Színes magazinok — „Pillants rám, és vegyél meg!”

OTT vannak kiállítva, színesek és ragyogók, mind magára próbálja vonni a figyelmedet. Nem is akartál megállni, de színes címlapjuk felkeltette a kíváncsiságodat. Olyan, mintha az újságosnál kiállított színes folyóiratok mind ezt mondanák: „Pillants rám, és vegyél meg!” Bár általában azt mondják, hogy egy könyvet nem lehet a borítója alapján megítélni, be kell vallani, hogy a színes folyóiratok címlapján levő képek mély benyomást tesznek a lehetséges vásárlókra. Sok országban ezek a folyóiratok elárasztják a piacot, és rendkívüli módon versengenek egymással a vásárlók kegyeiért.

A folyóiratokat két főbb kategóriába lehet sorolni: szakmai folyóiratok (ezeket egyébként gazdasági és műszaki folyóiratoknak is nevezik) és szórakoztató magazinok. Az utóbbiak — úgy tűnik — mindenféléről szólnak, de a kiadók valójában olyan témákat gyűjtenek össze, amelyek számot tartanak bizonyos csoportok érdeklődésére. A rendszeresen megjelenő folyóiratokat periodikának, azokat pedig, melyeknek oktató jellegű a tartalmuk, tudományos folyóiratoknak hívják. A folyóiratok különböznek az újságoktól mind kinézetükben, mind tartalmukban, mivel kisebbek, és jobb minőségű papírra nyomtatják őket. Ennek következtében a képek fényesek, és jobban felkeltik a vásárló figyelmét. Tartalmukat tekintve a folyóiratok általában kevésbé foglalkoznak a gyorsan változó eseményekkel és hírekkel, mint a napilapok. A cikkek számos író tollából származnak, és nagyon sokféle információt és véleményt közölnek. Ezenkívül különböző stílusokban íródnak a tényszerű beszámolótól kezdve a személyesebb vagy érzelmekkel teli hangvételig.

Több minden befolyásolja majd a választásodat, sőt segít annak eldöntésében, hogy megvásárold-e valamelyiket vagy sem, amint az újságosbódé kirakata előtt bámészkodsz. Nemed és persze érdeklődési köröd, na és legfőképp a folyóirat ára is meghatározza, hogy mit veszel meg. Igen, a színes magazinok elég drágák lehetnek, többször annyiba kerülhetnek, mint a napilapok.  Ám a mai újságot gyorsan felváltja a következő napi, míg egy folyóiratnak talán hosszabb élete lesz. Az általad választott folyóiratot ráérősen olvasgathatod, és esetleg hetekig vagy hónapokig is megtartod, lehet hogy még másoknak is odaadod. A könyvtárak időnként szívesen fogadják egyes folyóiratok régebbi példányait, és vannak, akik gyűjtenek bizonyos folyóiratokat.

Megérik az árukat?

Természetesen te tudod, hogy megéri-e megvenned a színes magazinokat. Legfőképpen azért olyan drágák, mert sokba kerül az előállításuk. A kiadóknak átfogó piackutatást kell végezniük, mielőtt belefognak egy új magazin megjelentetésébe a már amúgy is telített piacon. Manapság az óriásvállalatok 30 vagy még annál is többféle folyóiratot adnak ki és nyomtatnak a saját nyomdájukban. De még így is tetemesek a kiadások, mivel mindegyik kiadványnak megvan a maga szerkesztősége.

Ha belelapozol egy szórakoztató magazinba, meg fogsz lepődni, hogy hány szerkesztő és rovatvezető kell az elkészítéséhez. Mindegyik egy meghatározott rovatért felelős, és külön stábbal dolgozik. A híresebb folyóiratoknak általában vannak saját íróik és fényképészeik, de sok író és fotós független, azaz szabadúszó, és ügynökségeken keresztül kap megbízást. Tehát rendszeresen vagy időszakosan, egy-egy cikknél alkalmazzák őket.

Az írók minden egyes cikkét korrektorok ellenőrzik. Az anyagok nagy részét átírják vagy legalábbis bizonyos mértékig átalakítják az olvasószerkesztők. A színes magazinokban nagyon fontosak a képek, ezért képszerkesztőkre is szükség van. A szerkesztők a folyóiratra jellemző szedéstükrön kezdenek dolgozni, és eldöntik, hogy mi jelenjen meg az egyes oldalakon. A szöveget és az illusztrációkat úgy kell elhelyezni, hogy felkeltsék az olvasó figyelmét, és hogy az egymást követő részekre vezessék a tekintetét. A legtöbb kiadónak van egy tipográfiai leírása, melyben vázolják, hogy milyen kifejezéseket és stílusokat kell használniuk a kiadványaikban. Végső soron a főszerkesztő felel az egész munkáért. Neki kell azonnali döntéseket hoznia, hogy ne legyen csúszás a folyóirat megjelenésében. Egy próbanyomatot készítenek, hogy a szerkesztőség ellenőrizni tudja a lapot még a nyomdába küldés előtt.

