Melyik elképzelés ésszerűbb?

EGYETLEN ember sem volt ott, amikor az élet megjelent a földön, és olyat sem látott senki, hogy az egyik életforma átalakult volna a másikba, például egy hüllő emlőssé fejlődött volna. * Ebből adódóan a jelenleg elérhető bizonyítékokból kell következtetnünk arra, hogy honnan származik az élet. És nagyon fontos, hogy elfogadjuk azt, amire ezek a bizonyítékok mutatnak, ne pedig a saját elképzelésünket próbáljuk alátámasztani velük.

Számos ateista azonban a materializmus szemüvegén keresztül nézi a tudományt. Ez a filozófia azt feltételezi, hogy az élet eredete pusztán anyagi okokra vezethető vissza. „Eleve el vagyunk kötelezve a materializmus iránt – írta Richard C. Lewontin evolucionista. – A materializmus abszolút, hiszen nem engedhetjük meg, hogy Isten betegye a lábát az ajtón.” Ennélfogva a materialisták az egyetlen alternatíva, az evolúció mellett teszik le a voksukat.

A vallásos embereknek is lehetnek olyan előre kialakított nézeteik, melyek miatt nem tudnak elfogulatlanul tekinteni a tudományra. Például, ahogy korábban már említettük, a kreacionisták ragaszkodnak ahhoz a téves elképzeléshez, hogy Isten hat szó szerinti nap alatt teremtette a világot évezredekkel ezelőtt. Mivel elkötelezték magukat ennek a nézetnek, megpróbálják a bizonyítékokat erőszakkal is a saját túlzottan szó szerinti bibliaértelmezésükhöz igazítani. (Lásd a „ Milyen hosszú egy »nap«?” című kiemelt részt a 9. oldalon.) Azok az emberek, akik ilyen szélsőségesen magyarázzák a Bibliát, és a tudományt is, nem találnak kielégítő válaszokat, amikor bizonyítékokat keresnek a hitük alátámasztására.

Melyik elképzelés egyeztethető össze valamennyi ténnyel?

Az élő szervezeteket felépítő összetett molekulák eredetéről némelyik evolucionista a következőket gondolja:

 1. Az elemek valamiképpen összekapcsolódtak egyszerű molekulákká.

2. Ezek a molekulák aztán pontosan olyan sorrendben egyesültek, hogy kialakulhatott a DNS, az RNS vagy egy fehérje, melyek képesek az élethez elengedhetetlen feladatok ellátásához szükséges információ tárolására.

3. A molekulák valahogyan speciális sorrendbe kerültek, amire önmaguk sokszorosításához van szükség. Enélkül nem létezhetne evolúciós fejlődés, de maga az élet sem.

Hogyan alakultak ki az élethez nélkülözhetetlen molekulák, és hogyan tettek szert bámulatos képességeikre intelligens tervező nélkül? Az evolúciós kutatás nem ad megfelelő magyarázatot és kielégítő választ az élet eredetét érintő kérdésekre. Kijelenthetjük, hogy akik tagadják egy Teremtő tudatos szerepét, azok az értelem nélküli molekuláknak és természeti erőknek tulajdonítanak isteni hatalmat.

De mire mutatnak a tények? A rendelkezésünkre álló bizonyítékok azt jelzik, hogy éppen az ellenkezője történik annak, hogy molekulák bonyolult életformákká fejlődnének: a fizika törvényei szerint a bonyolult dolgok – például a gépek, a házak, sőt az élő sejtek is – idővel tönkremennek. * Az evolucionisták szerint viszont megtörténhet ennek az ellenkezője. Egy könyvben például azt olvashatjuk, hogy azért lehetséges az evolúció, mert a Földre „rengeteg energia érkezik a Napból, és ez az energia táplálja a bonyolultabbá válást” (Evolution for Dummies).

