Isten meghallgatja az imáinkat

Kornélius olyan ember volt, aki Isten kegyét kereste, ezért gyakran és szívből imádkozott. Ezenfelül jól felhasználta katonatiszti állását. A Biblia szerint „sok alamizsnát osztogat vala” a rászorulóknak (Cselekedetek 10:1, 2).

ABBAN az időben a keresztény gyülekezet hívő zsidókból, prozelitákból és szamaritánusokból állt. Kornélius körülmetéletlen nem zsidó volt, és nem tartozott a keresztény gyülekezethez. Ez vajon azt jelenti, hogy hiába imádkozott? Nem. Jehova Isten felfigyelt Kornéliusra és imádkozással kísért cselekedeteire (Cselekedetek 10:4).

Angyali irányításnak köszönhetően Kornélius kapcsolatba került a keresztény gyülekezettel (Cselekedetek 10:30–33). Ennek eredményeként neki és a családjának jutott az a kiváltság, hogy a körülmetéletlen nem zsidók közül az elsők legyenek, akiket befogadtak a keresztény gyülekezetbe. Jehova Isten úgy ítélte meg, hogy Kornélius személyes tapasztalata megérdemli, hogy belefoglalják a bibliai feljegyzésbe. Kornélius kétségkívül sokat változtatott az életén, hogy teljesen összhangba hozza azt Isten irányadó mértékeivel (Ésaiás 2:2–4; János 17:16). Tapasztalata bizonyára nagyon bátorító azoknak a mindenféle nemzetből való embereknek, akik ma Isten kegyét keresik. Nézzünk meg néhány ilyen példát.

Példák a mi időnkből

Egy fiatal indiai nőnek nagy szüksége volt vigaszra. Huszonegy évesen ment férjhez, és volt két gyermeke. Ám nem sokkal a második gyermek születése után meghalt a férje. Huszonnégy éves korára egyik napról a másikra megözvegyült, és ott volt neki a két hónapos kislánya és a huszonkét hónapos kisfia. Nem csoda, hogy vigasztalásra szorult! Hová fordulhatott segítségért? Valamelyik éjszaka nagy bánatában így imádkozott: „Égi atyám, kérlek, vigasztalj meg a Szavad által!”

Másnap reggel látogatója érkezett. Jehova Tanúinak egyike volt az. Aznap ennek a férfinak nem volt valami sikeres a házról házra végzett szolgálata, mert kevesen nyitottak neki ajtót. Fáradt volt már, és elkedvetlenedett, ezért úgy gondolta, hazamegy, de valahogy mégis késztetést érzett arra, hogy még egy háznál megpróbálja. Éppen ott találkozott a fiatal özvegyasszonnyal. Az behívta őt, és elfogadott egy Bibliát magyarázó kiadványt. Az asszonyt nagyon megvigasztalta a kiadványnak az  elolvasása és a Tanúval folytatott beszélgetések. Tudomást szerzett Isten azon ígéretéről, hogy feltámasztja a halottakat, és Isten Királyságáról is hallott, amely hamarosan paradicsommá alakítja a földet. Ami pedig a legfontosabb: megismerte és megszerette az egyedüli igaz Istent, Jehovát, aki meghallgatta az imáját.

Nora, aki a dél-afrikai köztársasági George városában lakik, elhatározta, hogy az egyik hónapban részt vesz a teljes idejű evangelizálómunkában. Mielőtt hozzálátott, komolyan imádkozott Jehovához, hogy segítsen találni valakit, akit őszintén érdekel a Biblia tanulmányozása. A neki kijelölt területen volt egy olyan lakás is, amelynek a tulajdonosa többször is nagyon gorombán viselkedett, amikor Nora felkereste. Nora bátran újra becsengetett ebbe a lakásba. Meglepődve tapasztalta, hogy új lakó költözött be, akit Noleennak hívnak. Sőt, Noleen az édesanyjával együtt azért imádkozott Istenhez, hogy segítsen nekik megérteni a Bibliát. Nora ezt meséli: „Amikor felajánlottam nekik a bibliatanulmányozást, el voltak ragadtatva.” Noleen az édesanyjával együtt gyorsan haladt előre. Később Norához hasonlóan mindketten kezdtek részt venni a szellemi gyógyítómunkában.