A kiadások magukban foglalják a nyomdai és terjesztési költséget, valamint a dolgozók fizetését. Nem fog minden kinyomtatott példány elkelni, ezért a lapterjesztők általában kapnak egy nagyobb mennyiséget a folyóiratokból, és amit nem tudtak eladni, visszaküldik a kiadónak. Teljesen igazad van, ha úgy gondolod, hogy az eladási ár nem fedezi az előállítási költségeket. Valójában az átlagos szórakoztató magazinokat elő sem lehetne állítani, ha az oldalaik bizonyos százalékán nem lennének hirdetések. Egy több országban is megjelenő színes magazin 200 oldalából több mint 80-at teljes egészében hirdetések töltenek be. A reklámszakemberek felismerik, hogy a fényes, jó minőségű papír és a négyszínnyomás előnyösebb képet mutat a termékekről.

Ausztráliában úgy becsülik, hogy átlagosan az emberek 1,2 percet töltenek naponta egy folyóirat olvasásával. Ezzel összevetve a becslések szerint 1,1 percet mennek naponta moziba, vagy napi 0,7 percet hallgatnak zenét. Kétségtelenül ez az egyik oka annak, hogy megéri a magazinokban reklámozni.

A vonzerejük

Bár nem tudjuk áttekinteni az összes megjelenő magazint, vegyük szemügyre egy kicsit a nőknek szóló magazinokat. A tartalmuk mostanában vita tárgyát képezi, mert míg egyesek  ártalmatlannak tartják őket, mások úgy érzik, hogy a nők kihasználása a céljuk. Tagadhatatlan, hogy izgalmasak és elkápráztatóak, és ez növeli az árukat is. A nőknek szóló magazinoknak a tartalma azonban az elmúlt években megváltozott. Némelyik folyóirat, amely korábban az otthonnal kapcsolatos dolgokra szakosodott, most már többet ír hírességekről. Az egészségről szóló cikkek szintén népszerűek lettek. Régebben a nők általában szerették a rövid történeteket, és a kisebb részekben közölt történetek gyakran megnövelték az eladási példányszámot. De most már csak kevés színes magazin közöl ilyen rövid történeteket és sorozatokat.

Miért olyan kelendők ma a színes magazinok? A címoldaluk olyan, mintha azt mondanák: „Pillants rám, és vegyél meg!” Ha egy nőnek a fotója látható a címoldalon, akkor ő biztos híres vagy gyönyörű. A címlapon látható modell ezenkívül valószínűleg fiatal és karcsú, a digitális retusálás pedig a legjobbat hozza ki a fotóból. Mit mondjunk a címlapon olvasható szavakról? A megfogalmazást természetesen az határozza meg, hogy milyen korú és életstílusú olvasótábort akarnak megszólítani. Némelyik magazin a legújabb divatot mutatja be, míg mások megnyerhető jutalmakat ígérnek. A címlap gyakran segít megállapítani, hogy miről is szól a folyóirat.

Hatással lehetnek ránk a színes magazinok?

A folyóiratok kiadói azt állítják, hogy tudják, mit akarnak a nők. Az igaz, hogy átfogó piackutatást folytatnak annak meghatározására, hogy általában mire vágynak a nők, de meg kell kérdeznünk, hogy csakugyan ténylegesen fennálló szükségletet szeretnének-e kielégíteni, vagy ők maguk állnak elő szükségletekkel, hogy legyen mit kielégíteni. Nézzünk meg néhány módot arra, ahogy a nőknek szóló színes magazinok alakítják az emberek gondolkodásmódját. Először is folyton a hírességek életmódjáról és véleményéről írnak. Talán csakugyan erről akarnak olvasni az emberek. De vannak ennek rejtett veszélyei is? Jonathan Cole, az Angliában levő Southamptoni Egyetem klinikai neurofiziológusa az About Face című könyvében figyelmeztet arra, hogy ha ismerjük valakinek az arcát, az a bensőséges kapcsolat érzetét keltheti, még ha nem találkoztunk is vele, és a hangját sem hallottuk. Ehhez jön még hozzá az a sok információ, melyet a hírességekről írnak, és ez talán megmagyarázza, hogy miért gyászolják tömegesen azokat, akiket nem is ismernek, de akiknek a fényképei gyakran megjelentek a színes magazinokban. Természetesen a televízióban bemutatott és az újságokban közölt beszámolók még inkább növelhetik a bensőséges kapcsolat érzetét.

Egy másik szempont, melyet mostanában vizsgálnak, az, hogy a folyóiratok mennyire képesek befolyásolni a nők gondolkodásmódját arról, hogy mi tekinthető elfogadott testalkatnak. Bár ez országonként változó, a fejlett országokban  a nőknek szóló magazinok általánosságban azt az üzenetet közlik, hogy a vékony testalkat az igazán megnyerő. Egyes tanároktól, szülőktől komoly bírálat érkezett, sőt még némelyik modell is azt mondja, hogy a nők — különösen a fiatal nők — táplálkozási zavarainak terjedéséért és az állandó fogyókúrázási mániáért részben azok a képek a felelősek, melyek rendszeresen megjelennek a nőknek szóló magazinokban.

