1. Mitől olyan különleges az az időszak, amelyben élünk?

NAGYON különleges időszakban élünk. A Biblia jövendölésének megfelelően Jehova egybegyűjt egy nagy sokaságot „minden nemzetből, törzsből, népből és nyelvből”. Ezt a hatalmas nemzetet több mint nyolcmillió boldog ember alkotja, akik „éjjel-nappal szent szolgálatot végeznek” Istennek (Jel 7:9, 15; Ézs 60:22). Még soha nem élt a földön ennyi olyan ember, aki szereti Istent és az embertársait.

2. Milyenfajta szeretet jellemzi azokat, akik elidegenedtek Istentől? (Lásd a képet a cikk elején.)

² Az ihletett Szentírás azonban azt is megjövendölte, hogy napjainkban eltorzult, önző szeretet jellemzi majd azokat, akik elidegenedtek Istentől. Pál apostol ezt írta: „az utolsó napokban . . .az emberek önmagukat szeretők lesznek, pénzszeretők. . ., inkább gyönyörszeretők, semmint Istent szeretők” (2Tim 3:1–4). Az énközpontú szeretet teljesen más, mint a keresztényi szeretet. Akiket önző célok vezérelnek, azok nem találják meg a boldogságot. Igazából ez a szeretet önzővé teszi a világot, és így „nehezen elviselhető” állapotokhoz vezet.

3. Mit vizsgálunk meg ebben a cikkben, és miért?

 ³ Pál felismerte, hogy a mindent átható önző szeretet a keresztényekre is hatással lehet. Ezért arra figyelmeztetett, hogy forduljunk el azoktól, akik ilyen eltorzult szeretetet mutatnak (2Tim 3:5). De persze nem tudunk minden kapcsolatot megszakítani velük. Akkor hogyan óvhatjuk meg magunkat a világ befolyásától, és hogyan járhatunk Jehovának, a szeretet Istenének a kedvében? Állítsuk most szembe a neki tetsző szeretetet a 2Timóteusz 3:2–4-ben említett szeretettel. Így megállapíthatjuk, hogyan állunk ezzel a kérdéssel, és hogyan mutathatjuk ki azt a fajta szeretetet, amely valódi megelégedést és boldogságot eredményez.

4. Miért nem helytelen szeretni magunkat bizonyos mértékig?

⁴ „Az emberek önmagukat szeretők lesznek” – írta Pál apostol ihletés alatt. Van valami rossz abban, ha szeretjük magunkat? Nem, hiszen ha ezt egészséges mértékben tesszük, az teljesen normális, sőt, szükség is van rá. Így alkotott meg minket Jehova. Jézus ezt mondta: „Szeresd felebarátodat, mint önmagadat” (Márk 12:31). Ha nem szeretjük magunkat, a felebarátunkat sem tudjuk szeretni. A Szentírás a következőket is kijelenti: „A férjeknek. . . úgy kell szeretniük feleségüket, mint a saját testüket. Aki szereti a feleségét, önmagát szereti, mert soha senki nem gyűlölte a saját testét, hanem táplálja és dédelgeti” (Ef 5:28, 29). Világos tehát, hogy helyénvaló valamennyire szeretni magunkat.

5. Hogyan jellemeznéd azokat, akik túlságosan szeretik magukat?

⁵ A 2Timóteusz 3:2-ben nem önmagunk normális, egészséges szeretetéről van szó, hanem olyan szeretetről, amely elkorcsosult és önző. Akik túlságosan szeretik magukat, azok többet gondolnak magukról, mint amennyit szükséges. (Olvassátok fel: Róma 12:3.) Leginkább saját magukkal vannak elfoglalva, és nemigen törődnek másokkal. Amikor baj van, nem vállalják a felelősséget, hanem másokat hibáztatnak. Egy bibliai szövegmagyarázat az önmagukat szerető embereket egy összegömbölyödött sünhöz hasonlítja, amelynek belül van a finom, puha szőre, kifelé pedig az éles tüskéit mutatja. Az ilyen énközpontú emberek nem boldogok.