Azt leszögezhetjük, hogy energiára van szükség egy bonyolult szerkezet megalkotásához, mondjuk ahhoz, hogy a téglákból, a faanyagból és a szögekből felépítsünk egy házat. Ezt az energiát azonban gondosan irányítani kell, hiszen az irányítatlan energia inkább csak felgyorsítja a hanyatlást – ez történik például akkor, amikor a napsütés és más időjárási tényezők energiája felgyorsítja egy épület állagának a romlását. * Az evolúció  hívei nem tudják kielégítően megmagyarázni, hogy az energia miként lett építő módon irányítva.

Ha viszont az életre és a világegyetemre egy bölcs Teremtő keze műveként tekintünk, aki bővében van a tevékeny energiának, akkor nemcsak az élet információs rendszereinek összetettségére találunk magyarázatot, hanem azokra a finoman hangolt erőkre is, melyek az anyagra hatnak a roppant méretű galaxisoktól kezdve a parányi atomokig (Ézsaiás 40:26). *

A Teremtő létezésébe vetett hit azzal a jelenleg általánosan elfogadott nézettel is összhangban van, hogy a fizikai világegyetemnek volt kezdete. „Kezdetben teremtette Isten az eget és a földet” – jelenti ki az 1Mózes 1:1.

Mivel az újabb felfedezések miatt egyre nehezebben lehet megvédeni a materializmus filozófiáját, egyes ateisták változtattak az álláspontjukon. * Igen, arra a következtetésre jutottak, hogy a világegyetem csodái látható bizonyítékul szolgálnak a Teremtőnk, Jehova Isten láthatatlan tulajdonságaira és örök hatalmára (Róma 1:20). Hajlandó lennél te is tovább vizsgálódni ebben a témakörben? Semmi sem lehet nagyobb hatással az életedre, mint ha ezt megteszed. *

[Lábjegyzetek]

[Kiemelt rész a 8. oldalon]

FEJLŐDÜNK VAGY HANYATLUNK?

Némelyik tudós nagyon aggódik amiatt, hogy az emberi genom egyre silányabb a halmozódó mutációk, vagyis génhibák miatt. Ha ez így van, akkor kétség merül fel azzal a nézettel kapcsolatban, mely szerint az ember fejlődik. De ha Isten teremtette az emberi genomot, akkor hogyhogy vannak benne hibák? A Biblia elmondja, amit a tudomány nem tud megfejteni: az emberi tökéletlenség forrása a bűn, más szóval az Istennel szembeni engedetlenség. „Egy ember [Ádám] által jött be a világba a bűn, és a bűn által a halál” – jelenti ki a Róma 5:12. A genom hanyatlása tehát ellentétben áll az evolúcióval, de alátámasztja a Bibliát. De vajon a genom most már mindig egyre rosszabb minőségű lesz? Nem. Isten megígérte, hogy beavatkozik az emberi ügyekbe, és minden kárt jóvátesz, melyet ősszüleink okoztak. Igen, a Teremtőnk fogja tökéletessé tenni a genomunkat, nem pedig az értelem nélküli evolúciós folyamat (Jelenések 21:3, 4).

[Kiemelt rész a 9. oldalon]

 MILYEN HOSSZÚ EGY „NAP”?

A Bibliában a „nap” szó különféle időtartamokra utalhat. Az 1Mózes 2:4 például a hat „napból” álló teremtési időszak egészéről mondja a következőt: „amely napon Jehova Isten földet és eget alkotott.” Nyilvánvaló, hogy minden egyes nap meglehetősen hosszú ideig tartott. Érdekes, hogy a Biblia az első hat nap mindegyikének megemlíti a végét, de arról nem beszél, hogy a hetedik nap véget ért volna. Vajon miért? Mert ez a nap még most is tart (1Mózes 2:3; Héberek 4:4–6, 11).

[Kép a 8. oldalon]

A dolgok tönkremennek, ha nem tartják őket karban

[Kép a 8–9. oldalon]

A világegyetemben megnyilvánul Isten hatalma, és más tulajdonságai is