Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

50. TANULMÁNYOZÁSI CIKK

„Hogyan támadnak fel a halottak?”

„Hogyan támadnak fel a halottak?”

„Halál, hol a győzelmed? Halál, hol a fullánkod?” (1KOR 15:55)

141. ÉNEK Az élet csodája

ÁTTEKINTÉS *

1–2. Miért foglalkoztasson minden keresztényt az égi feltámadás?

JEHOVA ma élő szolgáinak a többsége abban reménykedik, hogy a földön fog örökké élni. A szellemmel felkent keresztények maradéka azonban arra tekint előre, hogy az égben fog feltámadni. Ők természetesen nagyon kíváncsiak rá, hogy milyen lesz ott az életük. De miért érdekelje ez a téma a földi reménységű keresztényeket? Ahogy látni fogjuk, az égi feltámadás azoknak is áldásokat eredményez majd, akik a földön fognak örökké élni. Ezért akár égi, akár földi reménységünk van, érdemes foglalkoznunk az égi feltámadással.

2 Isten az első században ihletést adott Jézus néhány tanítványának, hogy az égi reménységről írjanak. János apostol így fogalmazott: „most Isten gyermekei vagyunk, de hogy mik leszünk, még nem tárult fel. Azt viszont tudjuk, hogy amikor megmutatja magát, olyanok leszünk, mint ő” (1Ján 3:2). Szóval a felkent keresztények nem tudják, milyen lesz az égben élni, miután szellemi testben feltámadnak. De az biztos, hogy szó szerint látni fogják Jehovát, amikor megkapják a jutalmukat. A Biblia nem tár fel mindent az égi feltámadásról, de Pál apostol leírt róla néhány részletet. Például azt, hogy a felkentek Krisztussal lesznek, amikor ő „[megsemmisít] minden kormányzatot és minden hatalmat és erőt”, valamint az utolsó ellenséget, a halált is. Végül Jézus és a társuralkodói alávetik magukat és minden mást is Jehovának (1Kor 15:24–28). Milyen izgalmas időszak lesz az! *

3. Az 1Korintusz 15:30–32 szerint miben segített Pálnak a feltámadásba vetett hite?

3 Pált a feltámadásba vetett hite számos próbán átsegítette. (Olvassátok fel: 1Korintusz 15:30–32.) Ezt írta a korintusziaknak: „Naponta szembenézek a halállal.” Ezenkívül felidézte: „vadállatokkal harcoltam Efézusban”. Talán arra utalt, hogy valóságos állatokkal harcolt egy efézusi arénában (2Kor 1:8; 4:10; 11:23). De az is lehet, hogy ellenséges zsidókról és másokról beszélt, akik vadállatok módjára viselkedtek (Csel 19:26–34; 1Kor 16:9). Bárhogy volt is, az biztos, hogy Pál súlyos megpróbáltatásokon ment keresztül, mégis bizakodva tekintett a jövőbe (2Kor 4:16–18).

Egy család, amely olyan országban él, ahol korlátozva van a munkánk, kitart az imádatban. Szilárdan hisznek abban, hogy Isten egy szebb jövőt tartogat nekik (Lásd a 4. bekezdést.)

4. Hogyan erősíti meg a feltámadás reménysége a keresztényeket? (Lásd a képet a címlapon.)

4 Veszélyes időkben élünk. A testvéreink némelyike sajnos bűncselekmény áldozatává válik. Mások háború sújtotta vidéken élnek, ahol egyáltalán nincsenek biztonságban. Megint mások olyan országban laknak, ahol a tanúskodómunkánk korlátozás alatt áll, vagy be van tiltva. Azzal, hogy Jehovát szolgálják, a szabadságukat vagy akár az életüket is kockáztatják. Mindezek ellenére a testvéreink nem hagynak fel Jehova imádatával, amivel jó példát mutatnak nekünk. Megnyugtatja őket az a tudat, hogy még ha most elveszítik is az életüket, Jehova valami sokkal jobbat tartogat nekik a jövőben.

5. Milyen szemléletmód gyengítheti a feltámadásba vetett hitünket?

5 Pál egy veszélyes szemléletmódra hívta fel a testvérek figyelmét. Némelyek ugyanis így gondolkodtak: „Ha a halottak nem támadnak fel, »együnk, igyunk, holnap úgyis meghalunk«.” Ez a felfogás igazából már jóval Pál napjai előtt is létezett. Az apostol valószínűleg az Ézsaiás 22:13-at idézte, amely szerint az izraeliták az élvezeteknek éltek, ahelyett, hogy Istenhez közeledtek volna. Tulajdonképpen azt vallották, hogy „élj a mának”, ami ma is sok emberre jellemző. A Biblia viszont beszámol róla, hogy milyen szomorú következménye lett az izraeliták gondolkodásmódjának (2Krón 36:15–20).