6. Mit eredményez az, ha szeretjük Istent?

⁶ Egyes bibliatudósok szerint, amikor Pál apostol felsorolja, hogy milyen rossz tulajdonságaik lesznek az embereknek az utolsó napokban, azért említi elsőként azt, hogy önmagukat fogják szeretni, mert a többi vonás is ebből fakad. Azok viszont, akik szeretik Istent, egészen más jellemvonásokat mutatnak fel. A Biblia az Istennek tetsző szeretetet az örömmel, békével, türelemmel, kedvességgel, jósággal, hittel, szelídséggel és önuralommal hozza összefüggésbe (Gal 5:22, 23). „Boldog nép az, amelynek Istene Jehova!” – olvashatjuk az egyik zsoltárban (Zsolt 144:15). Jehova a boldog Isten, és ez a népén is látszik. Az önmagukat szerető emberekkel ellentétben, akik csak kapni akarnak, Jehova szolgái örömmel adnak magukból másoknak (Csel 20:35).

7. Milyen kérdések segíthetnek megállapítani, hogy mennyire szeretjük Istent?

⁷ Hogyan állapíthatjuk meg, hogy nem szeretjük-e jobban önmagunkat, mint Istent? Figyeljük meg a Filippi 2:3, 4-ben feljegyzett szavakat: „semmit sem cselekedve perlekedésre való hajlamból vagy önhittségből, hanem alázatossággal úgy  vélekedve, hogy a többiek felettetek állnak, nemcsak a magatok dolgaira fordítva személyes figyelmet, hanem a többiekéire is.” Kérdezzük meg magunktól: „Megszívlelem ezt a tanácsot? Őszintén igyekszem Isten akaratát tenni? Keresem az alkalmat, hogy segítsek másoknak a gyülekezetben és a szolgálatban?” Nem mindig könnyű adni magunkból, mert erőfeszítésbe kerül, és talán le kell mondanunk valamiről. De semmi sem hozhat nagyobb megelégedést, mint az, hogy így a legfőbb Úr kedvében járhatunk.

8. Mire indít némelyeket Isten szeretete?

⁸ Isten szeretete arra indít némelyeket, akik sokra vihetnék a világban, hogy lemondjanak a karrierről Jehova szolgálatáért. Ericka, aki az Egyesült Államokban él, orvos. De ahelyett, hogy ezen a pályán törekedett volna elismerésre, általános úttörő lett, és a férjével már több országban is szolgáltak. Ezt mondja: „Miközben idegen nyelvű területen segítettünk, számos élménnyel és új barátokkal gazdagodtunk. Még mindig praktizálok, de az időm és energiám nagy részét arra fordítom, hogy a szellemi gyógyulásban segítsek másoknak, és a gyülekezetünk tagjait támogassam. Ez mély megelégedést és sok örömet ad.”

9. Miért nem tesz boldoggá a pénz szeretete?

⁹ Pál azt írta, hogy az emberek „pénzszeretők” lesznek. Néhány évvel ezelőtt Írországban egy úttörő Istenről beszélt egy férfinak. Az elővett pár bankjegyet a tárcájából, és büszkén kijelentette: „Nekem ez az istenem!” Talán nem sokan vállalnák fel ilyen nyíltan, mégis elmondhatjuk, hogy a világ tele van olyan emberekkel, akik szeretik a pénzt és a pénzen megvásárolható dolgokat. A Biblia azonban erre figyelmeztet minket: „Az ezüstöt szerető ember nem elégszik meg az ezüsttel, sem a vagyont szerető a jövedelemmel” (Préd 5:10). Az ilyen emberek mindig több pénzre vágynak, és miközben azon fáradoznak, hogy megszerezzék, „sok fájdalommal” szegezik át magukat (1Tim 6:9, 10).