Egy másik tapasztalatot, amely az ima erejéről tanúskodik, egy házaspár élt át, amely a Dél-afrikai Köztársaságban, Johannesburg városában lakik. 1996 egyik szombat estéjén elkerülhetetlennek tűnt, hogy Dennis és Carol házassága felbomoljon. Utolsó megoldásként úgy döntöttek, segítségért imádkoznak, és ezt késő éjszakába nyúlóan többször is megtették. Másnap délelőtt tizenegy órakor két Jehova Tanúja kopogtatott be hozzájuk. Dennis nyitott ajtót, és azt mondta nekik, hogy várjanak, amíg hívja a feleségét. Dennis figyelmeztette Carolt, hogy ha behívja a Tanúkat, nehéz lesz tőlük megszabadulni. Carol emlékeztette Dennist, hogy segítségért imádkoztak, és azt mondta, hogy talán ez Isten válasza az imáikra. Így hát behívták a Tanúkat, és bibliatanulmányozás kezdődött az Ismeret, amely örök élethez vezet című könyv segítségével. Dennist és Carolt fellelkesítették a tanultak. Még aznap délután, életükben először, elmentek a Jehova Tanúi helyi Királyság-termében megtartott összejövetelre. Dennis és Carol alkalmazta a Bibliából szerzett ismeretét, így meg tudták oldani házassági gondjaikat. Most Jehova boldog, megkeresztelt dicsérői, és rendszeresen megosztják Biblián alapuló hitnézeteiket a környékükön élőkkel.

Mi a helyzet, ha méltatlannak érzed magad az imádkozásra?

Némelyik őszinte ember talán méltatlannak érzi magát az imádkozásra az életmódja miatt. Jézus Krisztus egy ilyen ember történetét mondta el, amikor a megvetett adószedőről beszélt. Ez az ember belépett a templom udvarába, de nem érezte magát méltónak arra, hogy oda menjen, ahol imádkozni szoktak. „Távol állván . . . veri vala mellét, mondván: Isten, légy irgalmas nékem bűnösnek!” (Lukács 18:13). Jézus szerint Isten meghallgatta a férfit. Ez azt bizonyítja, hogy Jehova Isten igen irgalmas, és szívesen segít az őszinte megbánást tanúsító bűnösöknek.

Figyeljük meg egy Paul nevű, dél-afrikai köztársaságbeli fiatal férfi esetét. Kisfiúként Paul eljárt a keresztény összejövetelekre  az édesanyjával. Középiskolás korában azonban olyan fiatalokkal kezdett barátkozni, akik nem Isten útjain jártak. Az iskola befejezése után a Dél-afrikai Köztársaság apartheid politikát folytató volt kormányának hadseregében szolgált. Aztán a barátnője egyszer csak szakított vele. Csalódásai miatt Paul nagyon lehangolttá vált. Így emlékszik vissza: „Az egyik este imádkoztam Jehovához, és kértem, hogy segítsen, pedig már évek óta nem fordultam őszintén Istenhez.”

Nem sokkal ez után az ima után az édesanyja meghívta Pault, hogy vegyen részt Krisztus halálának az évenként megtartott emlékünnepén (Lukács 22:19). Paul csodálkozott édesanyja lépésén, mivel ő korábban makacs volt, és nem sok érdeklődést mutatott a Biblia iránt. „A meghívást úgy tekintettem, mint ami Jehova válasza az imámra, és úgy éreztem, ezt viszonoznom kell.” Attól kezdve Paul minden keresztény összejövetelre kezdett eljárni. Négy hónapig tartó bibliatanulmányozás után alkalmassá vált a megkeresztelkedésre. Sőt, abbahagyta mérnöki tanulmányait, és életpályájául a teljes idejű evangelizálómunkát választotta. Paul most boldog, és már nem nyomasztja a múltja. Tizenegy éve a Watch Tower Society Dél-afrikai Köztársaságban levő fiókhivatalában dolgozik.

Igen, Jehova Isten kegyesen meghallgatja az emberek imáit, és „megjutalmazza azokat, a kik őt keresik” (Zsidók 11:6). Hamarosan elérkezik Jehova nagy napja, és véget vet minden gonoszságnak. Addig pedig Jehova meghallgatja népének az erőért és vezetésért mondott imáit, mialatt ez a nép buzgón vesz részt a tanúskodás létfontosságú munkájában. Így minden nemzetből való emberek milliói kerülnek kapcsolatba a keresztény gyülekezettel, és olyan bibliai ismerettel áldatnak meg, amely örök élethez vezet (János 17:3).

[Kép az 5. oldalon]

Kornéliust a szívből jövő imájának köszönhetően látogatta meg Péter apostol

[Kép a 6. oldalon]

Az ima sokakat átsegített a nehéz időkön

[Képek a 7. oldalon]

Jó, ha segítségért imádkozunk, hogy megérthessük a Bibliát

A házaspárok segítségért imádkozhatnak, hogy megszilárdíthassák házasságukat