6. Milyen hatással kell lennie a reménységünknek a barátaink megválasztására?

6 A feltámadásba vetett hitünknek hatással kell lennie arra, hogy kivel ápolunk szoros kapcsolatot. A korintuszi keresztényeknek figyelniük kellett rá, hogy ne barátkozzanak olyanokkal, akik tagadják a feltámadást. Ebből mi azt tanulhatjuk, hogy semmi jóra sem számíthatunk, ha olyanokkal töltünk rendszeresen időt, akik csak a mának élnek. A társaságuk rossz irányba befolyásolhatja a gondolkodásunkat, és tönkreteheti a jó szokásainkat. Sőt, akár odavezethet, hogy bűnös szokásokat kezdünk kialakítani. Ezért Pál határozottan így figyelmeztetett: „Térjetek észhez, tegyétek azt, ami helyes, és ne éljetek bűnösen” (1Kor 15:33, 34).

MILYEN TESTBEN TÁMADNAK FEL?

7. Milyen kérdést tehettek fel némelyek a feltámadással kapcsolatban, ami az 1Korintusz 15:35–38-ból is látszik?

7 (Olvassátok fel: 1Korintusz 15:35–38.) Lehet, hogy valaki, aki kételyt akart ébreszteni másokban a feltámadással kapcsolatban, ezt kérdezte: „Hogyan támadnak fel a halottak?” Jó, ha megvizsgáljuk Pál válaszát erre a kérdésre, mert ma sokaknak egyéni elképzeléseik vannak a halál utáni életről. De vajon mit tanít erről a Biblia?

Pál a mag és a növény közti különbséggel szemléltette, hogy Isten minden feltámadónak megfelelő testet fog adni (Lásd a 8. bekezdést.)

8. Milyen szemléltetés segít nekünk megérteni az égi feltámadást?

8 Amikor valaki meghal, a teste lebomlik. De az, aki a semmiből megteremtette a világegyetemet, képes feltámasztani az embereket, és megfelelő testet adni nekik (1Móz 1:1; 2:7). Pál az égi feltámadásról beszélve egy szemléltetéssel rámutatott, hogy nem szükséges, hogy Isten ugyanazt a testet adja vissza. Gondoljunk arra, hogy amikor elvetnek egy magot, az kihajt, és egy új növény lesz belőle. Ez a növény teljesen másképp néz ki, mint a kis mag. Pál ezzel azt szemléltette, hogy a Teremtőnk úgy tud testet adni a feltámasztott embereknek, „ahogy a kedvére van”.

9. Milyen különbségekre hívta fel a figyelmet Pál az 1Korintusz 15:39–41-ben?

9 (Olvassátok fel: 1Korintusz 15:39–41.) Pál megjegyezte, hogy a teremtésműben nagy változatosság figyelhető meg. Például más-más testük van a háziállatoknak, a madaraknak és a halaknak. Ha pedig felnézünk az égre, láthatjuk, hogy mennyire eltér egymástól a nap és a hold. Sőt, „még az egyik csillag dicsősége is különbözik a másikétól”. Igen, még ha mi nem is érzékeljük szabad szemmel, a tudósok megkülönböztetnek vörös óriásokat, fehér törpéket és sárga csillagokat, mint amilyen a mi napunk is. Pál azt is kijelentette, hogy „vannak égi testek meg földi testek”. Mit értett ez alatt? Nekünk a földön fizikai testünk van. De az égben élő teremtményeknek, például az angyaloknak szellemi testük van.

10. Milyen testük lesz azoknak, akik az égben támadnak fel?

10 Figyeljük meg, hogyan folytatta Pál az érvelését: „Így van a halottak feltámadásával is. A testet romlottságban vetik el, és romolhatatlanságban támad fel.” Tudjuk, hogy a halál után a test lebomlik, és visszatér a porba (1Móz 3:19). Akkor hogyan támadhat fel romolhatatlanságban valakinek a teste? Pál nem a földi feltámadásról beszélt, mint amire azok voltak példák, akiket Illés, Elizeus és Jézus feltámasztott. Olyanokra utalt, akik égi, vagyis szellemi testben támadnak fel (1Kor 15:42–44).

11–12. Milyen változáson ment keresztül Jézus a feltámadásakor, és ehhez hasonlóan mi fog történni a felkentekkel?

11 Amikor Jézus a földön élt, fizikai teste volt. De a feltámadása után „életadó szellemmé lett”, és visszatért az égbe. Hozzá hasonlóan a felkent keresztények is szellemi testben támadnak fel. Pál így fogalmazott: „ahogy hasonlítunk arra, akit a porból alkottak, úgy hasonlóvá fogunk válni ahhoz is, aki égi” (1Kor 15:45–49).

12 Fontos leszögeznünk, hogy Jézus nem emberi testben támadt fel. Pál a feltámadásról szóló fejtegetésének a csúcspontjához közeledve egyértelműen kijelentette: „test és vér nem örökölheti Isten királyságát” az égben (1Kor 15:50). Az apostolok és más felkentek tehát nem romlandó testben támadnak fel az égben. Amikor Pál az első levelét írta a korintusziaknak, néhány tanítvány már meghalt, köztük Jakab apostol is (Csel 12:1, 2). Más apostolok és felkentek csak később merültek halálalvásba (1Kor 15:6, lábj.). De vajon mikor kelnek életre? Pál azt mondta, hogy erre valamikor a jövőben kerül sor, nem rögtön a haláluk után.

