Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

Köszvény – Hogyan alakul ki? Kik vannak veszélyben?

Köszvény – Hogyan alakul ki? Kik vannak veszélyben?

Köszvény – Hogyan alakul ki? Kik vannak veszélyben?

A KÖSZVÉNY az artritisz, vagyis az ízületi gyulladás egyik leggyakoribb formája, és rendkívül nagy fájdalmakkal jár. „A köszvény egy anyagcserezavar, mely a húgysav felgyülemlésével van kapcsolatban – írja egy szakkönyv. – Ez egy olyan betegség, melynek oka egyértelmű: nátrium-urát kristályok rakódnak le az ízületben . . . , különösen a nagylábujjban” (Arthritis).

A húgysav a vérben keringő egyik melléktermék, mely a purinok lebomlásakor keletkezik. Amikor a húgysav felszaporodik, ami rendszerint abból adódik, hogy nem távozik elegendő mennyiség a vizelettel, tű alakú urátkristályok rakódnak le a nagylábujj alapjánál, de más ízületeknél is. Az ízület ilyenkor begyullad, megduzzad, a fölötte lévő bőr meleg, és érintésre rendkívül fájdalmas. * „Még egy finom érintés is elviselhetetlen, szúró fájdalmat vált ki” – jegyzi meg Alfred, aki maga is ilyen betegségben szenved.

„Egy köszvényes roham, ha nem kezelik, általában egy hétig tart – írja egy ausztráliai szervezet tájékoztatója. – Elképzelhető, hogy a következő roham csak hónapok vagy évek múltán jelentkezik. Ha a köszvényt nem kezelik megfelelően, előfordulhat, hogy a rohamok egyre gyakoribbak és súlyosabbak lesznek, továbbá az ízületek maradandóan károsodnak. A köszvény egyes esetekben krónikussá (idültté) válhat.”

A köszvény az artritisz egyik legkezelhetőbb típusa. A kezelés rendszerint nemszteroid gyulladáscsökkentőkkel történik. Kiújuló, nagyon súlyos esetekben allopurinolt alkalmaznak, mely gátolja a húgysav termelődését. Elkerülhetők az újabb köszvényes rohamok? Valószínűleg igen, de csak akkor, ha a beteg tisztában van a kockázati tényezőkkel.

Az újabb roham kialakulásának kockázati tényezői

A legfőbb rizikófaktorok a korral, a nemmel és a genetikával vannak kapcsolatban. Egyes szaktekintélyek szerint az érintettek több mint felének a családjában már előfordult ez a betegség. „Apukám és nagyapám is köszvényes volt” – mondja Alfred, akit már korábban idéztünk. A köszvény főként a férfiakat érinti, különösen a 40 és 50 év közöttieket. A számadatok azt mutatják, hogy a férfiaknál háromszor vagy négyszer nagyobb eséllyel fordul elő, mint a nőknél, akiknél változó kor előtt csak ritkán alakul ki.

Túlsúly és táplálkozás: Egy enciklopédia ezt írja: „A köszvény kezelésében egyre inkább háttérbe szorul az a javaslat, hogy a beteg minél kevesebb magas purintartalmú ételt fogyasszon. A hangsúly áthelyeződik azoknak az anyagcserezavaroknak a kezelésére, melyek általában összefüggnek a köszvény kialakulásával. Ilyen az elhízás, az inzulinrezisztencia, valamint a diszlipidémia”, amely nem más, mint a vérben található lipidek, például a koleszterin rendellenes szintje (Encyclopedia of Human Nutrition).

Más szaktekintélyek ellenben azt javasolják, hogy a beteg tartózkodjon a magas purintartalmú ételektől, például az élesztőtől, bizonyos halaktól és különböző vörös húsoktól. *

Szeszes italok: A túlzott alkoholfogyasztás megnehezíti a húgysav kiválasztódását, így az felgyülemlik a szervezetben.

