● Sok tengeri élőlény biolumineszcens, vagyis képes fényt létrehozni. Egy tengeri csigafaj (Hinea brasiliana) ezt a képességét különleges módon használja. Amikor egy rák megtámadja, a csiga gyorsan visszahúzódik a házába, és elkezd villogni, amivel elijeszti a támadóját. De hogyan jut át a fény a csigaházon?

Gondolkodj el ezen: A csiga háza egyáltalán nem jelent akadályt, sőt, fel is erősíti a fényt. Dimitri Deheyn és Nerida Wilson, a San Diegó-i Scripps Oceanográfiai Intézet munkatársai felfedezték, hogy a csiga által előállított fény szétárad a ház teljes felületén, mely tízszer hatékonyabban erősíti fel a fényt, mint egy kereskedelmi forgalomban kapható, hasonló vastagságú (0,5 mm) fényszóró. Ráadásul a csiga háza nyolcszor hatékonyabban adja át a fényt a környezetének, mint az emberek által készített fényszórók. Érdekes módon a vele közeli rokonságban álló, nem biolumineszcens tengeri csigák háza nem képes a fényt sem átadni, sem felerősíteni. Megjegyzendő még, hogy a Hinea brasiliana éppen olyan színű fényt bocsát ki, mely a legmesszebbre jut el a tengervízben.

Dr. Deheyn azt mondja, hogy ha jobban megismerik ezt a tengeri csigát, az „fontos lehet olyan anyagok előállításához, melyek jobb optikai tulajdonságokkal bírnak”. A biofotonika, vagyis az a tudományág, mely a fényt orvosi elemzésekhez és kezelésekhez használja, szintén meríthet az ilyen irányú kutatásokból. Továbbá most, a fénykibocsátó diódák (LED-ek) korában az olyan fényszórók, melyek képesek még hatékonyabban felerősíteni a kis fényforrásokat, kétségtelenül hozzájárulhatnak az energiamegtakarításhoz.

Mit gondolsz? Vajon ennek a tengeri csigának a háza evolúció útján jött létre, vagy tervezés eredménye?

[Kép a 18. oldalon]

A csigaház, amikor nem világít

[Kép a 18. oldalon]

A csigaház, amikor világít

[Képek forrásának jelzése a 18. oldalon]

Balra: www.robastra.com; középen és jobb oldalon: Courtesy of Dr. D. Deheyn, Scripps Institution of Oceanography, UC San Diego