1. A Kolosszé 2:4, 8 szerint hogyan próbálja Sátán rabul ejteni az elménket?

SÁTÁN azt akarja elérni, hogy elhagyjuk Jehovát. Ennek érdekében megpróbál hatással lenni a gondolkodásunkra. Igazából azon igyekszik, hogy foglyul ejtse az elménket, és úgy gondolkodjunk, ahogy ő akarja. Ahhoz, hogy meggyőzzön vagy becsapjon minket, a vágyainkat használja ki. (Olvassátok fel: Kolosszé 2:4, 8.)

2–3. a) Miért kell odafigyelnünk a Kolosszé 2:8-ban található figyelmeztetésre? b) Miről lesz szó ebben a cikkben?

² Vajon ránk is valódi veszélyt jelent Sátán mesterkedése? De még mennyire! Ne feledjük, hogy Pál a Kolosszé 2:8-ban olvasható figyelmeztetést nem kívülállóknak írta, hanem szent szellemmel felkent keresztényeknek (Kol 1:2, 5). És ránk most még nagyobb veszély leselkedik, mint az akkor élt keresztényekre (1Kor 10:12). Miért? Azért, mert Sátánt levetették a föld közelségébe, és az a fő célja, hogy félrevezesse Isten hűséges szolgáit (Jel 12:9, 12, 17). Továbbá olyan időben élünk, amikor „a gonosz emberek és a szélhámosok. . . egyre messzebbre mennek. . . a gonoszságban” (2Tim 3:1, 13).

³ Ebben a cikkben megvizsgáljuk, hogy hogyan próbál Sátán „megtévesztő, értelmetlen elképzelések” által hatással lenni az elménkre. A mesterkedései vagy ravasz tettei közül hármat fogunk szemügyre venni (Ef 6:11; lábj.). A következő cikkben pedig arról lesz szó, hogy mit tehetünk, ha Sátán taktikái már valahogyan befolyásolták a gondolkodásunkat. De először nézzük meg,  mit tanulhatunk abból, ahogyan Sátán félrevezette az izraelitákat, miután azok megérkeztek az ígéret földjére.

4–6. Az 5Mózes 11:10–15 szerint hogyan kellett az izraelitáknak változtatniuk a földművelési módszereiken az ígéret földjén?

⁴ Sátán ravaszul rávette az izraelitákat a bálványimádásra. Hogyan? Kihasználta, hogy az izraelitáknak maguknak kellett élelemről gondoskodniuk. Amikor elérték az ígéret földjét, más módszerekre volt szükségük a növénytermesztéshez. Egyiptomban a földeket a Nílus vizével öntözték. De az új lakóhelyükön a földműveléshez a vizet nem egy nagy folyó adta, hanem az évszakokhoz kötődő esők és a harmat (olvassátok fel: 5Mózes 11:10–15; Ézs 18:4, 5). Ezért az izraelitáknak új gazdálkodási módszereket kellett megtanulniuk. Ez nem volt könnyű, mivel a pusztában meghalt azok többsége, akiknek volt némi tapasztalatuk a mezőgazdaságban.

⁵ Jehova elmagyarázta a népének, hogy hogyan változtak meg a körülmények. Aztán olyasmire figyelmeztette őket, ami látszólag nem függ össze a földműveléssel. Ezt mondta nekik: „Vigyázzatok, nehogy elcsábuljon a szívetek, rossz útra térjetek, más isteneket imádjatok, és azok előtt hajoljatok meg” (5Móz 11:16, 17). Miért utalt Jehova a hamis istenek imádatára, miközben épp az új földművelési módszerekről beszélt?

⁶ Jehova tudta, hogy az izraeliták majd szeretnének a körülöttük élő pogány nemzetektől elsajátítani gazdálkodási technikákat. Természetesen azok a népek sokkal tapasztaltabbak voltak, és  Isten népe tanulhatott volna tőlük néhány hasznos dolgot, de ez veszélyes lett volna. A kánaánita földművesek gondolkodásához hozzátartozott, hogy hittek Baálban. Úgy tekintettek rá, mint aki az ég ura és az eső forrása. Jehova nem akarta, hogy a népét félrevezessék ilyen hamis tanításokkal. De az izraeliták újra és újra belefolytak Baál imádatába (4Móz 25:3, 5; Bír 2:13; 1Kir 18:18). Hogyan sikerült Sátánnak rabul ejtenie őket?

