Az evangéliumok — Továbbra is a viták kereszttüzében

Igazak a Jézus Krisztus születéséről szóló evangéliumi beszámolók?

Valóban elmondta Jézus a Hegyi beszédet?

Csakugyan feltámadt?

Tényleg azt mondta: „Én vagyok az út, az igazság és az élet”? (JÁNOS 14:6).

ILYEN kérdéseket vitatott meg mintegy 80 tudós a Jézus Szemináriumon, melyet 1985 óta évente kétszer tartanak meg. Ez a tudóscsoport igen különleges módon válaszolta meg ezeket a kérdéseket. A szeminárium résztvevői titkosan szavaztak minden egyes kijelentésre, melyet az evangéliumok Jézusnak tulajdonítanak. A piros szín azt jelenti, hogy a kijelentés valóban Jézustól származik. A rózsaszín azt  jelzi, hogy azt a bizonyos kijelentést akár Jézus is mondhatta. Szürkét használtak, amikor úgy vélték, hogy a kijelentés közel áll Jézus gondolkodásmódjához, de valójában nem Jézustól származik. A fekete pedig teljesen nemleges szavazatot jelentett, vagyis azt, hogy a szóban forgó kijelentés egyértelműen későbbi hagyományok miatt került a beszámolóba.

Ennek a módszernek a segítségével a Jézus Szeminárium résztvevői a cikk elején kérdés formájában említett mind a négy pontra nemleges szavazatokat adtak. Az evangéliumokban a Jézusnak tulajdonított szavak 82 százaléka fekete szavazatot kapott. Véleményük szerint a Jézussal kapcsolatos eseményeknek, melyekről az evangéliumokban és más írásokban olvashatunk, csupán 16 százaléka tekinthető hitelesnek.

Az ilyen evangéliumi kritika nem új keletű. Az evangéliumok már 1774-ben támadások célpontjai voltak, amikor Hermann Reimarusnak, a keleti nyelvek egyik hamburgi professzorának a halála után kiadták egy 1400 oldalas írását. Ebben Reimarus komoly kételyeket tárt az olvasók elé az evangéliumok történelmiségéről. Következtetéseit a Jézus életéről szóló négy evangélium nyelvi elemzése és a bennük található látszólagos ellentétek alapján vonta le. Azóta a kritikusok gyakran teszik szóvá az evangéliumok hitelességével kapcsolatos kételyeiket, és ezzel bizonyos mértékben aláássák a nyilvánosságnak ezekbe az írásokba vetett hitét.

Az ilyen tudósok az evangéliumi beszámolókat egyöntetűen mind vallásos fantáziálásnak tekintik, melyeket aztán több személy foglalt írásba. A kételkedő tudósok által felvetett kérdések általában a következők: A keresztényi hitnézeteik ösztönözhették arra a négy evangélium íróját, hogy megszépítsék a tényeket? Vajon a korai keresztény közösségnek a hatalom megszerzésére irányuló mesterkedései indították őket arra, hogy kitalálják Jézus történetét, illetve hozzáadjanak ahhoz? Az evangéliumoknak melyik részéről mondható el, hogy valószínűleg hiteles, nem pedig mítosz?

Az emberek, akik egy ateista, elvilágiasodott társadalomban nőttek fel, úgy hiszik, hogy a Biblia — és benne az evangéliumok — legendák és mítoszok gyűjteménye. Másokat a kereszténység történelme döbbentett meg — a vérontás, elnyomás, megosztottság és az istentelen magatartás. Ezek az emberek úgy gondolják, hogy nincs értelme figyelmet szentelni a kereszténység szentnek tartott irományainak. Szerintük azok a művek, amelyek egy képmutató vallás létrejöttét eredményezték, csupán hasznavehetetlen mesék.

És te mit gondolsz? Engeded, hogy néhány tudós, aki megkérdőjelezi az evangéliumok történelmiségét, hasonló kételyeket ültessen el az elmédben? Az olyan kijelentések, melyek szerint az evangéliumok írói állítólag mítoszokat alkottak, megingatják az ezekbe az írásokba vetett bizalmadat? A kereszténység istentelen múltjának hatására megkérdőjelezed az evangéliumok megbízhatóságát? Arra buzdítunk, vizsgálj meg néhány tényt ezzel kapcsolatban.

[Kép a 4. oldalon]

Az evangéliumok tartalma mese vagy valóság?

[Forrásjelzés]

Jesus Walking on the Sea/The Doré Bible Illustrations/Dover Publications

[Kép forrásának jelzése a 3. oldalon]

Háttér a 3—5. és a 8. oldalon: Courtesy of the Freer Gallery of Art, Smithsonian Institution, Washington, D.C.