Hogy megállapítsák, igaz-e ez az állítás, egy nemzetközi folyóirat ausztráliai kiadásában végeztek egy felmérést az olvasók között, és felkértek egy szakértő csoportot, hogy elemezze a válaszokat. A megkérdezett több mint 2000 nő 82 százaléka 16 és 29 év közötti volt. Egy elfogadott testsúlytáblázatot néztek meg a résztvevők, ezen a magasság, az életkor és ezekhez hasonlók alapján volt megállapítva az ideális testsúly. A nőknek körülbelül 60 százaléka úgy gondolta, hogy túlsúlyos, bár csak 22,6 százalékuknak volt nagyobb a testsúlya az ajánlottnál. Azok, akiknek a testsúlyuk az ajánlottnál kisebb volt, 59 százalékban úgy gondolták, hogy még az optimális kategóriába tartoznak, azok pedig, akiknek csakugyan optimális volt a testsúlyuk, 58 százalékban úgy vélték, hogy túlsúlyosak. A megkérdezetteknek csak 12 százaléka volt elégedett a súlyával. Némelyikük bírálta azt a táblázatot, melyet az ausztráliai egészségügyi minisztérium adott ki, és azt állította, hogy eltúlzottak a magasságokhoz viszonyított súlyadatok. Ezenkívül 67 százalékuk bevallotta, hogy állandóan irigykedik más nőkre az alakjuk miatt, és minden nyolcadik résztvevő elismerte, hogy jelenleg kóros étkezési rendellenességben szenved, illetve szenvedett korábban.

A szakértő csoportból Fiona Pelly élelmezési kutató ezt mondta: „Nyilvánvaló, hogy a testsúly nagyon fontossá vált a nők életében.” Dr. Janice Russell, aki egy táplálkozási rendellenességeket gyógyító klinika igazgatónője Sydneyben, még ezt jegyezte meg: „Ami még ennél is rombolóbb, hogy [a felmérés során] szembetűnővé váltak az olyan érzések, mint amilyen a bűntudat és az irigység. Nem egészséges, ha állandóan ilyen érzésekkel küszködik az ember.”

A legjelentősebb felfedezés azonban az volt, hogy bár a résztvevők némelyike beismerte, hogy filmsztárokat igyekszik utánozni, 72 százalékuk azt mondta, hogy a folyóiratokban megjelenő modellek hatottak rájuk a leginkább. Egy fiatal nő, akinek egy táplálkozással foglalkozó klinika segített, elmondta, hogy büszke arra, hogy most 55 kilogramm, de bevallotta: „A média, a magazinok és a hírességek miatt most is kényszert érzek arra, hogy még vékonyabb legyek.” A máshol készített egyéb felmérések ugyanilyen eredménnyel jártak.

Két teljesen más folyóirat

Az egyik leghasznosabb ismeretterjesztő folyóirat éppen az Ébredjetek!, amelyet a kezedben tartasz. Nem kapható az újságosoknál. Talán az utcán kínálták fel neked, vagy amikor valaki becsöngetett hozzád. Világszerte önkéntesek adják ki, nyomtatják és terjesztik, méghozzá díjmentesen ezt a folyóiratot. Az Ébredjetek! írói a világ minden tájáról küldenek be cikkeket, és ők is önkéntesek, csakúgy, mint a képek készítői és a fordítók. Az Ébredjetek! folyóirat először 1946-ban jelent meg. Ennek elődje volt a Vigasz, illetve az Aranykorszak, melynek kiadása 1919-ben kezdődött. Ezeket a folyóiratokat mindig fizetett reklámok nélkül készítették. Az Ébredjetek! jelenleg 87 nyelven — többnyire havonta kétszer — jelenik meg, és világszerte több mint 22 millió példányt állítanak elő minden számból.

Az Őrtorony, mely az Ébredjetek! társfolyóirata, még nagyobb benyomást kelthet az olvasóban. Most már 148 nyelven adják ki. Minden számából több mint 25 milliót nyomtatnak, és már 1879 óta megjelenik. Ez a két folyóirat sokat segített abban, hogy az emberek fontos igazságokat ismerjenek meg az életükkel kapcsolatban, és világszerte szívesen olvassák férfiak, nők és fiatalok is.

Mindnyájunknak el kell gondolkodnunk azon a tényen, hogy nem úgy születtünk, hogy már mindent tudunk. A bölcsességet és az ismeretet a növekedésünk és fejlődésünk során szerezzük meg, és gyakran az formálja véleményünket és életstílusunkat, amit olvasunk. Ezért nagyon fontos, hogy hasznos és építő olvasnivalót válasszunk.

[Kép a 25. oldalon]

A magazinok befolyásolhatják azt, hogy miként gondolkodik az olvasó az alakjáról

[Kép a 26. oldalon]

Bár nem magazinok, „Az Őrtorony” 148 nyelven több mint 25 millió példányban, az „Ébredjetek!” pedig 87 nyelven több mint 22 millió példányban jelenik meg