A bámulatos hemoglobinmolekula – A tervezés csodája
A bámulatos hemoglobinmolekula – A tervezés csodája
„Olyan egyszerűnek tűnik a légzés, pedig úgy néz ki, hogy az életnek ez az alapvető megnyilvánulása egy óriási és hihetetlenül bonyolult molekulában számos különféle atom között végbemenő kölcsönhatásnak köszönhető” (Max F. Perutz, aki 1962-ben megosztott Nobel-díjat kapott a hemoglobinmolekula tanulmányozásában elért eredményeiért).
LÉGZÉS – mi sem természetesebb! A legtöbb embernek szinte eszébe sem jut, hogy lélegzik. Ám hiába vennénk levegőt, ha a Teremtőnk nem alkotta volna meg azt a komplex molekuláris remekművet, amit hemoglobinnak nevezünk. A 30 billió vörösvérsejtünkben lévő hemoglobin szállítja el az oxigént a tüdőből a test szöveteibe. Hemoglobinok nélkül szinte azonnal meghalnánk.
Hogyan tudják a hemoglobinmolekulák pont a megfelelő időben felvenni a parányi oxigénmolekulákat, megakadályozni, hogy leváljanak útközben, és pont a megfelelő időben leadni őket? Bámulatos molekuláris bravúrok egész sora áll a háttérben.
Parányi molekuláris „taxik”
Gondoljunk a sejtben lévő hemoglobinmolekulákra úgy, mint aprócska, négyajtós taxikra, melyekben pontosan négy „utas” számára van férőhely. Ennek a molekuláris taxinak nincs szüksége sofőrre, mivel a vörösvérsejtben utazik. A vörösvérsejt olyan, mint egy „tartály”, amely tele van hemoglobinmolekulával.
A hemoglobinmolekula utazása a tüdő léghólyagocskáiban kezdődik – a „repülőtéren”. Ide futnak be a vörösvérsejtek. Amikor levegőt veszünk, beözönlenek a tüdőnkbe az újonnan érkezett parányi oxigénmolekulák, és mind megpróbál taxit fogni magának. Gyorsan szétszóródnak, és bemennek a vörösvérsejtekbe, a „tartályba”. A sejtekben a hemoglobintaxik ajtajai ekkor még be vannak csukva. De a nagy tömegben egy-egy elszánt oxigénmolekulának mégis sikerül gyorsan befurakodnia egy taxiba.
Ekkor egy nagyon érdekes dolog történik. Amikor az első utas beszáll, a vörösvérsejtben a hemoglobinmolekula alakot változtat, és mind a négy „ajtó” magától kitárul. Ennek köszönhetően a többi utas könnyűszerrel be tud pattanni a maradék ülőhelyekre. Ezt a folyamatot kooperativitásnak nevezzük. A kooperatív viselkedés annyira hatékony, hogy egy levegővételnyi idő alatt a taxikban az „ülőhelyek” 95 százaléka megtelik. Az a több mint negyedmilliárd hemoglobinmolekula, amely egyetlen vörösvérsejtben található, együttesen mintegy egymilliárd oxigénmolekulát tud szállítani. A vörösvérsejt a rengeteg taxival együtt máris útjára indul, hogy elszállítsa az értékes oxigénrakományt a test szöveteihez, oda, ahol szükség van rájuk. De megfordult a fejedben, hogy mi tartja benn az oxigénatomokat a sejtben, hogyhogy nem „szállnak ki” idő előtt?
A hemoglobinmolekulákban az oxigénmolekulák hozzákapcsolódnak az ott várakozó vasatomokhoz. Biztos láttad már, mi történik, amikor az oxigén és a vas víz jelenlétében érintkeznek egymással. A vas általában oxidálódik, és rozsda keletkezik. Rozsdásodáskor az oxigén véglegesen egyesül a vassal, és egy kristályos szerkezet jön létre. Akkor hogyan tudja a hemoglobinmolekula rozsdaképződés nélkül egymáshoz kötni a vasat és az oxigént a vörösvérsejt vizes közegében, majd feloldani ezt a kötést?
A hemoglobin közelebbről
Hogy választ kapjunk erre a kérdésre, nézzük meg közelebbről a hemoglobint. Körülbelül 10 000 atom alkotja: hidrogén-, szén-, nitrogén-, kén- és oxigénatomok. Ezek mindössze 4 vasatom köré csoportosulnak, meghatározott módon. Miért kell, hogy a négy vasatomot ennyi atom vegye körül?
Először is azért, mert a négy vasatom elektromos töltésű, így folyamatos ellenőrzés alatt kell tartani őket. Ha a töltött atomok, az úgynevezett ionok, szabadon vannak, nagy kárt tehetnek a sejtekben. Ezért mind a négy vasiont egy merev, gyűrűs váz veszi körül. * Ez a négy vázszerkezet pedig olyan ügyesen van beillesztve a hemoglobinmolekulába, hogy az oxigénmolekulák hozzáférnek a vasionokhoz, a vízmolekulák azonban nem. Víz nélkül nem képződik rozsda.