7. Milyen hitpróbával néztek szembe az izraeliták az ígéret földjén?

⁷ Sátán első módszere az volt, hogy kihasználta az izraeliták természetes vágyát. Nagyon szerették volna, hogy az eső megöntözze a földet. Az ígéret földjén április végétől szeptember végéig elenyésző volt a csapadék. A termés és az életük is azon az esőn múlt, amely általában október környékén érkezett meg. Sátán elhitette az izraelitákkal, hogy ha boldogulni akarnak, át kell venniük a szomszédos pogány népek szokásait. Ők abban hittek, hogy bizonyos szertartásokkal rávehetik az isteneiket, hogy hozzanak esőt. Azok az izraeliták, akik nem hittek eléggé Jehovában, hamis imádatot mutattak be Baálnak, mert azt gondolták, hogy csak így kerülhetnek el egy hosszú szárazságot.

8. Mi volt Sátán második módszere? Fejtsd ki.

⁸ Sátán második módszere az izraelitákkal szemben az volt, hogy kihasználta az erkölcstelen vágyaikat. A pogány nemzetek hamis imádata undorító, erkölcstelen szokásokat is magában foglalt. A perverz imádati formához hozzátartoztak például női és férfi templomi prostituáltak is. A homoszexualitás és más szexuális erkölcstelenség nem csupán megengedhető, hanem természetes volt számukra (5Móz 23:17, 18; 1Kir 14:24). A pogányok úgy hitték, hogy az ilyen szertartások hatására az isteneik termékennyé teszik a földjüket. Sok izraelita vonzódott ezekhez az erkölcstelen rítusokhoz, és engedték, hogy rávegyék őket a hamis istenek imádatára. De igazából ezzel Sátán markába kerültek.

9. Hogyan torzította el Sátán az izraeliták Jehováról alkotott képét, ahogyan arra a Hóseás 2:16, 17 is rámutat?

⁹ Sátán egy harmadik módszert is bevetett: eltorzította az izraeliták Jehováról alkotott képét. Jeremiás próféta idejében Jehova kijelentette, hogy a hamis próféták elfeledtették a népével a nevét „Baál miatt” (Jer 23:27). Úgy tűnik, az izraeliták felhagytak Jehova nevének a használatával, és helyette a Baál nevet használták, amely azt jelenti, hogy ’tulajdonos’ vagy ’úr’. Így az izraeliták elméjében összemosódott a különbség Jehova és Baál között, emiatt pedig könnyebben vegyítették a Baál-imádat szertartásait Jehova imádatával. (Olvassátok fel: Hóseás 2:16, 17 és lábjegyzet.)

10. Milyen módszereket alkalmaz ma Sátán?

¹⁰ Sátán módszerei nem változtak. Úgy ejti rabságba az embereket, hogy a természetes vágyaikra épít, népszerűsíti a szexuális erkölcstelenséget, és eltorzítja az emberek Jehováról alkotott képét. Először nézzük a harmadik taktikáját.

11. Hogyan torzítja el Sátán az emberek Jehováról alkotott képét?

¹¹ Sátán eltorzítja az emberek Jehováról alkotott képét. Jézus apostolainak a  halála után néhányan, akik kereszténynek vallották magukat, hamis tanításokat kezdtek el terjeszteni (Csel 20:29, 30; 2Tessz 2:3). Ezek a hitehagyottak fokozatosan elhomályosították az egyedüli igaz Isten kilétét. Például kihagyták Isten nevét a Bibliáról készített másolataikból, és helyette inkább az „Úr” szót használták. Ezzel megnehezítették a Biblia olvasóinak, hogy érzékeljék a különbséget Jehova és más „urak” között, akiket a Szentírás említ (1Kor 8:5). Mivel Jehovára és Jézusra utalva is az „Úr” szót használták, az emberek már nem igazán tudták, hogy Jehova és a Fia két külön személy, és nem egyenlőek (Ján 17:3). Ez a kavarodás hozzájárult ahhoz, hogy kialakuljon a háromság tanítása, amely nem található meg Isten Szavában. E miatt a tanítás miatt sokan úgy érzik, hogy Isten titokzatos, és nem lehet megismerni. Micsoda szemenszedett hazugság! (Csel 17:27).

12. Mit mozdít elő a hamis vallás, és mi ennek a következménye, ahogyan arról a Róma 1:28–31 is beszél?

¹² Sátán kihasználja az emberek erkölcstelen vágyait. Az ókorban a hamis vallás által mozdította elő az erkölcstelenséget. Ma ugyanezt teszi. A hamis vallás megtűri, sőt, normálisnak állítja be az erkölcstelen viselkedést. Ennek az a következménye, hogy sokan, akik vallásosnak mondják magukat, hátat fordítanak Isten egyértelmű erkölcsi mércéjének. Pál apostol a rómaiaknak írt levelében megfogalmazta, hogy ez miben nyilvánul meg. (Olvassátok fel: Róma 1:28–31.) A helytelen cselekedetek közt van a szexuális erkölcstelenség minden formája, beleértve a homoszexualitást is (Róma 1:24–27, 32; Jel 2:20). Mennyire fontos ragaszkodnunk a Biblia világos tanításához!

