Miért folyamodnak erőszakhoz?

JOSEBA, aki Spanyolországban él, ezt mondja arról, hogy miért csatlakozott egy felkelő csoporthoz: „Az elnyomás és az igazságtalanság elviselhetetlenné vált. Bilbaóban, abban a nagyvárosban, ahol éltem, a rendőrség egyszerűen behatolt a házakba, megverte és letartóztatta az ott lakókat.”

Hozzáteszi még: „Egy reggel engem is letartóztattak, mert elmondtam a véleményemet a rendőrség módszereiről. Annyira dühös voltam, hogy tenni akartam valamit, hogy javítsak a helyzeten – ha kell, erőszakkal is.”

Az elnyomás miatt

Noha a Biblia nem igazolja az erőszakot, elismeri, hogy „az elnyomás bolond cselekvésre készteti a bölcset”, azaz ésszerűtlen tettekre indítja (Prédikátor 7:7). Sokan feldühödnek, amikor a bőrszínük, a vallásuk vagy a nemzetiségük miatt bántják őket.

Hafeni például, akit az előző cikkben már idéztünk, így beszél erről: „Törvénytelenül elvették a földünket. Az állatok is harcolnak a területükért, így természetesnek tűnt, hogy mi is harcoljunk a földünkért és a jogainkért.” Egy öngyilkos merénylő, akinek a szavait a halála után közzétették, ezt mondta: „Nem adjuk fel a harcot mindaddig, amíg be nem fejezik népünk tagjainak a lebombázását, elgázosítását, bebörtönzését és kínzását.”

Vallási indíttatásból

Bár a harcosokat sokszor társadalmi vagy politikai okok vezérlik, gyakran vallási indíttatásból követnek el erőszakos tetteket. Egy nagyhatalom vezetője a következő faxot kapta egy felkelő csoport szóvivőjétől: „Nem vagyunk őrültek, és nem is a hatalomvágy hajt bennünket. Istent szolgáljuk, és ezért ragaszkodunk az álláspontunkhoz.”

Daniel Benjamin és Steven Simon így írtak a vallási indíttatásról a könyvükben: „Mindinkább vallásossá váló világunkban a nagy egyházak és az újonnan alakuló felekezetek hívei közül egyre többen gondolkodnak úgy, hogy az erőszak  hozzátartozik a hitük gyakorlásához” (The Age of Sacred Terror). Egy másik kutató, aki jó néhány „látványos terrorcselekményt” dokumentált, melyek a világ különböző részein történtek, kijelentette: „Az elkövetők minden esetben meg voltak róla győződve, hogy Isten szentesítette a tetteiket, sőt, ő adott rájuk utasítást.”

Megjegyzendő azonban, hogy sok felkelő olyan szélsőséges nézeteket vall, melyek nincsenek összhangban a vallásuk hagyományos tanításaival és értékeivel.

Mélyen beivódott érzések miatt

A korábban említett Josebával nagyon kegyetlenül bántak, miután letartóztatták. Ezt mondja: „Az embertelenség megerősítette bennem, hogy joggal gyűlölöm az elnyomóinkat. Úgy éreztem, az életem sem túl drága, csak változzon valami.”

Az emberek gyakran még indokoltabbnak érzik az erőszak alkalmazását amiatt, amit tanítanak nekik. „A menekülttáborokban gyűléseket tartottak, és azt tanították nekünk, hogy a fehérek mindenfélét kiagyalnak, hogy elnyomják a feketéket” – meséli Hafeni. Hová vezetett ez?

„Egyre jobban gyűlöltem a fehéreket – vallja be. – Egyikükben sem bíztam. A végén már azt éreztem, hogy nem bírom tovább, valamit tennünk kell.”

Bármily meglepő, a mélyen beléjük ivódott gyűlölet és bizalmatlanság ellenére Joseba és Hafeni is képes volt megváltozni. Mi volt ekkora hatással a gondolkodásukra és az érzéseikre? A következő cikk választ ad erre a kérdésre.

[Oldalidézet a 6. oldalon]

„Az embertelenség megerősítette bennem, hogy joggal gyűlölöm az elnyomóinkat. Úgy éreztem, az életem sem túl drága, csak változzon valami” (Joseba)