. Ám a lámafélék még az Andok magasabb részein is jól megélnek, mert sok a vörösvérsejtjük.

Ahol nincs tűzifa, ott a lámafélék szárított ürülékével fűtenek. És mivel a vadon élő lámafélék a portyázó területük határán trágyadombokat hoznak létre, könnyű összegyűjteni ürüléküket a tüzeléshez. A fával ellentétben ezt nem kell kivágni, és az Andok száraz levegőjén gyorsan is szárad.

Régen a lámaféléket vallási szertartásokon is felhasználták. Például Peru déli részén a chiribayák feláldozott lámákat és alpakákat temettek el a házuk padlója alá. A történészek szerint minden holdhónapban száz különlegesen tenyésztett fehér lámát áldoztak fel Huayaca Patán, Cuzco főterén, valamint az Inti-raymin, a napisten tiszteletére rendezett ünnepségen szintén áldoztak fel ilyen állatokat, bár kevesebbet. Napjainkban ritkán használnak lámaféléket a szertartásokon, ám a húsukat, melynek íze hasonlít a bárányéhoz, még mindig nagyra értékelik.

Jóval a hűtőgépek megjelenése előtt az inkák fagyasztásos szárítással tartósították a lámafélék húsát, kihasználva, hogy magasan az Andokban hideg van, és alacsony a légnyomás. Ezt a szárított húst ch’arkinak nevezték.

Természetesen nem csupán az általuk nyújtott szolgáltatásokért kell értékelnünk ezeket a gyönyörű teremtményeket, hanem azért is, mert részét képezik az Istent dicsérő csodálatos teremtésműnek (Zsoltárok 148:10, 13).

[Lábjegyzet]

^ 3. bek. Dél-Amerikában négy teveféle él: az alpaka, a guanako, a láma és a vikunya. Keresztezhetők egymással.

[Kiemelt rész/kép a 16. oldalon]

A guanako — Egy szívós, karakán szépség

Úgy tűnhet, hogy egy ilyen gyönyörű, törékeny teremtmény kényeztetésre szorul. Ám a guanakók általában a legzordabb körülmények között élnek az Andok magasan fekvő területeitől Patagónián át egészen a Tűzföldig, Argentína és Chile déli részéig. Ilyen sivár területeken a guanako hajtásokat, gyökereket eszik, és vizet iszik, még akkor is, ha az rossz minőségű. A guanako jól úszik, és képes akár 65 kilométer/órás sebességgel futni. A vastag szempillái védelmet nyújtanak a széllel, a nappal és a porral szemben. Szomorú tény, hogy az orvvadászok mohón vadásznak a guanakóra húsáért, bőréért, valamint gyapjáért, amely finomabb, mint az alpakáé.

[Forrásjelzés]

© Joe McDonald

[Kiemelt rész/kép a 16. oldalon]

Az alpaka — Melegen öltözve

Egy olyan országban, ahol általában hideg van, és a hőmérséklet egy nap alatt akár 50 Celsius-fokot ingadozhat, az alpaka egész testét vastag, bozontos gyapjúréteg borítja. Az alpaka finom gyapja erősebb a juhokénál. Bár az alpakának hegyes orra van, és így el tudja érni az Andok szűk sziklahasadékaiban termő füvet, ez a szeretni való állat mégis jobban kedveli a mocsaras területeket, ahol zsenge hajtásokból lakmározhat. Ennek ellenére, más lámafélékhez hasonlóan, napokig bírja víz nélkül.

[Kiemelt rész/kép a 17. oldalon]

A vikunya — Fenséges öltözékben

A vikunya magasan az Andokban él, ahol általában fagypont közeli a hőmérséklet, mégis egy kényelmes, rövid, pihekönnyű kabátkát visel, melyet a világ legfinomabb állatszőreként tartanak számon. Mellkasán sálként szolgáló gyapjútincseket láthatunk. Egy felnőtt vikunya kétévente egy kilogrammnál is kevesebb gyapjút ad, emiatt ez a fenséges szőrzet nagyon ritka, és persze drága. Egy méter vikunyaszövet 3000 dollárnál is többe kerülhet.

Az Inka Birodalom idején törvények védték a vikunyát. Volt egy gyapjúnyíró ünnepük, a chaccu, és csupán a királyi fenségnek volt meg az a kiváltsága, hogy vikunyaszőrből készült ruhát viseljen. Az utóbbi években újból rendeznek chaccu ünnepséget, és ismét hoztak törvényt, hogy megvédjék ezt a fajt az orvvadászoktól.

Az ünnepség fontos része, amikor vad vikunyákat fognak be egy 300 méter széles tölcsérszerű csapdába. Ezután megnyírják, majd rögtön szabadon engedik őket.

[Forrásjelzés]

© Wilfredo Loayza/PromPerú

[Kiemelt rész/kép a 17. oldalon]

A láma — Az Andok munkása

Nem olyan erős, mint egy szamár és nem olyan gyors, mint egy ló. Mégis, a láma értékes teherhordó állatként mindkettőjüket felülmúlja. Közel 60 kilogrammot képes a hátán elcipelni. Ha úgy érzi, hogy a terhe túl nehéz, akkor egyszerűen leül, és nem mozdul, amíg nem könnyítenek azon annyira, hogy az kedvére való legyen. Ha megpróbálod kényszeríteni, akkor három gyomra közül az elsőből felöklendezheti az ételt, és elképesztő pontossággal, valamint erővel rád köpheti azt.

A lámák ennek ellenére általában kezesek, és egy szelíd ember nagy lámakaravánt tud egyszerre irányítani a zord, magas fennsíkokon, ahol más teherhordó állatok már nem bírják az oxigénhiányt. Mivel a láma jól megbirkózik a hegyvidéki tereppel, ma már nemcsak az Andokban, hanem az olaszországi Alpokban is alkalmazzák teherhordó állatként. Megesik, hogy a láma kötele, hámja és a pokróca a saját gyapjából készült.

[Forrásjelzés]

© Anibal Solimano/PromPerú

[Kép a 18. oldalon]

Egy nemrég nyírt alpaka

[Kép a 18. oldalon]

Bojttal csinosított kisláma

[Képek forrásának jelzése a 15. oldalon]

Térkép: Mountain High Maps® Copyright © 1997 Digital Wisdom, Inc.; lámák: © Alejandro Balaguer/PromPerú