KÉT fiatal nő, miközben egy üzleti negyedben sétálgatott a Fülöp-szigeteki Baguióban, észrevett egy tanúskodóállványt. Bár nem mentek oda hozzá, az állványnál álló testvérnő, Helen kedvesen rájuk mosolygott. A két nő továbbment, de nyomot hagyott bennük Helen mosolya.

Később, amikor hazafelé tartottak busszal, megláttak egy nagy jw.org táblát az egyik királyságtermen. Eszükbe jutott, hogy ugyanez a felirat volt a bemutatóállványon is. Leszálltak a buszról, és megnézték a terem bejáratánál lévő kiírást, hogy mikor tartják a gyülekezetek az összejöveteleiket.

A két nő aztán el is ment az egyik összejövetelre. Vajon kivel találkoztak, amikor beléptek a királyságterembe? Helennel! Rögtön felismerték, hogy ő volt az, aki rájuk mosolygott. „Ahogy odajöttek hozzám, egy kicsit izgultam, mert nem tudtam, hogy mit akarnak tőlem” – meséli Helen. De aztán elmondták neki, hogy mi történt.

A hölgyek nagyon élvezték az összejövetelt és a testvérek társaságát; rögtön otthon érezték magukat a gyülekezetben. Amikor látták, hogy a program végén néhányan takarítani kezdenek, felajánlották a segítségüket. Azóta az egyikük külföldre költözött, de a másik nő elkezdett járni az összejövetelekre, és tanulmányozni a Bibliát. És ez az egész egy mosollyal kezdődött!