10. Mit mond a Biblia a gazdagságról és a szegénységről?

¹⁰ Természetesen mindenkinek szüksége van pénzre, mivel az bizonyos fokú védelmet jelent (Préd 7:12). De vajon akkor is lehetünk boldogok, ha csak az alapszükségleteinket tudjuk kielégíteni? Mindenképpen! (Olvassátok fel: Prédikátor 5:12.) Jáké fia, Agur ezt írta: „Ne adj nekem se szegénységet, se gazdagságot. Hadd egyem a nekem előírt táplálékot”. Az persze érthető, hogy nem akart nagyon szegény lenni. Nem szerette volna, ha lopásra érez kísértést, mert a lopással szégyent hozott volna Istenre. De miért imádkozott azért, hogy gazdag se legyen? Ezt így indokolta: „nehogy elteljek, és megtagadjalak ezt mondva: »Kicsoda Jehova?«” (Péld 30:8, 9). Biztosan te is ismersz olyanokat, akik nem Istenben bíznak, hanem a vagyonukban.

11. Milyen tanácsot adott Jézus a pénzzel kapcsolatban?

¹¹ Az, aki szereti a pénzt, nem járhat Isten kedvében. Jézus leszögezte: „Senki sem szolgálhat rabszolgaként két úrnak; mert vagy az lesz, hogy az egyiket gyűlöli, és a másikat szereti, vagy az, hogy az egyikhez ragaszkodik, és a másikat megveti. Nem szolgálhattok rabszolgaként Istennek is, és a Gazdagságnak is.” Előtte ezt is mondta: „Ne gyűjtsetek tovább kincseket magatoknak a földön, ahol moly és rozsda emészt, és ahol tolvajok törnek be és lopnak. Inkább az égben gyűjtsetek magatoknak kincseket, ahol sem moly, sem rozsda  nem emészt, és ahol nem törnek be és nem lopnak tolvajok” (Máté 6:19, 20, 24).

12. Miért könnyebb Istent szolgálni, ha egyszerűen élünk? Mondj egy példát.

¹² Sokan azt tapasztalják, hogy ha egyszerűen élnek, nemcsak hogy boldogabbak, de több időt is tudnak tölteni Jehova szolgálatában. Jack, aki az Egyesült Államokban él, eladta a nagy házukat és a vállalkozását, hogy ő is úttörő lehessen, mint a felesége. Ezt meséli: „Nem volt könnyű megválni a gyönyörű vidéki házunktól és a birtokunktól. De előtte évekig úgy jártam haza, hogy tele volt a fejem a munkahelyi gondokkal. A feleségem viszont, aki már akkor úttörőzött, annyira boldog volt. Mindig azt mondta, hogy neki van a legjobb főnöke. Most már én is úttörő vagyok, így mindketten Jehovának dolgozunk.”

13. Hogyan láthatjuk tisztán, hogy miként gondolkodunk a pénzről?

¹³ Ha kíváncsiak vagyunk rá, hogyan gondolkodunk a pénzről, őszintén válaszoljunk a következő kérdésekre: „Elhiszem, amit a Biblia a pénzről mond, és aszerint is élek? A pénzszerzés a legfőbb célom az életben? Többre tartom az anyagi javakat, mint a Jehovával és másokkal ápolt kapcsolatomat? Szívből bízom abban, hogy Jehova gondoskodni fog rólam?” Biztosra vehetjük, hogy Jehova soha nem okoz csalódást azoknak, akik benne reménykednek (Máté 6:33).

14. Hogyan gondolkozzunk az élvezetekről?

¹⁴ Ahogy meg lett jövendölve, ma sokan „gyönyörszeretők”. Már láttuk, hogy semmi rossz sincs abban, ha egészséges mértékben szeretjük magunkat, és valamennyit foglalkozunk a pénzzel. Ugyanígy az sem helytelen, ha kiegyensúlyozott módon élvezzük az életet. Jehova nem várja el, hogy aszkétaként éljünk, vagy ne vegyünk részt semmilyen egészséges kikapcsolódásban. A Biblia erre ösztönzi Isten hűséges szolgáit: „Menj, edd a te kenyeredet örvendezéssel, és idd a te borodat jó szívvel” (Préd 9:7).