Egészségi állapot: Az Egyesült Államokban működő Mayo Klinika szerint köszvényt okozhat többek között „a nem kezelt magas vérnyomás vagy az olyan krónikus betegségek, mint a cukorbetegség, a hiperlipidémia, vagyis a vér emelkedett zsír-, például koleszterinszintje, valamint az érelmeszesedés”. A köszvény ezenkívül összefüggésbe hozható „hirtelen fellépő, súlyos betegségekkel vagy sérülésekkel, hosszan tartó ágyhoz kötöttséggel”, továbbá vesebetegséggel is. Nyilvánvalóan a nagylábujjban alakul ki legkönnyebben köszvény a gyengébb keringés és az alacsonyabb hőmérséklet miatt, ugyanis ezek hozzájárulnak a húgysav felgyülemléséhez.

Gyógyszerek: A köszvény előfordulásának esélyét növelik a tiazid típusú vízhajtók, melyekkel általában a magas vérnyomást kezelik, a kis dózisú aszpirin, a kilökődés elleni szerek, melyeket szervátültetett betegek kapnak, és a kemoterápiás gyógyszerek.

Öt módszer, mely segíthet elkerülni egy újabb rohamot

Mivel a köszvényes rohamok összefüggésbe hozhatók bizonyos életmóddal, az alábbi javaslatok talán segítenek az újabb rohamok elkerülésében. *

1. Mivel a köszvény egy anyagcserezavar, a betegnek törekednie kell rá, hogy megőrizze az egészséges testsúlyát, ügyelve a kalóriabevitelre. Ez azért is fontos, mert a túlsúly nagyobb terhelésnek teszi ki az ízületeket.

2. Kerülni kell a szélsőséges diétát és a hirtelen fogyást, mert az átmenetileg megemelheti a vér húgysavszintjét.

3. Tartózkodni kell a túl sok állati fehérjétől. Egyesek szerint a napi bevitel a sovány húsokból, például szárnyasból és halból nem haladhatja meg a 170 grammot.

4. Ha a beteg fogyaszt is alkoholt, azt mértékkel tegye. És ha éppen köszvényes rohama van, akkor az a legjobb, ha teljesen tartózkodik az alkoholtól.

5. Fontos a bőséges folyadékbevitel, mely segít felhígítani és kimosni a szervezetből a húgysavat. *

Ezek a megelőzést segítő javaslatok azokat a bibliai intelmeket juttathatják az eszünkbe, hogy legyünk mértékletesek a szokásainkban, és ne igyunk sok bort (1Timóteusz 3:2, 8, 11). Biztosak lehetünk benne, hogy szerető Teremtőnk tudja, mi a legjobb számunkra.

[Lábjegyzetek]

^ 3. bek. Hasonló tünetek tapasztalhatók, amikor kalcium-pirofoszfát kristályok rakódnak le az ízületekben, főként a csontok végét borító sima porcokban. Ám ez az álköszvénynek nevezett elváltozás egy másik betegség, és kezelni is másként kell, mint a köszvényt.

^ 9. bek. Egy orvosi szaklapban megjelent cikk szerint „nincs rá bizonyíték”, hogy a magas purintartalmú gombák és zöldségek fogyasztása, amilyen például a bab, a lencse, a borsó, a spenót és a karfiol, „szintén növelnék egy újabb roham előfordulásának kockázatát” (Australian Doctor).

^ 14. bek. Ez a cikk nem orvosi útmutató. Minden betegnek személyre szabott kezelésre van szüksége. Nem javasoljuk, hogy bárki az orvosa beleegyezése nélkül abbahagyja az előírt gyógyszerek szedését, vagy drasztikusan változtasson az étrendjén.

^ 19. bek. Forrás: Mayo Foundation for Medical Education and Research.

[Ábra/​kép a 24. oldalon]

(A teljes beszerkesztett szöveget lásd a kiadványban.)

Gyulladt ízület

Ízületi hártya

[Kép]

Lerakódott nátrium-urát kristályok