A hemoglobin vasatomjai nem képesek önmaguk megkötni az oxigént, sem feloldani a kötést. De ha nem lenne ez a négy töltött vasatom, akkor a hemoglobinmolekula hasznavehetetlen lenne. Csak úgy mehet végbe az erekben az oxigénszállítás, ha a vasionok tökéletesen beleilleszkednek a hemoglobinmolekulába.
Az oxigén leadása
Amikor a vörösvérsejtek elhagyják az artériákat, és belépnek a szövetekben lévő hajszálerekbe, másfajta környezetbe kerülnek. Itt melegebb van, mint a tüdőben, kevesebb az oxigén, és a szén-dioxid miatt savasabb a közeg. Ezek mind jelzik a hemoglobintaxiknak, hogy itt az idő, hogy kiengedjék értékes utasaikat, az oxigénmolekulákat.
Amikor a hemoglobin leadja az oxigénmolekulákat, ismét változtat az alakján, de csak annyira, hogy az „ajtók” bezáródhassanak, és az oxigén kint maradjon, mert ott van rá szükség. A zárt ajtók azt is biztosítják, hogy a hemoglobin egyetlen kóbor oxigént se szállítson vissza a tüdőbe. A szén-dioxidot viszont könnyedén felveszi a visszaúton.
Az oxigénjüket vesztett vörösvérsejtek hamarosan megint a tüdőben vannak. Ott a hemoglobinmolekulák leadják a szén-dioxidot, és újból megtelnek az életadó oxigénnel. A folyamat több ezerszer ismétlődik meg egy vörösvérsejt élete során, mely körülbelül 120 napig tart.
Világos, hogy a hemoglobin nem egy közönséges molekula, hanem ahogyan a cikk elején láttuk, óriási és hihetetlenül bonyolult. Bámulatba ejt minket ez a briliánsan és rendkívüli aprólékossággal megtervezett molekula, és hálásak vagyunk érte a Teremtőnknek. Ha nem lenne hemoglobin, mi sem lennénk!
[Lábjegyzet]
^ 12. bek. Ez a vázszerkezet a hem. A hem egy különálló molekula, amely nem fehérjetermészetű, de a hemoglobin fehérjeszerkezetébe van beágyazva.
[Kiemelt rész/táblázat a 28. oldalon]
FIGYELJ ODA A HEMOGLOBINODRA!
Amikor „vashiányos vérszegénységről” beszélünk, akkor igazából hemoglobinban szegény vérről van szó. A hemoglobinmolekula négy létfontosságú vasatomja nélkül a molekula többi 10 000 atomja is használhatatlan lenne. Ezért fontos, hogy egészséges étrenddel megfelelő mennyiségű vasat juttassunk a szervezetünkbe. A táblázatban találsz néhány vasban gazdag élelmiszert.
A magas vastartalmú élelmiszerek fogyasztása mellett jó, ha a következő tanácsokat is megfogadjuk: 1. ne hanyagoljuk el a rendszeres és megfelelő testmozgást; 2. ne dohányozzunk; 3. kerüljük a passzív dohányzást. Miért olyan veszélyes a cigaretta és az egyéb dohányfélék füstje?
Azért, mert tele van szén-monoxiddal, ugyanazzal a méreggel, amit a gépjárművek kipufogógáza tartalmaz. Többen is meghaltak már szénmonoxid-mérgezésben, sőt néhányan úgy követnek el öngyilkosságot, hogy szén-monoxidot lélegeznek be. A hemoglobin vasatomjai a szén-monoxidot több mint 200-szor könnyebben megkötik, mint az oxigént. Ezért mivel a cigarettafüst csökkenti az oxigénfelvételt, azonnal rossz hatással van az emberre.
[Táblázat]
ÉLELMISZER (100 g) VASTARTALOM (mg)
Mák 22,0
Búzacsíra 9,4
Kakaó 7,2
Bab (száraz) 7,0
Csirkemáj 6,5
Lencse (száraz) 5,0
Spenót 4,0
Pulykahús 2,5
Tojás 1,8
Marhahús 1,6
Brokkoli 1,0
[Ábra/kép a 26. oldalon]
(A teljes beszerkesztett szöveget lásd a kiadványban.)
Fehérje
Oxigén
Vasatom
Hem
Az oxigénben gazdag tüdőben a hemoglobin megköt egy oxigénmolekulát
Amikor a hemoglobin megköti az első oxigénmolekulát, az alakja némileg megváltozik, így három másik oxigénmolekula is gyorsan hozzákapcsolódhat
A hemoglobin elszállítja a tüdőből az oxigénmolekulákat, és leadja őket ott, ahol a testnek szüksége van rájuk