15. Mit takar a „gyönyörszeretők” kifejezés?

¹⁵ A 2Timóteusz 3:4 olyanokról beszél, akik az élvezetek hajszolása miatt  kizárják az életükből Istent. A vers nem azt mondja, hogy jobban fogják szeretni az élvezeteket, mint Istent, mintha valamennyire őt is szeretnék. Azt olvassuk, hogy „semmint Istent”. Egy tudós ezt írta erről: „Ez semmiképpen nem azt jelenti, hogy bizonyos mértékig Istent is szeretik. Arról van szó, hogy őt egyáltalán nem szeretik.” Micsoda figyelmeztetés ez azoknak, akik túlzottan szeretik az élvezeteket! A „gyönyörszeretők” kifejezés találóan írja le azokat, akiket elragadnak az élet gyönyörei (Luk 8:14).

16–17. Hogyan mutatott példát Jézus a kikapcsolódás területén?

¹⁶ Jézus tökéletesen kiegyensúlyozottan gondolkodott a kikapcsolódásról. Részt vett egy menyegzőn és egy nagy fogadáson (Ján 2:1–10; Luk 5:29). Amikor a menyegzőn elfogyott a bor, Jézus borrá változtatta a vizet. Egy másik alkalommal rámutatott, hogy akik túlzott evéssel és ivással vádolják, nem gondolkodnak helyesen (Luk 7:33–36).

¹⁷ Mégsem mondhatjuk, hogy Jézus csak az élvezeteknek élt. Számára Jehova volt a legfontosabb, és kész volt áldozatokat hozni másokért. Önként vállalta a fájdalmas halált a kínoszlopon, hogy sokan életet nyerhessenek. Ezt mondta azoknak, akik szerették volna követni őt: „Boldogok vagytok, amikor gyaláznak és üldöznek benneteket, és hazug módon mindenféle gonoszságot mondanak ellenetek énértem. Örvendezzetek és ugrándozzatok örömötökben, mivel nagy a ti jutalmatok az egekben; hiszen így üldözték a prófétákat is, akik előttetek éltek” (Máté 5:11, 12).

18. Milyen kérdések segíthetnek mérlegelni, hogy mennyire szeretjük az élvezeteket?

¹⁸ A következő kérdések segíthetnek mérlegelni, hogy mennyire szeretjük az élvezeteket: „A kikapcsolódás előbbre való számomra, mint az összejövetelek és a szolgálat? Kész vagyok lemondani bizonyos dolgokról Isten szolgálatáért? Amikor eldöntöm, hogyan kapcsolódjak ki, figyelembe veszem, hogy mit tart helyesnek Jehova?” Ha igazán szeretjük Istent, nemcsak azt fogjuk kerülni, amiről tudjuk, hogy nem tetszik neki, hanem azt is, amiről csak sejtjük, hogy kifogásolhatónak tartja. (Olvassátok fel: Máté 22:37, 38.)

19. Kik nem lehetnek igazán boldogok?

¹⁹ Sátán világa, mely 6000 éven át szenvedést okozott az embereknek, az utolsó napjait éli. A föld tele van olyanokkal, akik mértéktelenül szeretik önmagukat, a pénzt és az élvezeteket. A gondolataik a saját kívánságaik körül forognak, és csak az érdekli őket, hogy mit kaphatnak. Az ilyen emberek soha nem lehetnek igazán boldogok. Az igazság az, amit egy zsoltárban olvashatunk: „Boldog, akinek Jákob Istene a segítsége, akinek reménysége Jehovában, az ő Istenében van” (Zsolt 146:5).

20. Hogyan tesz boldoggá téged, hogy szereted Istent?

²⁰ Mi, Jehova szolgái nagyon szeretjük az Istenünket, és a számunk évről évre gyarapszik. Ez azt bizonyítja, hogy Isten királysága uralkodik, és hamarosan olyan áldásokat áraszt a földre, amelyeket el sem tudunk képzelni. Valódi, tartós örömben lehet részünk, mivel Isten akaratát tesszük, és tudjuk, hogy a legfőbb Úr a kedvét leli bennünk. És akik szeretik Jehovát, azok örökkön-örökké boldogok lesznek. A következő cikkben olyan tulajdonságokról lesz szó, amelyek az önző szeretetből fakadnak. Azt is látjuk majd, hogy mennyire eltérnek ezektől Jehova szolgáinak a tulajdonságai.