GYŐZELEM A HALÁL FELETT

13. Milyen események köthetők Jézus jelenlétéhez?

13 Jézus és Pál is jövendölt a történelem egy különleges időszakáról, Krisztus jelenlétéről. Ezt az időszakot az egész világon háborúk, földrengések, járványok és más események jellemzik majd. A Bibliának ezt a próféciáját 1914 óta látjuk beteljesedni. A Jézus által megadott jelnek van még egy kiemelkedő részlete. Azt mondta, hogy Isten királyságának a létrejöttét „hirdetni fogják az egész lakott földön, hogy minden nemzet halljon róla, és akkor jön el a vég” (Máté 24:3, 7–14). Ezenkívül Pál rámutatott, hogy „az Úr jelenléte idején” feltámadnak azok a felkent keresztények, akik halálalvásba merültek (1Tessz 4:14–16, lábj.; 1Kor 15:23).

14. Mi vár azokra a felkentekre, akik Krisztus jelenléte idején halnak meg?

14 Azok a felkentek, akik napjainkban befejezik a földi pályafutásukat, azon nyomban feltámadnak égi életre. Ez az 1Korintusz 15:51, 52-ből derül ki: „nem mind fogunk halálalvásba merülni, de mind át fogunk változni, egy pillanat alatt, egy szempillantás alatt, az utolsó trombitaszó idején.” Pál szavai éppen a mi időnkben teljesednek. Krisztus testvéreinek óriási örömben lesz részük, hiszen a feltámadásuk után már mindig az Úrral lesznek (1Tessz 4:17).

Azok, akik „egy szempillantás alatt” átváltoznak, Jézussal együtt darabokra zúzzák a nemzeteket (Lásd a 15. bekezdést.)

15. Milyen feladatot kapnak azok, akik „egy szempillantás alatt” átváltoznak?

15 A Biblia feltárja, hogy mi lesz a feladatuk az égben azoknak, akik „egy szempillantás alatt” átváltoznak. Jézus ezt ígérte nekik: „Aki pedig győz, és mindvégig megtartja azt, amit parancsoltam, annak hatalmat adok a nemzetek fölött, ahogy én is kaptam az Atyámtól, és vasvesszővel tereli majd az embereket, és azok darabokra törnek, mint az agyagedények” (Jel 2:26, 27). Így a vezérüket támogatják, aki azzal lett megbízva, hogy vasvesszővel terelje a nemzeteket (Jel 19:11–15).

16. Hogyan fognak sokan győzelmet aratni a halál felett?

16 Nyilvánvaló, hogy a felkentek győzedelmeskedni fognak a halál felett (1Kor 15:54–57). A feltámadásnak köszönhetően részt vehetnek Armageddon háborújában, amely az egész földön megszünteti a gonoszságot. Keresztény férfiak és nők milliói pedig „kijönnek [majd] a nagy nyomorúságból”, és beléphetnek az új világba (Jel 7:14). Ezek a túlélők a halál feletti újabb győzelemnek lehetnek majd a szemtanúi, amikor több milliárd ember fog feltámadni a földön. Képzeld el, milyen örömteli idő lesz az! (Csel 24:15). És azok, akik mindvégig hűségesek maradnak Jehovához, még az öröklött halál felett is győzelmet aratnak majd, és örökké élhetnek.

17. Mire ösztönöz minket az 1Korintusz 15:58?

17 Minden ma élő keresztény hálás lehet azokért a vigasztaló szavakért, amelyeket Pál a feltámadásról írt a korintusziaknak. Jó okunk van rá, hogy eleget tegyünk Pál ösztönzésének, és „bőven legyen [tennivalónk] az Úr munkájában”. (Olvassátok fel: 1Korintusz 15:58.) Ha hűségesen és buzgón végezzük ezt a munkát, boldog jövő elé nézhetünk. El sem tudjuk képzelni, hogy milyen csodálatos lesz az életünk. Akkor majd biztosan megerősödik bennünk, hogy nem volt hiábavaló a fáradozásunk az Úr szolgálatában.

140. ÉNEK Végre örök élet!

^ 5. bek. A korintusziaknak írt első levél 15. fejezetének a második fele számos részletet tartalmaz a feltámadásról, különösen a felkent keresztényekéről. De annak, amit Pál írt, a más juhok számára is van jelentősége. Ez a cikk rámutat, hogy milyen hatással kell lennie a feltámadás reménységének az életünkre, és hogyan ad okot ez a reménység arra, hogy bizakodva tekintsünk a jövőbe.

^ 2. bek. Az 1Korintusz 15:29-et az „Olvasók kérdései” rovat magyarázza ugyanebben a számban.