13. Milyen módszert alkalmaz még Sátán?

¹³ Sátán kihasználja az emberek természetes vágyait. Mindannyian vágyunk arra, hogy olyan ismereteket szerezzünk, amelyek segítenek eltartani magunkat és a családunkat (1Tim 5:8). Gyakran úgy sajátítunk el egy szakmát, hogy iskolába járunk, és szorgalmasan tanulunk. De fontos az óvatosság. Sok országban az oktatási rendszer nemcsak gyakorlati  tudást ad át a diákoknak, hanem emberi filozófiákat is beléjük nevel. Arra biztatják őket, hogy vonják kétségbe Isten létezését, és ne tiszteljék a Bibliát. Azt tanítják nekik, hogy az evolúció elmélete az egyetlen intelligens magyarázat az élet keletkezésére (Róma 1:21–23). Az efféle tanítások ellentétben állnak Isten bölcsességével (1Kor 1:19–21; 3:18–20).

14. Mit erősít az emberi filozófia?

¹⁴ Az emberi filozófia semmibe veszi Jehova igazságos irányadó mértékeit, sőt ellentmond nekik. A test cselekedeteit táplálja, és nem Isten szellemének a gyümölcsét (Gal 5:19–23). Előmozdítja a büszkeséget és az önteltséget, és odavezet, hogy az emberek önmagukat szeretik (2Tim 3:2–4). Ezek a vonások ellentétben állnak a szelíd és alázatos egyéniséggel, amelyet Isten szolgáinak ki kellene fejleszteniük (2Sám 22:28). Az egyetemi oktatásban részt vevő keresztények közül némelyeknek az elméjét az emberi gondolkodás kezdte formálni Isten gondolkodása helyett. Nézzünk meg csupán egy példát erre.

15–16. Mit tanultál egy testvérnő tapasztalatából?

¹⁵ Egy testvérnő, aki több mint 15 éve végzi a teljes idejű szolgálatot, ezt meséli: „Megkeresztelt Tanúként olvastam és hallottam az egyetemi oktatás veszélyeiről, de nem vettem komolyan a figyelmeztetést. Azt gondoltam, hogy rám nem vonatkoznak az ilyen tanácsok.” A testvérnő elmondja, hogy milyen gondjai lettek emiatt: „A tanulás rengeteg időmet és erőmet felemésztette.  Túl elfoglalt voltam ahhoz, hogy olyan elmélyülten imádkozzak Jehovához, mint régen, a kimerültség miatt nem élveztem a bibliai témájú beszélgetéseket, és az összejövetelekre sem volt erőm rendesen felkészülni. Szerencsére, amikor felismertem, hogy a felsőoktatás miatt sérül a kapcsolatom Jehovával, tudtam, hogy ott kell hagynom az egyetemet, és ott is hagytam.”

¹⁶ Milyen hatással volt ez az oktatás a testvérnő gondolkodására? Ezt mondja: „Szégyellem elismerni, de ez a képzés arra tanított, hogy kritikus legyek másokkal, különösen a testvérekkel, hogy túl nagy elvárásaim legyenek velük szemben, és hogy elszigeteljem magamat tőlük. Sok időbe telt, mire megszabadultam ettől a szemlélettől. Az az időszak megmutatta nekem, hogy mennyire veszélyes semmibe venni égi Atyánk figyelmeztetéseit, amelyeket a szervezetén keresztül ad. Jehova jobban ismer engem, mint én magamat. Bárcsak hallgattam volna rá!”

17. a) Mit határozzunk el? b) Miről lesz szó a következő cikkben?

¹⁷ Határozzuk el, hogy sosem engedjük, hogy Sátán világa rabul ejtsen minket „a filozófia és a megtévesztő, értelmetlen elképzelések által”. Folyton legyünk résen, hogy Sátán ne tudjon célt érni nálunk a módszereivel (1Kor 3:18; 2Kor 2:11). Ne engedjük, hogy eltorzítsa a Jehováról alkotott képünket. Éljünk Jehova magas erkölcsi mércéje szerint. És ne hagyjuk, hogy Sátán ravaszul elérje, hogy figyelmen kívül hagyjuk Jehova tanácsait. De mit tehetünk, ha felismerjük, hogy már hatással volt ránk ennek a világnak a gondolkodásmódja? A következő cikkből kiderül, hogyan segíthet nekünk Isten Szava még „mélyen gyökerező” gondolatoktól és szokásoktól is megszabadulni (2Kor 10:4, 5).